Ahol a fenntarthatóság is élményelem

Idén is szeptember 27-én tartják a Turizmus Világnapját, ami jó apropó arra, hogy a szakmát érintő globális kérdésekre, a jövőre és a fenntarthatóságra is felhívjuk a figyelmet – kezdte a beszélgetést Gonda Tibor, a Pécsi Tudományegyetem Marketing és Turizmus Intézetének adjunktusa, a Dél-dunántúli Ökoturisztikai Klaszter titkára.

Az elmúlt években a hazai turizmus több mint kétszeres növekedést produkált a GDP növekedéséhez képest. Ennek azonban negatív környezeti hatásai is vannak, ami mellett nem mehetnek el szó nélkül a felelős vállalkozások. A fogyasztói preferenciák között is megjelent a környezet- és egészségtudatosság, ma már egyre többen utazás közben is odafigyelnek az ökológiai lábnyomukra.

A környezettudatosság jegyében: gyökérmezős szennyvízkezelés a Katica Tanyán

Fotó: Katica Tanya

A PTE Marketing és Turizmus Intézetének saját kutatása jóval kedvezőbb képet tárt fel az előzetes várakozásoknál, felmérésükből kiderült, hogy ma már a magyar lakosság 50-60 százalékánál megjelent a környezettudatosság szempontja a turizmusban – mondta Gonda Tibor. Erre pedig a szakmának is reagálnia kell, ami nem csak etikai, hanem üzleti szempontból is érdeke a szolgáltatónak. Az egyetem munkatársa a felelősségteljes turizmus értelmezéséhez is fogódzót adott, mint mondta, olyan turisztikai szolgáltatásokról van szó, amelyek a környezeti és társadalmi fenntarthatóságot egyaránt szem előtt tartják.

Ökoturisztikai minősítő rendszer

Ennek elősegítésére a Dél-dunántúli Ökoturisztikai Klaszter európai minták figyelembe vételével kidolgozta saját fejlesztésű ökoturisztikai minősítő rendszerét, amely három kategóriában, a vendéglátás, a szálláshely és a rendezvények területén (a falusi vendégházak napraforgóinak mintájára) egytől három hunyorig minősíti a szolgáltatókat (a hunyor egy kora tavasszal nyíló vadvirág).

A minősítő rendszer egyben önfejlesztő rendszer is, amely tükröt tart az ökoturizmus szereplői elé. A klaszter 30 egységet már sikeresen minősített, és javasolja a rendszer országos kiterjesztését – tette hozzá Gonda Tibor.

Elkötelezett vállalatok

Vállalati oldalról elsősorban a tulajdonosok, cégvezetők elkötelezettsége ad motivációt a fenntartható megoldások bevezetésére – mondta a sajtóbeszélgetésen Herner Katalin, a szervezetek, vállalatok fenntartható gazdálkodásában segítséget nyújtó KÖVET Egyesület ügyvezető igazgatója. A cégek növekvő nyitottságát mutatja, hogy ma már közel 60 KÖVET tagvállalat tartja fontosnak a környezetbarát működést.

Herner Katalin ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy vállalati részről ne csupán marketingeszköz legyen a fenntarthatóság – a cégeknek először konkrét lépéseket kell tenniük, és csak ezt követheti a kommunikáció.

Energiát csak megújuló forrásból

„A Katica Tanyán csak olyan fejlesztéseket valósítunk meg, amelyek nem fogyasztanak energiát, vagy ha mégis, akkor ahhoz mi magunk állítjuk elő a szükséges mennyiséget" – mondta el az eseménynek otthont adó Katica Tanya tulajdonosa, Handó János. A Somogy megyei Patcán létrehozott élményközpont energiaszükségletét, azaz a fűtés, hűtés, melegvíz- és elektromosáram-igényüket 2017 nyarától kizárólag megújuló forrásból biztosítják.

Az egész évben nyitva tartó élményközpont tulajdonosai, Handó János és Eszter, a Katica Tanya 2003-as alapítása óta egy célt tartanak szem előtt, hogy fenntartható szórakoztatást nyújtsanak az apró zselici településre érkezőknek. A ma már 13 hektáros, elsősorban családokra koncentráló élményközpontban a látogatók egyedülálló módon hulladékkal is kifizethetik a belépőjük árának egy részét – többek között így ösztönzik a vendégeket a szelektív hulladékgyűjtésre. A tehénfejéstől a csónakázáson át az elektromos gokartozásig jelenleg több mint száz attrakciót vehetnek igénybe egy belépő áráért, miközben az ökológiai lábnyomuk is kisebb, mintha otthon maradtak volna.

S hogy mindezt milyen eszközökkel érik el a Katica Tanya tulajdonosai? A teljesség igénye nélkül csupán néhány a környezetbarát megoldások sorából: napelemfarm, napkollektorok, szélkerék, biomassza erőmű és fatüzelésű hőközpont az energiatermelésre; saját kút, esővízgyűjtő, gyökérmezős szennyvízkezelő, csökkentett vízmennyiséget adagoló vízcsapok stb. a fenntartható vízgazdálkodásra; szelektív hulladékgyűjtés; mozgásérzékelős és LED lámpák; komposztáló és így tovább.

Mivel a Katica Tanya nem csupán megvalósítja, de népszerűsíti is a fenntarthatóságot, a rendszer elemeiről és egészéről a birtok területén elhelyezett ismertető táblákon részletesen tájékoztatják a látogatókat.