Besokallnak a szomszédok az airbnb-zőktől

Forrás: turizmus.com

 2016. november 20. 17:04

Az Airbnb-n keresztül kiadott társasházi lakásokban megszálló külföldi vendégek folyamatos jelenléte egyre terhesebb a tulajdonostársaknak. Olvassa el, milyen megoldást javasol a helyzetre Szebeni Zsolt, aki maga is egy ilyen társasházban lakik.

Lobbi-megosztás

Miért ne lehetne lobby sharing, azok között, akiknek baja van a közösségi gazdaság (sharing economy) vadhajtásaival?

A szállodások a helyi lakossággal oszthatnák meg lobbi-erőfeszítéseiket az Airbnb-típusú lakáskiadókkal szemben. Pontosabban azokkal szemben, akik elszemtelenedtek, s már régen nem a saját lakásukat „sharolják", hanem több lakást fenntartva, iparszerűen űzik a szállásadást.

Viszonylag méretes, 54 lakásos társasházban élek, Budapest belvárosában, mégis egy csendes épületben – mondhattam volna néhány hónappal ezelőtt. Ma már több mint 10 lakást tolnak az Airbnb-n, s igencsak elegem van a dologból.

S nemcsak azt lehet utálni, amikor legénybúcsúztató fiatalok részegen üvöltözve térnek haza éjjel 2-3 óra körül, hanem azt is, amikor az egyébként decens norvég házaspár hajnali negyed 4-kor döngeti a húzós bőröndjét a körfolyosón, mert várja őket a taxi, a repülőtérre menet.

De a japán lányok is csak először édesek, amikor ezt-azt kérdeznek, de utána napokon át szinte folyamatosan a lifttel jönnek-mennek, hol várost nézni, hol spa-ba, hol vacsorázni, és így tovább. Hovatovább olyan lett a lépcsőház, mint egy irodaházban, ahol alulméretezték a lift kapacitását. Valamilyen náció turistája mindig le-föl megy, s persze, hogy nem a megfelelő emeleten száll ki, persze, hogy a vészcsengőt nyomja meg a világítás helyett – öreg, ház, öreg lift, nem szálloda.

Ha lenne bármilyen érdekképviselete egy város lakóinak – nem, az önkormányzat nem az, ebben a kérdésben biztosan nem –, akkor az airbnb-ző lakáskiadóktól lehetne követelni a normál közös költség többszörösét. Miattuk kell többet takarítani, miattuk kell gyakrabban liftszerelőt hívni. Sőt miattuk, helyettük kell magyarázkodni, amikor – szerencsére ritkán – valamiért elzárják a vizet, vagy nincs áram, s az angol–norvég–japán grémium közösségé forrva méltatlankodik a körfolyosón, hogy valaki segítsen már, mert nem érik el a tulajdonost – aki egyébként nem tudna tenni semmit.

Egy szó, mint száz, a budapesti lakosok nevében hozzáírnék még néhány pontot a szállodások javaslatához az üzletvitelszerűen lakást kiadók megregulázásához.

Szebeni Zsolt
Turizmus Panoráma
főszerkesztő

***

A Turizmus Panoráma novemberi számában megjelent fenti jegyzet javasolt megoldása összecseng azzal, amit az Origónak nyilatkozott a napokban a Magyar Közös Képviselők Egyesületének szakmai igazgatója. Weiss Gábor Miklós szerint több jogi lehetőség is van az airbnb-zés korlátozására, de egyik sem igazán hatékony.

Több házban például a szervezeti és működési szabályzatban tiltották meg a rövid távú lakáskiadást, de ha a házigazda ezt nem tartja be, nehezen lehet bármilyen szankciót érvényesíteni vele szemben. Az is elképzelhető, hogy utólag tiltja meg a társasház a lakás hasznosítási módjának megváltozását a lakhatás nyugalmával indokolva. De ez is csak akkor működhet, ha eljárást indítanak, utólag pedig nagyon nehéz bizonyítani, hogy hónapokkal korábban mi történt a házban. Birtokvédelmi eljárást is lehet indítani például a zaj miatt, de ennek is kétséges a kimenetele.

Weisz Gábor Miklós szerint megoldaná a helyzetet, ha csak a lakóközösség előzetes hozzájárulásával lehetne a kiadáshoz szükséges engedélyt vagy regisztrációt kapni, és például a lakáskiadók magasabb közös költséget fizetnének.

A Magyar Turisztikai Ügynökség szerint is indokolt a közösségi szálláshelykiadás, vagyis elsősorban az Airbnb szabályozása, mivel a szolgáltatás mostanra jelentős piaci szegmenssé nőtte ki magát. A szabályozásnak viszont nem lehet az a célja, hogy adminisztratív eszközökkel ellehetetlenítsék a szolgáltatást.

Olyan szabályozási megoldást tartanak megvalósíthatónak, amely figyelembe veszi a versenysemlegességet, de egyúttal biztosítja a szolgáltatás minőségét, lehetővé teszi a visszaélések kiszűrését, és arra ösztönzi a bérbeadókat, hogy legálisan, a hatóságoknak bejelentve, adófizetés mellett folytassák a tevékenységüket. Az MTÜ hozzátette: a változtatást nem feltétlenül egy másik piaci szegmens, például a szállodák érdekei szerint kell megvalósítani.

Hogy milyen szabályozást tartana kívánatosnak a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége, arról korábban itt írtunk.