Ausztria nyomában jár, Csehországot már leelőzte a magyar szállodaipar

A rendezvény bevezetőjeként Flesch Tamás, a szövetség elnöke köszöntötte a megjelenteket, név szerint is Jakab Zsófiát, az MTÜ marketing- és kommunikációs vezérigazgató-helyettesét, Faix Csabát, a Budapest Brand Nonprofit Zrt. vezérigazgatóját, Princzinger Pétert, a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány elnökét, Szalók Csillát, a BGE vendéglátás-turizmus intézetvezetőjét, Bornemissza Miklóst, a BKIK kereskedelmi tagozatának elnökét, valamint a társ-szakmai szervezetek elnökeit, Molnár Juditot (MUISZ), Gál Pál Zoltánt (VIMOSZ) és Kovács Lászlót (MVI).

A bevezető után Sívó Roland, házigazda szállodaigazgatóként köszöntötte a megjelenteket.

Sívó Roland házigazdaként köszönti a résztvevőket

Fotó: Tamás Pál, MSZÉSZ

Flesch Tamás elnöki beszámolójában elmondta, hogy 2022-ben a belföldi szállodai vendégéjszakák száma országosan (10,4 millió) gyakorlatilag megegyezik az 2019. évivel, míg Budapesten ugyanez a szám (1,15 millió) meghaladja a három évvel korábbi értéket. A külföldiek hasonló számait nézve, mind országosan, mind a fővárosban mintegy 3-3 milliós elmaradást mutatnak a számok, aminek oka, hogy a pandémia után nehezen indult a nemzetközi turizmus. A jelenlegi adatok szerint 2023-ban a belföldi turizmus vendégéjszakaszámai stagnálni, a külföldieké emelkedni fognak.

A turisztikai szakma tehát ismét szembesül majd a pandémiát megelőző évek, évtizedek feladatával: hogyan lehet Budapestre csábítani a belföldi turistákat?

Flesch Tamás elnöki beszámolóját tartja

Fotó: Tamás Pál, MSZÉSZ

Az egyéb mutatókat nézve, a szállodai szobák 2022. évi bruttó átlagára mind országosan (27.430 Ft), mind a fővárosban (33.011 Ft) meghaladja a 2019. évit, míg a a RevPAR országosan (13.894 Ft) megegyezik a 2019. évivel, a fővárosban azonban (19.421 Ft) elmarad a három évvel korábbitól.

Az elnök biztató adatként mutatta be azt, hogy a szállodák éves bruttó árbevétele országosan kis híján gyakorlatilag elérte a három évvel korábbi 500 milliárd forintot.

A küldő országok sorrendjét tekintve változatlanul Németország az első, ugyanakkor a Covid-válság és a politikai helyzet nyomán 2022-ben az első tízben négy szomszédos ország kapott helyet: Csehország, Románia, Ausztria és Szlovákia.

A kínai, a brit és az amerikai turisták számának emelkedésére azonban 2023-ban már kedvezőek a kilátások, köszönhetően nem kis mértékben az MTÜ marketingaktivitásainak. Flesch Tamás szerint a legbüszkébbek talán a régiós mutatókra lehetünk, hiszen 2023 első negyedévében, öt ország (Ausztria, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) összevetésében, mind a szobafoglaltság, mind a nettó átlagár, mind a RevPAR tekintetében a második helyen végzett Magyarország.

(Frissítés: Olvasóink pontosabb tájékoztatására alább látható az STR régiós összehasonlító adatsora a legfontosabb szállodai mutatókról – a szerk.)

Forrás: MSZÉSZ / STR

Az MSZÉSZ lobbitevékenységéről szólva az elnök kiemelte, hogy mind írásban, mind szóban eljuttatták az ágazat stratégiai tervét az MTÜ vezetőihez, ahol értő fülekre talált az anyag, s a lehetőségek mértékéig gyakorlati támogatásra is számíthat a szakma.Az idei év talán legkomolyabb teljesítménye az a bérpiaci felmérés lesz, amelyet a Korn Ferry céggel közösen végeznek, s amelynek október-novemberre várható kézzel fogható eredménye.Elmondta, hogy a Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterrel folytatott tárgyalások (a VIMOSZ-szal közösen) eredményeként a turisztikai hozzájárulás (TUHO) további időszakos elengedésére a kormányzatnak nincs lehetősége. Az MSZÉSZ hosszú távon szeretné elérni, ha a TUHO 4 százalékos mértéke 2 százalékra csökkenne a magyar turizmus versenyképességének növelése érdekében. Az energiaköltségek csökkentésére kiírt pályázati pénzek remélhetőleg hamarosan megérkeznek a kkv-khoz, sőt, egy új konstrukcióban (azoknál a szállodáknál, amelyek nagyon magas összegű, éves szerződésekben ragadtak bent) még a nagyvállalatok is reménykedhetnek kompenzációban – hangzott el.

Flesch Tamás kiemelte annak a jelentőségét, hogy, az MTSZA-val együttműködve 15 plusz pontot kaphatnak a Hotelstars Union értékelésnél azok a szállodák, amelyek érvényes pályázatot nyújtanak be Az Év Szállodája versenyre.

Végül, de nem utolsósorban, az elnök kiemelte, hogy a legfontosabb kategóriákban növekedett a szövetség taglétszáma (szállodák: 471, társult tagok: 138, oktatási intézmények: 15), egyúttal köszönetet mondott a társult tagoknak, valamint emlékeztette a szállodásokat az utánpótlás képzésében viselt felelősségükre.

Az elnöki beszámoló után Jakab Zsófia, a Magyar Turisztikai Ügynökség marketing- és kommunikációs vezérigazgató-helyettese az adatvezérelt turisztikai marketing rejtelmeibe avatta be a szállodásokat, teljeskörűen bemutatva az ügynökség ez irányú tevékenységét. Előadásáról egy külön cikkben számolunk majd be.

A hazai szállodafejlesztésekről, beruházásokról kerekasztal-beszélgetés keretében hallhattak a résztevők, az izgalmas vitáról szóló cikkünket itt olvashatják el.

A vendégek bevonása a CSR-tevékenységbe

A CSR-tevékenységet fontosnak tartva biztosított lehetőséget a bemutatkozásra az MSZÉSZ a közgyűlésen a Ments Életet Alapítvány számára. A 12 éve létrejött szervezet célja a súlyos, életet veszélyeztető betegségben szenvedő és ebből gyógyuló beteg gyerekek és családjaik támogatása, többféle formában. A „Váltsd valóra te is egy beteg gyerek álmát” projektjük jegyében már több mint 700 gyermek kívánsága valósulhatott meg. Nyaraltató programjuk keretében több mint 200 családot vittek el a Balatonhoz, kórházi oktatási programjukhoz több mint 6000 gyermeknek vásároltak digitális tankönyveket. Kiemelten kezelik a családok támogatását, rengeteg élményprogramot szerveznek számukra.

A Ments Életet Alapítvány jelenleg öt hazai szállodával működik együtt

Fotó: Tamás Pál / MSZÉSZ

„Álomiskola programjuk” a gyógyulás utáni visszailleszkedést kívánja támogatni. Az alapítvány jelenleg öt hazai szállodával működik együtt, ennek keretében lehetőséget adnak a szállóvendégek számára, hogy néhányszáz forintos mikroadományokkal támogassák az alapítvány működését.

A személyes marketingé és a hűségprogramoké a jövő

A köszönés után a legtöbb vállalkozásnál egyből a visszatérő vásárlásokra és a kedvezményt adó programokra helyezik a hangsúlyt – kezdte Hűségpontokat gyűjtöd? címmel megtartott előadását frappáns felütéssel Katona Zoltán, a Morgens ügyvezetője. Mint hangsúlyozta, a tömegmarketing elavult, a személyes marketingé a jövő, a hűségprogramok az adatgyűjtés, a felhasználók szokásainak megismerése szempontjából kifejezetten fontosak.

Az azonos kategóriájú termékek között ugyanis ma már nincs nagy különbség, a hagyományos piaci marketingeszközök mellett a siker az emberi tényezőkön múlik, a vevők döntését egyre inkább a kiszolgálási, kényeztetési módszerek befolyásolják.

Katona Zoltán, a Morgens ügyvezetője

Fotó: Tamás Pál / MSZÉSZ

Mi a szerepe a marketingben a hűségprogramoknak? – a feltett kérdést rögtön meg is válaszolta az előadó: perszonalitzált kommunikációt tesznek lehetővé, hatni tudunk általuk a vendégekre, hogy minket válasszanak a versenytársainkkal szemben. Szofisztikáltan elérhető általuk a direkt foglalásra ösztönzés, segítenek a törzsvendégek megtartásában és vásárlásaik értékének növelésében is.Katona Zoltán beszélt a hűségprogramok tervezéséről is, hiszen a lehetőségek száma végtelen, de a rendszer működését alaposan át kell gondolni. Példákon keresztül bemutatta a szintekhez kapcsolható előnyöket, a csatlakozásra ösztönzés különböző lehetőségeit.

Megtudtuk: royalty rendszerüket jelenleg 35 szálloda használja aktívan. Felméréseik szerint az összesen 111 ezer felhasználó 41 százaléka rendelkezik élő vagy leutazott foglalással, 10 foglalásból 4-et már a hűségprogramon keresztül adnak le. A loyalty promócióból származó bevétel a vizsgált szállodákban az év első 4,5 hónapjában 4-20 millió forint között mozgott.

Kiterjesztett gyártói felelősség a szállodákban

Egy új, a szállodaipart is érintő környezetvédelmi adónem és az e-áfa bevezetéséről tartott előadást a Deloitte két munkatársa, Farkas Gergely és Kovács István.

Az Európai Unió hulladékpolitikájának egyik meghatározó elve a kiterjesztett gyártói felelősség (exended producer responsibility – EPR). Ennek lényege, hogy a környezetet nagy mértékben megterhelő gyártók a termékciklus végén szükséges hulladékkezelés költségeit fizessék meg. Elnevezésével ellentétben azonban nem csak a gyártó szektort érinti, hanem azokat a szolgáltatókat is, akik külföldről vásárolnak termékeket és első alkalommal hozzák forgalomba a magyar piacon. A szállodákban tipikusan ilyen termékek lehetnek a textíliák (takaró, ágynemű, szőnyeg), a fabútorok, a munkaruha vagy az étolaj.A szállodáknak tehát felül kell vizsgálniuk a termékportfóliójukat, hogy melyeket szerezték be külföldről (vámtarifaszámok), és amennyiben érintettek EPR-szempontból, adminisztrációs teendőik lesznek. Egyrészt regisztrálniuk kell a koncessziós társaság (MOHU) weboldalán, másrészt a hulladékgazdálkodási hatóság (OKIR) felületén is május 31-ig.

Kovács István (b) és Farkas Gergely (j) adózási aktuálisokat ismertetett

Fotó: Tamás Pál / MSZÉSZ

Az EPR-termékekről július 1-jétől, negyedévente kell majd adatszolgáltatást teljesíteni az OKIR felé, s az első jelentést október 20-ig kell benyújtani. A szakértő hangsúlyozta, a létező termékdíj és az EPR-díj rendszere egyelőre párhuzamosan fog működni, hogy mekkora lesz az új adónem, azt most még nem tudni, elvileg május végén kerül kihirdetésre.