Búcsú az egyszer használatos műanyagoktól

Szerző: Szerdahelyi Krisztina

Forrás: turizmus.com

 2021. augusztus 05. 14:52

Július 1-jén életbe lépett az egyszer használatos műanyagokat kivezető rendelet Magyarországon. Ez nem jelenti azt, hogy a káros termékek egyik pillanatról a másikra eltűnnének, a meglévő készleteket ugyanis még értékesíthetik az üzletek.

A közelmúltban bevezetett intézkedés a vendéglátás több szegmensét és tevékenységi körét is érinti. A tilalom az újabb termékek beszerzésére vonatkozik, vagyis az áruházak és vendéglátóhelyek a meglévő készleteiket még hasznosíthatják.

A rendelettel a magyar kormány az Európai Parlament és az Európai Tanács műanyag termékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló 2019-es irányelvének kíván megfelelni. A single-use plastic (SUP), azaz egyszer használatos irányelv célja, hogy visszaszorítsák a műanyagok környezetre és az emberi egészségre gyakorolt káros hatásait, illetve, hogy ösztönözzék a tagállamok áttérését a körforgásos gazdaságra.

Az egyszer használatos műanyagok helyett fából, bambusznádból vagy papírból készült eszközökre kell áttérnie a hazai vendéglátóiparnak is

Fotó: 123rf.com

Tiltólistán

A rendelet szerint 2021. július 1-jétől tilos forgalomba hozni olyan egyszer használatos műanyagokat, illetve oxidatív úton lebomló műanyagból készült termékeket, mint a fültisztító pálcika, evőeszköz (villa, kés, kanál, evőpálcika), tányér, szívószál, italkeverő pálcika, léggömbökhöz használatos pálcika, expandált polisztirolból, azaz hungarocellből készült ételtároló edény, italtartó pohár és ezek kupakjai és fedelei – ezek nagyrészt az ételek-italok elvitelére szolgáló, illetve a fesztiválok vendéglátásában használt eszközök.

Az egyszer használatos műanyag italtartó poharak és fedeleik egyelőre haladékot kaptak, ezek forgalmazását csak 2023. január 1-jétől fogják betiltani.

Az egyszer használatos italtartó poharakat és fedeleket csak 2023 januárjától kell kivonni a forgalomból

Fotó: 123rf.com

A szabályozás kiterjed a 15 mikron feletti falvastagságú műanyag szatyrokra is, jellemzően ilyenek a bevásárlóközpontok kasszáinál elérhető tasakok. Ugyanakkor egyelőre maradnak a nagyon könnyű, 15 mikronnál vékonyabb falú zacskók, ahogy a biológiailag lebomló műanyagokból készült szatyrok is.

Azért, hogy csak indokolt esetben használják őket, a hagyományos műanyagból készült zacskók környezetvédelmi termékdíját a mostani kilogrammonkénti 57 forintról kilogrammonként 1900 forintra emelik. Így a környezetvédelmi díjtétel zacskónként átlagosan öt forintra nő.

 

Fokozatos átállás

Nehéz megjósolni, hogy a meglévő készletek meddig tartanak ki. Ha a vendéglátóhelyek egy része július 1. előtt bevásárolt a tiltólistára került termékekből, akkor még hónapokba telhet, mire végleg kikopnak a forgalomból. A készletek felhalmozása persze érthető: a biológiailag lebomló termékek jelenleg másfél-kétszer annyiba kerülnek, mint az egyszer használatos műanyagok, tehát az átállás plusz anyagi terhet ró a pandémia után amúgy is nehéz helyzetben lévő vállalkozásokra. Az Európai Unió egészére kiterjedő tilalom ugyanakkor hosszabb távon azt eredményezheti, hogy a nagyobb volumenű rendeléseknek köszönhetően az alternatív eszközök bekerülési költsége is csökkenni fog.

Az elkövetkező időszaknak tehát a környezetkímélőbb csomagolásra és eszközökre történő átállásról kell szólnia: a műanyagokat fokozatosan felváltják a biológiailag lebomló, növényi rostokból vagy papírból, fából készült tányérok, poharak, evőeszközök, csomagolóanyagok, szívószálak, illetve a visszaváltható, az újrahasznosított és tanúsíthatóan fenntartható forrásból származó eszközök.

 

Megéri a környezettudatosság?

A globális környezeti és társadalmi kihívásokra adott válaszként világszerte egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a fenntartható megoldások. Ez Magyarországon is évek óta napirenden van, így nálunk is jó ideje léteznek olyan vendéglátóhelyek, rendezvények, amelyek működésük minden elemét a környezettudatosság jegyében alakítják ki, és vannak olyanok is, amelyeknél egyelőre csak részterületeken (pl. szelektív hulladékgyűjtés, víztakarékosság) mutatkozik meg ez a szemlélet.

A vendéglátás környezetterhelése (a pandémia idején előtérbe került elviteles üzemmód mellett) talán a fesztiválokon és rendezvényeken mutatkozik meg a leglátványosabban, így – már csak az események presztízse miatt is – egyre fontosabbá válik, hogy a szervezők odafigyeljenek a fenntarthatóságra.

Néhány kisebb átalakítás elegendő lehet a zöld szemlélet érvényesítéséhez, az ökológiai lábnyom csökkentéséhez. Ebben muníciót adhat például a Zöldövezet Társulás, amely 2009 óta segíti a rendezvények környezetbarát hulladékmenedzsmentjét egyrészt a szelektív gyűjtés megszervezésével, másrészt az elmosható műanyag Újrapohár hulladékmegelőző program bevezetésével. Munkájuk nyomán a keletkező hulladék 25-65 százaléka környezetkímélő módon, anyagában hasznosíthatóvá válik.

Az Európai Unió és a kormányok elköteleződése, a törvényi háttér megteremtése alapvetően fontos a környezetvédelmi célok elérésében. Ugyanakkor nemcsak a szabályozások kényszere, hanem a bolygónk iránti felelősségvállalás miatt is egyre több szolgáltató azonosul a zöld megoldásokkal.

Ők már nem azt nézik, hogy a környezetbarát eszközök mennyivel kerülnek többe, hanem azt, hogy milyen hozzáadott értéket hordoznak, és azt is belátják, hogy a fenntartható megoldások a szolgáltatás arculatát és általános társadalmi megítélését is kedvezően befolyásolják.


A cikk eredetileg a Turizmus.com Magazin 2021. július-augusztusi számában jelent meg.