Csomagolás: szükséges rosszból elvárás

Győrvári Gábor

Fotó:turizmus.com

Mint sokan mások, én is kívülről, egy ismerős által csöppentem a szakmába. Előtte 10 évig a bankszektorban dolgoztam vezetőként, aztán eljött az a pillanat, amikor úgy éreztem, hogy elég. Párommal leültünk egy darab papírral és ceruzával, és kiszámoltuk, hogy mennyi ideig nem halunk éhen, ha már nem érkezik minden hónap 3-án a fizetés.

Változott valami ahhoz képest, amilyen akkor volt a piac?

Hihetetlenül átalakult. Én, aki egy multitól hoztam a versenyszellemet, furcsálltam, hogy 10 éve sok csomagolóeszközösnek még csak honlapja sem volt, és mi az elsők között voltunk, akik ezzel megfelelő színvonalon kezdtek el foglalkozni. Zavart is, amikor a piac másolni kezdett bennünket, de most már inkább büszkeséggel tölt el, ha újabb és újabb dolgokat vesznek át tőlünk.

És mi a helyzet a keresleti oldalon?

10 éve mi az önkiszolgáló és a kisebb éttermekre, büfékre specializálódtunk. Olcsó és egyszerű csomagolásra volt igény, így azt tartottuk. A piaci jelszó akkoriban az alacsony ár volt, mert a csomagolás csak szükséges rossznak számított. Közben elindult egy csomó új irányzat, többek között a street food, ami nagyon a szívünk csücske lett. Végre lett egy szektor, ami egyedi és szép dolgokat keresett és hajlandó is volt költeni rá. Fel is ültünk erre a hullámra és ötleteinkkel igyekeztünk kiszolgálni az igényeket. Mi kezdtünk el először hullámkarton alapanyagból tálcát gyártani, ami jelenleg is nagyon népszerű. Ha valaki ismer bennünket, akkor valószínűleg részben emiatt. Persze azóta rengeteg új dologgal jöttük elő, így jelenleg szinte nincs is olyan e téren, amit ne tudnánk megoldani. Az utcai forgalomból élő vendéglátó vállalkozók számára természetes volt, hogy az árba bekerül a csomagolóanyag is, és ennek a körnek fontos lett az is, hogy a food truckok a külsőségekben is megkülönböztessék magukat. Az igényes csomagolás a vendégek elvárása is lett, így aki vállalkozóként ezt nem hajlandó tudomásul venni, az az ételét/italát is csak alacsonyabban árazhatja be. Az árérzékenység persze nem múlt el, de mások az arányok: ma már egy ezer forintos menü csomagolóanyaga 50-80 forint között kijön, a drágább ételeknél pedig 120-130 forint a plafon. És egy ilyen értékű kombinációba már bárki bármit be tud csomagolni úgy, hogy az gusztusos és egyedi is lehet. Fontos továbbá, hogy a vendégek egyre nagyobb mértéken köteleződnek el a környezetbarát csomagolások mellett. A folyamatosan növekvő igény miatt a legelterjedtebb termékek egyre olcsóbban megvásárolhatók, és ennek a folyamatnak az eredményeként a fesztiválokon, rendezvényeken immár igényesebb, öko-csomagolóeszközökkel találkozhatnak a látogatók.

És mit hoz a jövő?

Tervek mindig vannak, de túlzott magabiztosság lenne ezeket előre ellőni. Az biztos, hogy a kezdetektől, évről-évre kemény, 40-50%-os növekedési ütemet írtunk elő, ami nem teszi lehetővé, hogy üljünk a babérjainkon. Az Indepack anno egy kis cégként indult, Gaben kollégámmal ketten toltuk a szekeret, jelenleg 20-an dolgozunk ugyanazért. Az üzleti eredményeken túl ugyanakkor fontos maradt maga a termék is: kollégáimtól is hallom, és nekem is jó végigsétálni egy fesztiválon úgy, hogy mindegy, merre nézek, mindenütt ott vannak az általunk szállított termékek. (x)