Cafetéria-terhek: az NGM tévedése

Forrás: turizmus.com

 2014. október 24. 23:32

Ha megvalósul a 2015-re tervezett adóváltozásokból a cafeteriát terhelő járulék megemelése, akkor az NGM gyakorlatilag ellehetetleníti a SZÉP kártyát, s nagyon nehéz helyzetbe hozza a szolgáltatókat.

Brutálisan nőhet a cafeteria közterhe, s ezzel ellehetetlenülhet sok, elsősorban vidéki szálloda, étterem, fürdő és egyéb szolgáltató. S ez akkor is igaz, ha nem lehet egyenlőségjelet tenni a SZÉP-kártya forgalom és a belföldi turizmus közé, ugyanis a belföldiek évente, nagyságrendileg 250 milliárd forintot költenek turisztikai célra, s ebből mintegy 50 milliárdot tesz ki a SZÉP kártyás költés (ennél néhány milliárddal nagyobb a teljes  SZÉP kártya forgalom, de nem minden köthető szorosan a turizmushoz).

Megkeresésünkre az NGM turisztikai helyettes államtitkárságán azt válaszolták, hogy az adóemelésre vonatkozó terveket nem tekintik véglegesnek, folytatják a tárgyalásokat, s mindent elkövetnek azért, hogy, megértve az adóbevételi szükségletet, mégis, a GDP mintegy 10 százalékát termelő turisztikai ágazat ne veszítse el bevételeinek jelentős részét, ne lehetetlenüljön el a vidék belföldi turizmusa.

A béren kívüli juttatások után jelenleg 35, 7 százalék a közteher, a kifizetőnek a juttatás 1,19-szerese után 16 százalék személyi jövedelemadót és 14 százalék egészségügyi hozzájárulást (eho) kell fizetnie. 2015-től ezzel szemben 27 százalékra emelkedne a fizetendő eho mértéke, ami az eddigi helyett 51,17 százalékos közterhet jelentene.

Jelenleg ennyit kell fizetni az ún. egyes meghatározott juttatások után. Azonban ez utóbbiak közterhe is emelkedik a javaslat szerint, ugyanis ezen juttatások közteheralapja 1,19-ről 1,53-ra nőne, ami 65,79 százalékos terhet jelentene. Ugyancsak ezt a köztehermértéket alkalmaznák a béren kívüli juttatás értékhatára és a 450 ezer forintos éves keretösszeg túllépése esetén is.

A turizmus számára különös jelentőséggel bíró Széchenyi Pihenőkártya esetében tehát közel 16 százalékos lenne az emelkedés, ami azt jelenti, hogy ha a kifizetők jövőre is az idei értékben hajlandóak juttatni SZÉP kártyát, legalább egytizedével esik vissza a kártyával generált forgalom.

„Attól tartunk, a cafeteria közterheinek ilyen mértékű emelése nem tenné lehetővé, hogy a munkáltatók a jelenlegi értékben juttassanak dolgozóiknak Széchenyi Pihenőkártyát, ami negatív hatással lenne a belföldi, különösen a vidéki szállodáknál regisztrált forgalomra" – mondta el lapunknak véleményét Kovács István, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének főtitkára.

Ezzel a javaslattal a törvényhozás ellene megy minden, a vendéglátást, illetve a turizmust élénkítő szándéknak, a lépéssel a SZÉP kártyát és az Erzsébet utalványt is kivégeznék – véli Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke. Szerinte szociális vonatkozásban rendkívül szomorú következményei lesznek, ha bekövetkezik a tényleges emelés. Úgy gondolja, a javaslat politikailag nem végiggondolt, gazdaságilag pedig baklövés, a pillanatnyi fiskális érdekek alá rendel minden racionális érvet.

„Eddig elsorvasztották az üzleti típusú vendéglátást - köszönhetően a hasonló nagyságrendű "repiadónak", most újra vállalkozások, munkahelyek szűnhetnek meg"- mutat rá az elnök, aki bízik a törvényhozók józan ítélőképességében.

 

A hatályos béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások köre 2014-ben

Béren kívüli juttatások:

  • a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás személyenként a minimálbér összegéig;
  • a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztásból a havi 12 500 forintot meg nem haladó rész;
  • az Erzsébet-utalvány havi 8 000 forintig;
  • az adóévben a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-Kártya)

-       szálláshely alszámlájára utalt, legfeljebb 225 000 forint támogatás,

-       vendéglátás alszámlájára utalt, legfeljebb 150 000 forint támogatás,

-       szabadidő alszámlájára utalt, legfeljebb 75 000 forint támogatás;

  • az iskolakezdési támogatás gyermekenként, tanulónként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó összegben;
  • a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott jövedelem;
  • az iskolarendszerű képzési költségből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész, ha a képzés a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy egyébként a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja.
  • a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból, törvényben meghatározott feltételekkel

-       az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát,

-       az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százalékát, illetve

-       a foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó rész.

 

Egyes meghatározott juttatások:

  • a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás;
  • a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított telefonszolgáltatás magáncélú használata címén keletkező jövedelem;
  • a kifizető által magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj;
  • a munkáltató által valamennyi munkavállaló, nyugdíjas volt munkavállaló, ezek és az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás (kivéve a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány) révén juttatott adóköteles bevétel, feltéve, hogy a termék megszerzése, illetve a szolgáltatás igénybevétele bármelyikük számára ténylegesen is elérhető;
  • a munkáltató által valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján több munkavállaló, nyugdíjas volt munkavállaló, ezek és az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója részére, azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás (kivéve a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány) révén juttatott adóköteles bevétel;
  • az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem;
  • a legfeljebb évi három alkalommal csekély értékű ajándék (a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás) révén juttatott adóköteles jövedelem, ha azt a munkáltató a munkavállalójának, nyugdíjas volt munkavállalójának, ezek és az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának, továbbá olyan magánszemélynek nyújtja, akinek a kifizetőtől az adóévben nem származik más jövedelme;
  • az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, továbbá az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben a kifizető által viselt költség;
  • a kifizető által törvény vagy más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem;
  • üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá;
  • az egyes béren kívüli juttatási formáknál meghatározott keretösszeget, illetve az évi 500 000 forintos keretösszeget meghaladó juttatás.

 

 

Béren kívüli juttatás

Egyes meghatározott juttatások

Bérköltség

Adóteher

35,7

51,17

96,18

Összes munkáltatói teher

135,7

151,17

196,18


(Forrás: Turizmus Kft.: ADÓ 2014)