Budapest gasztronómiája London és New York sarkában

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői (felvételünkön balról jobbra), Jávorkai Péter (Prémium Incoming), Nagy Tamás (Szent Tamás Pincészet, Mád), Stelkovics Judit (Wine Creative), Magyar Vilma (budapestUNDERGUIDE)  és  Zsidai Zoltán Roy (Zsidai Group) elsősorban arra a kérdésre keresték a választ, hogyan lehet a leghatékonyabban eladni hazánk gasztroturisztikai szolgáltatásait. (Részvételét az utolsó pillanatban lemondta a Magyar Turizmus Zrt. a cégnél éppen a napokban zajló intenzív szervezeti átalakítás miatt, így a Gasztronómia Éve rendezvénysorozattal kapcsolatban nem tudhattak meg új információkat a jelenlévők.)

A Michelin-csillagos éttermek megjelenése, az izgalmas, minőségi vendéglátást kínáló helyek látványos szaporodása és a Bocuse d’Or most zajló európai elődöntője – vagyis a hazai gasztrocéna általános felpezsdülése – aktuálissá teszi a felvetést, hogy a gasztronómiát mint témát hogyan érdemes megjeleníteni a hazai turisztikai kínálatban. A kultúrához hasonlóan vajon önálló vonzerőként is megállja-e a helyét? ­– tette fel a nyitó kérdést Szebeni Zsolt, a Turizmus Kft. ügyvezetője, a beszélgetés moderátora.

Brandépítés a gasztronómiára

A gasztronómia és a turizmus összefogásával nagyon ígéretes dolog indult el, de egyelőre az út elején járunk – kezdte Jávorkai Péter, a Prémium Incoming ügyvezetője. Még rengeteg a teendő, és az eredményekhez nyitottságra, összefogásra van szükség.

A Magyarországról vagy Budapestről kialakítandó képnek csupán egyik összetevője a gasztronómia – tette hozzá Zsidai Zoltán Roy, a Zsidai Group ügyvezetője, aki szerint a kultúra, az épített és a természeti örökség és a gasztronómia együttese ad komplex, jól eladható élményt Magyarországon. A gasztronómia nagyon fontos elem, de még sokat kell dolgozni a turisztikai definícióján, és ebben a folyamatban a tanulás fontos szerepet játszik. Tanulni kell egymástól is: a gasztronómiai szakembereknek az idegenvezetőktől, és viszont. Erre akár képzési programot is érdemes lenne kidolgozni.

A budapestUNDERGUIDE ügyvezetője, Magyar Vilma szerint a gasztronómia erős élményfaktor, jelenleg a street foodtól a fine diningig minden szegmensére van érdeklődő. Ezzel együtt az a tapasztalatuk, hogy a külföldieknek nincs összképük a jelenlegi magyar gasztronómiáról. Ez azt is jelenti, hogy az ide érkező turisták bár jó minőséggel találkoznak, csak itt szembesülnek azzal, hogy akár az ilyen színvonalú szolgáltatásokért is érdemes Budapestre jönni.

Szintén a kommunikáció fejlesztésére hívta fel a figyelmet Stelkovics Judit, a Wine Creative operatív vezetője. Véleménye szerint összetett élményt kínáló tematikus csomagokat érdemes összeállítani például bor és kultúra, bor és divat, bor és kreativitás, bor és gasztronómia témákban. Sok rejtett, felfedezésre váró érték van az országban, ezeket fel kell térképezni és megismertetni az utazókkal – e téren szintén nagyon fontos szerepet tölthet be az online kommunikáció. Ugyanakkor érdemes differenciálni a fő küldőpiacok között, hiszen például a skandinávok szívesen áldoznak a jó gasztronómiára, és az amerikaiak is szeretik felfedezni az értékeket; tehát tanácsos célzottan kommunikálni.

Miután a külföldiek jellemzően nem egyénileg keresik fel a gasztroturisztikai célpontokat (pl. a borturizmus esetében), ezért a kínálatot nemcsak az agrárexpókon, hanem a szabadidős és a konferenciaturisztikai vásárokon is hasznos bemutatni. S végül érdemes lenne néhány komoly brandet kreálni – javasolta Stefalkovics Judit –, amelyeket aztán a piac szereplői mindannyian népszerűsíthetnek, és amelyeken keresztül a többi termék is bemutatható.

A brandépítésre és a turisztikai igények lekövetésére egyaránt jó példa az, ami az elmúlt években Mádon zajlott. Amint azt Nagy Tamás, a Szent Tamás Pincészet marketingvezetője elmondta, az utóbbi egy-másfél évtizedben a száraz furmint megjelenése irányította a figyelmet újra Tokaj-hegyaljára, s azon belül Mádra. A Szent Tamás Pincészet éppen azért jött létre, hogy a helyi értékeket olyan színvonalon jelenítse meg, amire a kis családi pincészetek nem képesek. Integrációval olyan minőségi terméket hoztak létre (a Mádi Furmintot), amely a termőhelyre irányítja a figyelmet. Mivel magas minőségű termékről van szó, az iránta érdeklődők a termőhelyen is magas színvonalú szolgáltatásokat várnak el. Ezt rövid idő alatt ki kellett építeni: Mádon létesült többek között borhotel, fine dining étterem, bisztrókonyhát kínáló vendéglő, oktatóközpont, konferencia-helyszín – ezek együttesen szolgálják, hogy az idelátogatók komplex élményt kapjanak a településen.

Magyar ételt tálaljunk, ne magyarost!

Arra a kérdésre, hogy magyar gasztronómiát kínáljunk-e a kulináris élményeket keresőknek, Jávorkai Péter úgy reagált, hogy a remek termőhelyi adottságainkra és a hagyományos értékeinkre alapozva magyar (de nem magyaros!) gasztronómiát érdemes adnunk, a minőségi kínálathoz ugyanakkor lényeges a nemzetközi hatások figyelembevétele és a külföldi tapasztalatszerzés is. Nagyon fontos, hogy jók legyenek az általunk kínált magyar ételek – emelte ki Zsidai Zoltán Roy. Semmi sem ciki, ha azt jó alapanyagból igényesen készítik el, legyen az akár gulyás vagy csirkepaprikás, a lényeg a minőség.

A gasztronómiai és hotelszolgáltatások árszínvonalát érintő kérdésben a résztvevők egyetértettek abban, hogy a turisták jelenleg nagyon kedvező áron nagyon komoly minőséget kapnak, ami többnyire meglepetésként éri őket. Mindenképpen ki kellene mozdulni ebből az alacsony árszínvonalból – vélekedett Zsidai Roy. A szolgáltatók egyöntetű érdeke, hogy a tervezett áfacsökkentéssel az árak semmiképp ne csökkenjenek. Ez a kedvezmény a sok évtizedes lemaradás behozására hasznosítható, pl. bérfejlesztésre, vagyis arra ad esélyt, hogy konszolidáljuk az iparágat, és közelítsük a nyugat-európai szinthez.

Ugyanakkor minőségi munkaerő, minőségi szolgáltatások nélkül nincs fejlődés – tette hozzá Jávorkai Péter –, ezért a kisebb vidéki szolgáltatóknak is meg kell tanulniuk megfelelően értékesíteni, és korszerű marketinget csinálni. Ehhez pedig érdemes lenne olyan fórumokat szervezni, ahol a szakma megtanulhatja az alapvető gazdasági összefüggéseket.

Imázsépítő Bocuse d’Or

A Bocuse d’Or napokban zajló budapesti elődöntője kapcsán végül Zsidai Roy elmondta, hogy ez az esemény a magyar gasztronómiában is lélektani pillanat az összefogásra. A tulajdonos GL Events vitte a rendezvény nemzetközi kommunikációját, s a verseny híre nagyon sok helyre eljutott. Budapestre minőségi vendégek jöttek, akik saját szemükkel láthatják, hogy hol tart a magyar gasztronómiai szektor.

A visszajelzések már most arról szólnak, hogy felkerültünk a nemzetközi gasztronómiai térképre, látszik, hogy ez egy izgalmas hely, izgalmasabb, mint akár Párizs. Valamivel a Michelin-csillagos szint alatt fantasztikusan jó éttermeink vannak, New York és London mögött nem sokkal vagyunk lemaradva. Ezt az információt lehet eljuttatni azokon a szakembereken (újságírókon, bloggereken) keresztül, akik a Bocuse d’Or kapcsán most eljönnek hozzánk.

Fotók: Grósz Balázs