Csak minden harmadik magyar utazik

Forrás: turizmus.com

 2015. február 06. 11:14

Felemás év volt 2014 a lakossági turizmus szempontjából a KSH adatai szerint. Miközben élénkült a forgalom, a lakosság egészének utazási aktivitása alig változott – csak minden harmadik magyar utazik.

A szálláshelyek, a vendéglátás és az egyéb turisztikai szolgáltatók szempontjából pozitív jelenség volt 2014-ben a forgalom élénkülése, hiszen egy év alatt jelentős mértékben nőtt a kereskedelmi szálláshelyek belföldi forgalma (a vendégéjszakák száma 7,1, a szálláshelyek bevétele 14,6 százalékkal), de a lakosság egészének utazási aktivitása alig változott. Szeptember végéig a magyar háztartások a belföldi turizmusra – az egynapos kirándulásokat nem számítva – 227 milliárd forintot költöttek, ami 10 százalékkal több volt, mint egy évvel korábban.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a lakosság utazási aktivitása 2008 és 2013 között lényegében folyamatosan csökkent, csak minden harmadik magyar utazik, a belföldi turizmusnak a fogyasztásban betöltött szerepe, aránya változatlanul – európai összehasonlításban is – nagyon alacsony.

A többnapos turisztikai célú külföldre utazások száma csupán tavalyhoz képest élénkült, mégpedig 9 százalékkal, de messze van még a válság előtti évektől. Ennél azért érdekesebb, hogy a turisztikai céllal külföldre utazók 2014 első háromnegyed évében 340 milliárd forintot költöttek el, ami nemcsak hogy 12 százalékos bővülést jelent, de másfélszerese a belföldi költésnek. Ennek az összegnek 40 százalékát fordították szálláshely, vendéglátó, kulturális és egyéb turisztikai szolgáltatások vásárlására, 15 százalékát üzemanyagra és közlekedési szolgáltatásokra, 36 százalékát egyéb árukra és szolgáltatásokra.

Forrás: KSH

A külföldi turisztikai célú utazások népszerű célpontjai alig változnak, a kétszázezres nagyságrendet az utazások száma tekintetében hat ország, éspedig Ausztria (529 ezer), Németország (518 ezer), Csehország (392 ezer), Szlovákia (364 ezer), Románia (346 ezer), Horvátország (258 ezer) érte el 2014. január–szeptember között.

Külföldre nem csak turisztikai céllal és nem csak több napra utazik a lakosság. Az utazások kétharmada (több mint 8 millió utazás) csak egynapos tartózkodással járó, vásárlás (3 millió), munkavégzés (1,8 millió) célú ingázás, illetve valóban turisztikai (3 millió) utazás. Az egynapos turisztikai célú utak tekintetében Szlovákia (1334 ezer), Ausztria (1184 ezer) és Románia (271 ezer) ér el említésre méltó nagyságrendet az utazások számát tekintve.

Úgy tűnik, hogy az a bővülés, ami a kereskedelmi és egyéb üzleti céllal működő szálláshelyeken, valamint a turizmusra fordított kiadásokban megjelenik, lényegében ugyanazoknak a társadalmi rétegeknek a gyarapodó fogyasztása, akik eddig is részt vettek a turizmusban. Az érintett kör érzékelhető mértékű bővülése tehát majd akkor várható, ha az életszínvonal, életminőség, az ún. diszkrecionális jövedelemhányad (a lakossági hitelhelyzet konszolidálódásának és a reáljövedelmek javulásának hatására) tartósan növekszik majd.

A kiutazásban valószínűleg az utazásszervezők tevékenységének köszönhetően bővülhetett a piac. Erről azonban a KSH – az adatszolgáltatás kötelezettségével olykor hadilábon álló utazási irodák és adatminőségi garanciák, megfontolások miatt – nem közöl adatokat.

dr. Probáld Ákos,

a KSH nyugalmazott főosztályvezetője