Dél-Tirolból jöttek, mesterségük címere TDM

Forrás: turizmus.com

 2015. április 26. 20:05

Az osztrákoknak már mediterrán vidék, az olaszoknak már az osztrák Alpok, nekünk pedig a turisztikai desztináció menedzsment tevékenység mintapéldája Dél-Tirol, ez a különleges észak-olasz tartomány.

Hubert Unterweger, az észak-olasz Dél-Tirol Turisztikai Szervezetei Szövetségének ügyvezetője német nyelvű névjegyet adott, s németül tartott prezentációt a budapesti városházán április 24-én. A 17 dél-tiroli szakember alkotta delegáció négynapos budapesti programjának hivatalos része volt, amikor a Városházán, a főpolgármesteri tárgyalóban fogadta őket Pap Mária, a BFTK turisztikai divíziójának vezetője.

Az osztrák határon fekvő - s Ausztriától egy évszázaddal ezelőtt elcsatolt - olasz tartomány, amelynek mérete megegyezik a nagyobb magyar megyékével, hihetetlen turisztikai mutatókkal büszkélkedhet. Évi 6 millió turista 29 millió vendégéjszakát tölt ott, s mintegy 3,5 milliárd eurót költ a területen. Összehasonlításként: Magyarországon az összes látogató (tehát a turistáknál lényegesen magasabb számú utazó) költ összesen mintegy 6 milliárd eurót egy évben.

Az elsőre kicsit nehezen értelmezhető találkozót a Magyar TDM Szövetség kezdeményezte, abból az alkalomból, hogy az olasz tartomány Turisztikai Menedzsereinek Szövetsége Budapestre látogatott (s ez nem mond ellent annak, hogy Hubert Unterweger főállásban a szervezetek szövetségének ügyvezetője). A dél-tiroli szakemberek minden évben meglátogatnak egy európai nagyvárost - annak ellenére, hogy területükön nem fekszik ilyen méretű település -, részben, hogy tanulmányozzák az ottani szakmai munkát, részben, hogy megismerjék annak kínálatát. Útjaikat nagyobb részben maguk finanszírozzák, s csak kisebb részben látják őket vendégül, mint történt ez a múlt héten is, amikor a budapesti programjuk egy részére voltak a Magyar TDM Szövetség vendégei.

A dél-tiroli delegáció tagjai a főpolgármesteri tárgyalóban


Dél-Tirolnak kitüntetett szerepe van a magyar turizmusban, egyszerűen azért, mert Semsei Sándor, az MTDMSZ elnöke, valamint Szalóky Jenő, Gyenesdiás korábbi polgármestere, a Gyenesdiási Turisztikai Egyesület megalapítója, a hazai TDM-mozgalom elindítója, innen vette a mintát a magyarországi szervezetek létrehozására.

Semsei Sándor szerkesztőségünk kérdésére, miszerint, mi volt a dél-tiroli szakemberek látogatásának mozgatórugója, fanyarul megjegyezte: ők mindenhová tanulni, a helyi módszereket tanulmányozni mennek, holott igazi profik, s mindenkinek csak tanulnivalója lehet tőlük.

Az informális eszmecserén Hubert Unterweger többek között elmondta, hogy igazán szervezetten, s eredményesen azóta tudnak tevékenykedni, hogy 1992-ben megszületett az a turizmustörvény, amely szabályozza az önkormányzatok és a TDM-szervezetek viszonyát, feladatait. Az ügyvezető előadásából érdemes még kiemelni azt a tételt, amelyet minden magyar TDM-szervezet, illetve menedzser csak irigykedve hallgathat, nevezetesen, hogy a korábban önkéntes alapon beszedett, s a közös kasszába befizetett, néhány éve pedig kötelezően fizetendő idegenforgalmi adó típusú bevételt az utolsó centig a turisztikai desztináció menedzsment szervezetek használhatják fel.

Magyar részről Pap Mária ismertette Budapest turizmusának legfontosabb jellemzőit - kiemelve a város erősségeit, közte a kulturális turizmus jelentőségét -, valamint a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai központ tevékenységét, az információnyújtástól a fesztiválok és vásárok szervezésén át a városmarketingért tett erőfeszítésekig (Budapesten, szabályozási okokból, még nem létezik TDM típusú szervezet - A Szerk.).

A találkozón – a Magyar TDM szövetség elnökén túl – részt vett még Kresz László, a BFTK gazdasági igazgatója és Dedák Angéla, a BFTK hálózati vezetője.