Albán álomüdülőhely és fapadoson utazó milliomosok

A konferencián kiderült, hogy a közép-kelet-európai régió szállodapiaca továbbra is vonzó befektetési célpontnak számít, különösen igaz ez a Bécs-Prága-Budapest „Arany háromszög”-re.

Az Európában 62 hotelt üzemeltető, Bécsben és Prágában is jelen levő Motel1 is gondolkodik budapesti megjelenésben. Amint az képviselőjük, Astrid Schaftleitner elmondta, számukra elsődleges a lokáció, így egy ilyen ajánlatra várnak.

A német Warimpex, amely a nyolcvanas évek végéig volt a budapesti Novotel és Forum szállodák tulajdonosa, jelenleg nincs jelen a magyar piacon. A legutóbbi időkig viszont ők voltak a legnagyobb szállodatulajdonosok Prágában, de tavaly nyolc hotelt eladtak egy thaiföldi befektető társaságnak, amely egyébként a bangkoki metrót is üzemelteti.

„Opportunisták vagyunk” – vallotta be Daniel Folian, a társaság pénzügyi vezérigazgatója. Vagyis ha látnak egy nem mindennapi lehetőséget, akkor azt megragadják. Hozzáfűzte, hogy az ázsiai beutazó turizmus további fellendülése várható a régióban, különösen azután, hogy az ottani cégek immár befektetőként is megjelentek errefelé.

Voltak terveik budapesti beruházásra is, azonban mivel az utóbbi években 30%-kal nőttek az építési költségek, ezeket jegelték. Folian szerint az az ideális városi desztináció, ahol a turizmus három pillére, a szabadidős, az üzleti utazó és konferenciaturista egyaránt jelen van. Ebből a szempontból Bécsé az elsőbbség, ugyanakkor ott jóval magasabbak a bérek, mint nálunk vagy Prágában, azért egy beruházás megtérülése szempontjából nem is könnyű az összehasonlítás.

Az Azymut orosz hotelmárka üzletfejlesztési elnök-helyettese, Dimitrij Bebisev elmondta, hogy a szovjet utódállamok mellett Ausztriában és Németországban már ott vannak, és ambiciózus terveket dédelgetnek régiónkkal kapcsolatban. Elsősorban Budapest, Prága és Bécs esetében keresik a lehetőségeket, nemcsak tulajdonlás, hanem lízing-- és menedzsment-szerződés is számításba jöhet.

Flesch Tamás, a Continental csoport tulajdonos-vezérigazgatója megerősítette, hogy óriási növekedés várható az ázsiai piacokról, mivel arrafelé is egyre ismertebb a desztináció. A szakember szerint továbbra is szükség van jó márkákra a városban, gondot jelentenek viszont a magas építési költségek, és hogy a befektetők a nyugat-európainál magasabb megtérülést várnak el, nem elégszenek meg a jelenleg elérhető 6-6.5%-os szinttel. Flesch Tamás szerint a 31 éve hiányzó kongresszusi központ megépülése adhatna óriási lendületet Budapest turizmusának. Megemlítette, hogy Olaszország kedvező terepe lehet a szállodaipari befektetőknek, mivel számos 100 szobásnál kisebb ház üzemeltetőt keres, mivel tulajdonosai megöregedtek Egy kerekasztal-beszélgetésen arról cseréltek eszmét a szakemberek, hogy milyen hatással vannak a folyami hajók és a repülőterek a régió városainak szállodapiacára.

Flesch Tamás, Daniel Folin, Dmitry Bebishev, Astrid Schafleitner

Fotó: turizmus.com

Békássy Tamás, a Columbus Welcome Management ügyvezetője arra világított rá, mennyire megváltozott a hajós turizmus az utóbbi időben. Mint kiderült, a dunai hajóutak résztvevői egyre fiatalabbak, többségük 60-65 éves, akik otthon vannak a digitális világban, világlátottak, jó a fizikai állapotuk, és egész más az érdeklődésük, mint a tíz évvel ezelőtt domináló 70-80 éves korosztálynak.

Az új utazóréteg európai programjának csak egy része a hajóút, fontos az előtte és utána itt töltött idő is. Évente 650 ezer turista jön folyami túrára Európába a világ minden részéből, és többségük Amszterdamból, illetve Budapestről indul vagy ide érkezik a hajóút végén. E két végponton ezért fontos a jól működő légi kikötő és a megfelelő szállodai kínálat. Ezek a vendégek ma már átlagosan 3,5-4 éjszakát maradnak a budapesti hotelekben, mondta el Békássy Tamás.

Elmennek egy régiós túrára, de akad, aki downhilllezni akar. Két éj ma már általában alapból benne van a programnak, Békássy Tamás szerint ideálisak a hajós vendégek a szállodák számára, mivel előre tervezhető forgalmat jelentenek, hónapokkal korábban lefoglalják, semmi rizikó nincs benne. Ma már külső éttermekbe is viszik őket rendszeresen, ami pár éve még lehetetlen lett volna.

Kam Jandu, a Budapest Airport kereskedelmi vezérigazgatója a reptér fejlesztéseiről és örvendetes forgalomnövekedéséről számolt be. Mint elmondta, a Malév 2012-es csődje után a nagy hálózati légitársaságok járatbővítéseivel és a fapadosok megjelenésével kijutottak a mélypontról. A nagy szállítók azóta is folyamatosan bővítik kapacitásaikat.

Az utazók igényeinek igyekeznek azzal is megfelelni, hogy check-int telepítettek két budapesti szállodába, következő lépésként pedig csomagfelvételre is lehetőség nyílik egyes szállodákban. A folyami turizmus további erősödése várható Kam Jandu szerint a hamarosan induló észak-amerikai közvetlen járatoknak köszönhetően.

Marius Gomola, a konferenciát szervező Horwath HTL Hungary ügyvezető igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben 35 ezer hotelszoba található Prágában, addig Budapesten csak 20 ezer, ezért óriási fejlődési lehetőség van a városban, így nem lehet szó túlkínálatról.

Kam Jandu elmondta, hogy hiába nagyobb a prágai repülőtér utasforgalma, mint a budapestié, ott az utasok jelentős része csak tranzitál, ebből pedig kevés haszna származik az ország gazdaságának. Budapesten ezért nem is erősítik az átszálló forgalmat.

A tavalyi 13 millió utas után az idén akár a 14,2 milliót is elérheti a Budapest Airport forgalma, amely messze nem ért még kapacitásai határára, bőven rendelkezésre állnak még le- és felszállási résidők.

Békássy szerint sokat kellene tenni az államnak az infrastruktúrafejlesztés terén, az állandó budapesti dugók sokakat elriasztanak, és egyre többen mennek hajózni a Rajnára a Duna helyett. Talán kevesebb maratoni futóverseny is elég lenne és meg kellene könnyíteni a várbeli bejutást a turistabuszoknak – hangsúlyozta.

Érdekes adatot osztott meg a hallgatósággal Kam Jandu, adataik szerint a reptéri vámmentes boltokban a legtöbbet a Wizz Air Moszkvába és Tel-Avivba, valamint a Ryanair Berlinbe tartó utasai költenek. Vagyis félreismerjük a fapadosok utasait, egyáltalán nem olcsójánosok ülnek ezeken a gépeken!

A következő panelbeszélgetés a Balkán fejlesztési lehetőségeivel foglalkozott. kiderült, hogy a régió legvonzóbb tulajdonsága, hogy több mint 10%-os éves megtérülés érhető el, ehhez persze ismerni kell az adott piacot. Általános tendencia, hogy a helyi tulajdonosok mellett feltűntek a nemzetközi, részben intézményi befektetők is. Boszniában érezhető a közel-keleti beruházók érdeklődése.

Az Accor délkelet-európai fejlesztésekért felelős menedzsere, Emeline Sykora-Wintrebert szerint számukra Románia a legizgalmasabb piac, ahol 10 olyan város is akad, amelynek a lakossága 200 ezer fő fölött van. Haris Siganos, a Zeus International alapítója szerint Görögországban érdemes most szállodai ingatlan vásárolni, mert alacsonyak az árak.

Ines Anna Maria Jaho, a Norwegian Golf Development albániai fejlesztésekért felelős munkatársa egy meglepő albániai projektről számolt be. Mint elmondta, 2016-ban az ottani kormányzat nyitott a turizmus felé. Azóta a 100%-os külföldi tulajdon is megengedett, a szállodai áfát 6%-ra csökkentették. Zöldmezős beruházásnál a területet, ha állami tulajdonban van, akár ingyen is megkapja a befektető és három hónap alatt az összes engedélyt meg lehet szerezni, tudtuk meg.

Dél-Albániában 1000 hektáros golfközpontot építenek, 4 versenyszintű golfpályával, 8 szállodával, 1700 szobával. A projekt szerinte megváltoztatja egész Albániát. A Korfutól 20 perces hajózásra fekvő tengerparti szakaszon egy elit üdülőhely nő ki a földből, saját kikötővel, önálló villákkal.

Nikola Avram, az MK Group igazgatótanácsának tagja egy balkáni sikertörténetet ismertetett, elmondta, hogy 10 éve hegyi üdülőhelyekbe, például a szerbiai Kopaonikba fektettek be.

Bár az első két évük nagyon nehéz volt, az akkor vásárolt ingatlanok értéke megötszöröződött azóta. Közben az állam is költött a kiszolgáló infrastruktúrára, így a dél-szerbiai Kopaonik a Balkán első számú síüdülőhelyévé vált, ahol 350 napos a szezon és a téli hónapokban 88-92%-os a szálloda töltése.

A vállalat célja, hogy az ex-Jugoszlávia legnagyobb szállodatulajdonosává váljanak, ezért Szlovéniában és Montenegróban akarnak még befektetni. Belépnek a másodlagos városok piacára is, ők építik a Sheratont Újvidéken. Jobb megtérülés várható ott, mint Belgrádban, ahol túl erős már a verseny, hangsúlyozta.

A nap folyamán szóba kerültek még az alternatív finanszírozási módszerek is. Mint elhangzott, egy izgalmas butikhotel esetében könnyebben megnyerhetők a befektetők egy jó történettel, de akad példa arra is, hogy egy nagy német tengerparti hotelnél 7 millió eurót sikerült crowdfoundinggal összegyűjteni.