Bukhatják az ifa-kiegészítést az önkormányzatok

Három turisztikai szakmai szervezet pályázható turisztikai alap létrehozását javasolja a kiesés pótlására.

A 2015. évi költségvetésről szóló törvény az idei évre is biztosítja a helyi önkormányzatok számára, hogy a beszedett idegenforgalmi adó minden forintja után 1,55 forintot kapnak a központi költségvetéstől. Az önkormányzatok idén 2013. évi tényadataik után kasszírozhatják be ezt az összeget. A törvény támogatáscsökkentésekről rendelkező melléklete alapján azonban - az eddigiektől eltérően – az ezen a címen juttatott összegek is bekerültek azon támogatások körébe, amelyek csökkennek a település nagyobb iparűzési adóerő-képessége esetén.

A mindenkori költségvetési törvényben korábban is szerepelt az a rendelkezés, mely szerint azokon a településeken, amelyeken az önkormányzat által beszedett iparűzési adó egy főre eső értéke meghalad egy bizonyos összeget, az állam csökkenti az önkormányzatnak nyújtott költségvetési támogatásokat. Az idegenforgalmi adó után járó 1,55 forint azonban eddig nem forgott veszélyben.

A Magyar TDM Szövetség felmérései szerint a települések 2015-ben összességében mintegy egymilliárd forint, fejlesztésre, működésre és marketingre fordítható forrástól esnek el az ifa-kiegészítés elvonása miatt. A legfontosabb gyógyhelyeken 200 millió forint körüli, a nagyobb városokban 60-80 millió forint lehet a forráscsökkenés. Ez pedig mindenképpen negatív hatással van a turizmusra, akár turisztikai marketingre, akár infrastrukturális fejlesztésekre vagy virágosításra szánta a kieső összeget az önkormányzat.

A Magyar TDM Szövetség, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége és a Magyar Fürdőszövetség javaslata szerint a jövő évi költségvetési törvény tervezésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy az ifa után adott támogatás véletlenül se szerepeljen a megkurtítható támogatások között. Az idén kiesett összegek kompenzálására pedig azt javasolják, hogy a kormányzat az elvont egymilliárd forint terhére hozzon létre egy alapot, amelyre TDM-szervezetek és/vagy önkormányzatok pályázhatnak kifejezetten turisztikai céllal. Ezzel tehát az is biztosítva lenne, hogy az elnyert összeget a megfelelő célokra fordítsák a települések.

Patthelyzetben az önkormányzatok

Az általunk megkérdezett két város nagyrészt a turizmusból él, ezért nem tehették meg, hogy az erre a célra szánt összegeken takarékoskodjanak.

Egerben Rázsi Botond alpolgármester szerint a tavalyi kondíciók alapján 222 millió forint ifa-kiegészítéssel kalkulálhattak volna az idén, ettől az összegtől esett el a város. A kiesésnek a gazdálkodás majd minden területére hatása volt, több esetben csökkentett előirányzatokkal számoltak és szükség volt előző évi maradványösszegek bevonására is.

Turisztikai célokra ettől eltekintve nem szán kevesebb pénzt a város, sőt, kissé emelték a marketingre fordítható keretet, hiszen meggyőződésük, ha itt lefaragnák a költségeket, akkor veszélybe sodornák az eddigi eredményeket. Nem csökkentették a helyi TDM-szervezet működésére biztosított összeget sem.

Eger költségvetésében az iparűzési adó a leginkább meghatározó tétel, az adófajta 2014-ben 71 százalékos arányt képviselt a bevételek között, összege 2,782 milliárd Ft volt.

Ehhez képest az ifa (2014-ben 178,3 millió Ft összeggel) elenyészőnek tűnik, a kiegészítéssel együtt azonban már jelentős tételnek számított.

Hajdúszoboszlón 2014-ben több mint 474 millió forint volt az üdülőhelyi feladatok normatívája, 2015-ben pedig közel 569 millió Ft lenne, azonban a beszámítás után nem egészen 387 millió Ft-ra csökken – tudtuk meg dr. Sléder Tamás aljegyzőtől.

A hajdúszoboszlói TDM-szervezet sem az idegenforgalmi adó összegével arányos, hanem fix összegre kötött fenntartási megállapodást az önkormányzattal, ezért a szervezet működését nem befolyásolja az elvonás. Ami a turisztikai marketinget illeti, az aljegyző megfogalmazása szerint a költségvetés tervezésekor ugyan a végleges számokhoz képest magasabb volt az igény, ez azonban nem jelenti azt, hogy a turizmusra kevesebb pénzt fordít a város, mint 2014-ben, hiszen a turizmus jelenti a jövőjüket, az abból származó bevételek alapvetően meghatározzák a város költségvetési kereteit.

Az állami támogatás csökkenésének ellensúlyozására dr. Sléder Tamás több lehetőséget is felsorol, ilyen a saját források emelése például adóemelés formájában (ezzel 2015-ben nem éltek), a kiadások racionalizálása, beruházások elhalasztása. De Hajdúszoboszló eddig is takarékos költségvetési gazdálkodást folytatott.

Hajdúszoboszló 2014-ben közel 944 millió Ft helyi iparűzési adót és 383,4 millió Ft idegenforgalmi adót szedett be.