Áldásuk rá – vallásturisztikai fejlesztések

Főként a harmóniakeresés és a felgyorsult mindennapokból való kiszakadási vágy az oka, hogy napjainkban sokkal többen érdeklődnek a vallás, mint belső megnyugvást adó erő iránt, mint 15-20 évvel ezelőtt.

Lelki MICE

„Kifejezetten olyan fiatalokról van szó, akik nem szeretnek matra­cokon és tornatermekbe zsúfolódva aludni, viszont szívesen fizetnek magas árat azért, hogy a szellemi lét élményeiben részesüljenek. A szakirodalom „lelki MICE-vendégnek" nevezi őket: elsősorban fiatal, sokat költő, értelmiségi városlakókról van szó, akik szolgáltatásként értelmezik a lelki töltekezést, nem a klasszikus értelemben vallásosak, hanem az elvonulásban látják a lényeget" – beszélt a trendekről és a zarándokturizmus új generációjáról lapunknak Mártonné Máthé Kinga, a Magyar Turizmus Zrt. belföldi igazgatója.

A szakember a Sopronbánfalvi Pálos-Karmelita Kolostor gyakorlatát hozza fel az újfajta keresletre szabott termék egyik ékes példájaként. A kolostorban professzionális, nonprofit elvonulási központot és szabadon foglalható, szállodai színvonalat képviselő szálláshelyet működtetnek, változó tartalmú csomagokkal. A lélek gyógyulását és az erőforrások feltöltését különféle programokkal segítik.

Sátor és matrac már nem elég

Nem hiába lehetett a 2007–2013-as pályázati időszakban kegyhelyek, emlékhelyek, egyházi létesítmények felújítására, zarándokutak kialakítására és vallási turizmus célú szálláshelyek fejlesztésére támogatást nyerni, országszerte elindultak a kisebb-nagyobb beruházások e téren.

A legnagyobb összegű támogatásban Mátraverebély-Szentkút részesült, amely több mint 2,7 milliárd forintból újult meg. A minőségi szálláshelyekkel gazdagodott kegyhelyen nem lecserélni, hanem bővíteni szeretnék a célközönséget a fizetőképes kereslettel, reményeik szerint egész éves üzemeléssel. Az új zarándokszálláson 6 és 14 ágyas szobákban összesen 90 személy éjszakázhat, az egyszintes, részben geotermikus energiával fűtött épületben. A szomszédos zarándokház 27 darab, egy- és kétágyas szobát kínál. À la carte éttermük és 150 férőhelyes, modern technikai berendezésekkel felszerelt rendezvénytermük is van.

Zarándokszállás Szentkúton

„Miközben a búcsúk több ezres sátorozó tömegében továbbra is a 60 év felettiek vannak többségben, ez a kategóriájú szállás elsősorban a fiatal egyéni vendégnek szól. A lelki tartalmat tematikus programokkal teremtjük meg számukra" – nyilatkozta Marótyné Ugron Éva, a kegyhely értékesítési igazgatója. Táborok révén az iskolás csoportok mellett a 30-40 éves, családos korosztályt is meg tudják nyerni, a nyári szezonban 200 fős csoportok váltják egymást.

A kegyhely szeptember elején átadott komplex fejlesztése egyébként érintette a templom és a rendház rekonstrukcióját, kiterjedt a szabadtéri létesítményekre és a kegytárgyüzletre is. Honlapjuk szintén teljesen megújult.

Kisebb volumenű szálláshelyfejlesztések is történtek. A Mária Út részeként ősztől új zarándokszállás, a Buczkó Atanáz Közösségi és Zarándokház várja a zarándokokat és a turistákat Nyíregyháza-Nyírszőlősön, 35 férőhellyel. Szintén a 21. századi igényeket elégíti ki, szállást, étkezést és mikrobuszos szolgáltatást kínál.

A Szent László Zarándoklat egyik állomásán, Gyomaendrődön júliusban fejeződött be az a szintén több elemből álló öko- és vallásturisztikai fejlesztés, melynek részeként elkészült a 21 fő fogadására alkalmas, vonzó külsejű Szent Antal Zarándokház.

Pécsett a Káptalan utcai Zarándokház újult meg teljesen, színvonalas szobáiban 33 férőhelyet kínálva.

A pécsi püspöki palotától a dzsámiig

Az egyház fennhatósága alá tartozó épületek turisztikai vonzerővé fejlesztésével igyekeznek új, a kultúra iránt érdeklődő vendégeket megnyerni maguknak a hazai püspökségi székhelyek. Az uniós fejlesztési forrásokban rejlő lehetőségeket Pannonhalma aknázta ki először, olyan komplex, 21. századi turisztikai terméket létrehozva az apátságban és környékén, mely a néhány órára és a néhány napra érkezőket egyaránt kiszolgálja.

Pécsett augusztus végén adták át a több elemből álló grandiózus fejlesztéseket, az Egerben folyó munkálatok befejezése év végére várható.

A baranyai megyeszékhelyen az éves látogatószám 30 százalékos növekedését remélik a számos elemet magába foglaló, összességében 1,5 milliárd forintból megvalósult beruházástól. Az újonnan kialakított látogatási útvonal kiindulópontja a Magtár Látogatóközpont, pincéjében borászati kiállítás nyílt, és az erre a célra kialakított térben lehetőség lesz megkóstolni a régió minőségi borait is. Az épületben vetítőterem, 200 férőhelyes konferencia- és rendezvényterem és egy kisebb szekcióterem létesült.

A Püspöki Palota kertjét újjávarázsolták, vezetett turistacsoportok számára megnyitották az egyházüldözés korszakát felidéző kiállítással berendezett földalatti átjárót, valamint a palota múzeumi szárnyát, ahol a főpapi lakosztály enteriőrje tekinthető meg. Megújult a Pécsi Székesegyház délkeleti tornya, legfelső emeletén kilátó várja a turistákat. A kanonoki palotában megnyílt a püspöki KincsTár, ahol gazdag egyházművészeti gyűjtemény látható, és kialakítottak egy információs pontot, továbbá egy múzeumpedagógiai műhelyt is. A dzsámi, vagyis a Belvárosi Plébániatemplom szintén megszépülve, interaktív, tabletes vezetésű útvonallal várja a látogatókat. A Csontváry Múzeumnak otthont adó palota földszinti termeit renoválták, belső udvara nyitott rendezvénytérként működhet.

A pécsi dzsámi

Az egyházmegyében két másik turisztikai beruházás is hamarosan lezárul. Október elején átadják a máriagyűdi létesítményeket. Az 564 millió forint értékű beruházás keretében felújítják a kegytemplom homlokzatát és a szabadtéri oltárt, fedett térré alakítják az imaudvart, restaurálják a Szent Ferenc-ivókutat, rózsafüzér alaprajzú sétányt építenek ki. Megszépül a kálvária és a Pieta-szobor környezete. A közelben parkolóhelyeket, gyalogos utat építenek és fogadótér létesül, ahonnan elindulva az imádságot és elmélkedést segítő tartalommal audioguide-vezetés is szolgálja a zarándokokat.

Püspökszentlászlón a kastély és a hozzátartozó templom születik újjá. A kastélyban rendezvénytermet és kiállításokat alakítanak ki, a melléképületekben és a kastély udvarán közösségi tér és gyermekfoglalkoztató épül ki. A beruházás 462 millió forintból valósul meg, az átadás október végén várható.

Látogatóközpont az egri érsek kincseivel

Eger is új attrakcióval készül 2016-ra. Az Egri Érseki Palota Kulturális, Turisztikai és Látogatóközpont a tervek szerint 2015 végétől, az 1,34 milliárd forintos beruházás befejezését követően gazdagítja a város turisztikai attrakciónak sorát. A fejlesztés a műemlék épületet turisztikai funkcióval és látogatóbarát szolgáltatásokkal ruházza fel, annak kertje is megnyílik a kíváncsiak előtt.

Kiállítás az Egri Érseki Palotában

A projekt itt is több elemből áll: a falak között számos kiállítás nyílik (többek között „Bepillantás a püspök sekrestyéjébe, dolgozószobájába, kincstárába, képtárába és könyvtárába" egyházművészeti és főpapi enteriőrsor kiállítás, a „Magyar szentek és legendáik", valamint „A magyar egyház 1000 éve" címet viselő kiállítás). A különböző anyagú barokk tárgyakat a Tapintható tárlat gyűjti össze. Az Egri Főegyházmegye története időszalagon, interaktív érintőképernyőn jelenik meg a látogatók előtt, akik az Érseki Vinotékában a főegyházmegye területén lévő öt borvidéket ismerhetik meg. A kiegészítő szolgáltatások sorát cukrászda-kávézó, ajándékbolt, turisztikai információs pont, időszakos gyermekmegőrző gazdagítja, imázsfilmek készülnek. A helyreállított díszkertet, valamint a palota földszintjét ingyenesen lehet majd megtekinteni, de exkluzív, csoportos túravezetés is indul a palotából a főegyházmegyei könyvtárba is.

Új zarándokutak születnek

Magyar–román együttműködési program keretében, szintén uniós forrásból alakítottak ki ökome­nikus vallási útvonalat a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégióban, Te­mes­vár és Ópusztaszer között. A Temes és Csongrád megyében megvalósított, számos település kegy- és búcsújáróhelyeit érintő za­rán­dok­útnak fontos állomása az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. A beruházással teljessé váló skanzenben felépített, s idén áprilisban átadott ányási Pallavicini-kápolna eredeti funkciójának betöltésére, valamint az ökomenikus összejövetelek kiszolgálására egyaránt alkalmas lesz.

Határon átnyúló program keretében létesítettek idén júniusra tematikus zarándokutat Pécsvárad, a határ menti Beremend és a horvát Nasice között (a középkorban ezeken a területeken át vezetett zarándokút a Szentföldre). A 241 km hosszúságú zarándokúton jelzőtáblákat helyeztek ki, információs központokat alakítottak ki, figyelmet fordítottak a kulturális és vallási jelképek, értékek megőrzésére. Pécsváradon a várat, a hajdani bencés monostort is érintették a munkálatok, fedett zarándokpihenőt, zarándokösvényt hoztak létre, a múzeumi térben zarándokfogadó helyet alakítottak ki.

A 2009-ben elindult Középkori templomok útja projekt harmadik ütemében 18 templom műemléki helyreállítása fejeződött be Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és a Partiumban, több mint 450 millió forintból. Ennek során a határon innen többek között megtörtént Kölcse, Gacsály, Szamosújlak, Túrricse, román területen pedig Bere, Krasznacégény, Csomaköz református templomának műemléki helyreállítása.

Pilgrim guide-ot is képeznének

„A vallási turizmus ma olyan, mint a foci, mindenki ért hozzá. Viszont csak az a csapat győz, amelyiket profi szakember készít fel" – fejtette ki véleményét Madari Gyula, a 2014 januárjában megalakult Vallási Turizmus Szövetsége (VATUSZ) elnöke. A szervezet jelenleg közel 30 tagot, köztük utazási irodákat, egyetemeket, kegyhelyeket, lelki vezetőket, idegenvezetőket, látogatóközpontokat tömörít, céljuk a vallási és zarándokturizmust érintő jogszabályok létrehozása, a tematikus utak megszervezéséhez szükséges szakmai háttér biztosítása. A Nyugat-Magyarországi Egyetemen folyó vallásturizmus szakirány képzést folyamatosan csiszolják, jövőre OKJ-s képzés keretében a csoportokat teljes jogosultsággal vezető „pilgrim guide"-ok képzését tervezik elindítani. A vallási turizmus fogalomrendszerének tisztázásával éppúgy foglalkoznak, mint a témában érintett szolgáltatók összegyűjtésével. A szakrális szolgáltatás nyilvánossá tételének, marketingjének szabályait is szeretnék kidolgozni.

A cikk a Turizmus Panoráma magazin októberi számában jelent meg. Ön még nem előfizetőnk? Kattintson ide!