Baldauf Csaba: Újranyitás nélkül májustól ketyeg a szállodai csődbomba

A november óta országos járványzár alatt lévő szálláshelyek májusi újranyitásával kezdené a belföldi szezont a szállodaszövetség, amely úgy látja, hogy a maratoni bizonytalanság akár csődhullámot, a nyár elejére pedig tömeges munkaerő-elvándorlást is okozhat – nyilatkozta Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének általános alelnöke a Magyar Nemzetben hétfőn megjelent cikkben.

Mint elmondta, több régióban a korlátozások kijátszásával bonyolítanak telt házas hétvégéket a szobakiadók, a szabályszerűen zárva tartó hotelek másutt viszont halmozzák a veszteségeket. A szakmabeliek szerint ugyanakkor turistacsalogató lehet külföldön, hogy az unióban kiemelkedően alakul a magyar lakosság átoltottsága.

Az utolsó levegővételnél tartanak a szállodák

„Május elejére felkészülhetnek a kereskedelmi szálláshelyek, hogy a belföldi turizmus újraindulhasson. Eljutottunk az utolsó levegővételig, ami azt jelenti, hogy a járványügyi helyzethez és a lakosság védettségéhez igazított újranyitás nélkül már megfulladhatna az ágazat” – mondta Baldauf Csaba, aki szerint májustól ketyeg a bomba, ami végső soron tömeges csődöket is előidézhet a szektorban, különösen akkor, ha a nyári turizmust követően újabb járványhullám tarolja le az országot, és az ősszel ismét be kell zárni a szállodákat.

„Ahol meghatározó az utazási piac – például Horvátországban, Görögországban, a spanyol szigeteken, Máltán –, már zajlanak a nyári kampányok, nagy erőkkel csábítják a turistákat. Ez globális versenyelőnyt jelent az ottani szállásadóknak, mivel tervezni tudnak a szezonnal. Ezt azonban sokan úgy teszik, hogy lakosaik átoltottsági szintje a nyomában sincs a magyarországi arányoknak” – emelte ki.

Budapest turizmusáról szólva elmondta: „a fővárost csak belföldi vendégekkel megmenteni nem lehet”, aminek jövedelmi okai is vannak, mivel „Budapest nem egészen a magyar pénztárcákhoz szabott. A magyar főváros szálláspiaca ugyanakkor Európában kedvezőbb ár-érték arányt képvisel, ami a pandémia előtti, rekordszámú külföldi vendégéjszakákon is meglátszott”.

Az MSZÉSZ szerint az ágazatnak a nyitás után is szüksége lesz a támogatásokra

Fotó: 123rf

Fél éve bevétel nélkül

Baldauf Csaba beszélt a munkaerőhelyzetről is: „Fél éve nincs bevételünk, ennek ellenére vidéken csökkentett munkaidőben ugyan, de a korábbi munkaerő-állomány 65-70 százalékát az állami bértámogatás, a járulékkedvezmény segítségével a mai napig tartják a szállodások. Úgy, hogy egy átlagos, 150 szobás hotel havonta körülbelül 20 millió forintnyi veszteséget termel a kiesett forgalmon kívül” – mutatott rá.

A hűséges munkavállalók ráadásul hónapok óta a szervizdíjak, forgalomfüggő juttatások nélkül jellemzően mindössze havi nettó 130–150 ezer forintos fizetést visznek haza, ami már egyre kevésbé tartható több százezer érintettnek, főleg azokban a családokban, ahol mindkét szülő a turizmusban dolgozik.

Segítséget kérnek a szállodások az újranyitáshoz

A szállodaszövetség szerint olyan támogatási rendszerré fejlődhet az eddigi, többlépcsős válságkezelés a turizmusban, amely levegőhöz juttatja a vállalkozásokat. Elengedhetetlennek tűnik például, hogy az ágazati bértámogatásokat és járulékkedvezményeket a nyitást követő három hónapig még igényelhessék a munkaadók.

„A felerősödést támogatná, ha a bevétel 4 százalékát jelentő turisztikai fejlesztési hozzájárulás megfizetésének felfüggesztése 2022 végéig meghosszabbodna, emellett megfontolandó lenne az üzleti megrendelésekre vonatkozó reprezentációs adó felfüggesztése is” – sorolta a szállodaipar újrainduláshoz kötött kéréseket, amelyekről a pénzügyi tárcával terveznek egyeztetni.

Baldauf Csaba kiemelte azt is, hogy a hotelek teljes körű nyitása elkerülhetetlen kiadásokkal jár, amit már nem tudnak miből fedezni a cégek, ezért úgynevezett újraindulási támogatásért is folyamodnak.

Ez az egyszeri összeg a már említett, 150 szobás szálloda példájánál maradva szobánként legalább 300 ezer forinttal számolva lehet reális az MSZÉSZ szerint.

Egyebek mellett a raktárak visszatöltése, a technikai berendezések, a medencék, cső- és fűtésrendszerek kényszerű leállás utáni karbantartása, a többszörös fertőtlenítések, a selejtek pótlásának költsége tipikus kiadások lesznek mindenütt. Szállodánként átlagosan 45-50 millió forintos támogatásra, időben pedig legalább két hétre van szükség a teljes iparági felkészüléshez.

További felvetésük, hogy a SZÉP-kártya kedvezményes adózásának megtartása a következő években is megtámaszthatná a belföldi piacot, miközben garantálná a béren kívüli juttatással elérhető kikapcsolódások lehetőségét a munkavállalóknak.