Zöldülő szállodaipar - vélemények és jó gyakorlatok

A válaszadók között legnagyobb arányban (1872) voltak az Ázsia és Csendes-óceán térségének szállodái. Típusát tekintve 1233 városi, 491 üdülő-, 199 konferencia, 99 külvárosi, 32 reptéri szálloda, 21 B&B (bed and breakfast) és 16 apartmanház szerepelt. A full service házak (1902) adtak a legnagyobb arányban választ. Néhány fontos megállapítás a felmérésből, mely jellemzi a fenntartható szállodai hozzáállást:

-          Bár a legtöbb forrás a magas kategóriájú szállodákban áll rendelkezésre, a közepes minőségű házak egyre több környezetvédelmi intézkedést vezetnek be. A luxus szemlélettel gyakran nehezen egyeztethető össze a takarékosság, míg a költségérzékeny házak szívesen bevezetnek ilyen intézkedéseket, például mozgásérzékelők az energia megtakarításért. A magas kategóriában megkövetelik a beszállítók környezetkímélő magatartását és minősítését például a tisztítószerek, papíráruk és élelmiszerek esetében. A felújításoknál odafigyelnek a környezetbarát festékek és anyagok felhasználására.

-          A válaszadók 68 százalékában már működik „green team", illetve a környezetvédelemért felelős munkatárs („greenchampion"), ennél kisebb arányban (52%) biztosítanak olyan forrást ezek számára, amiből kezdeményezéseiket finanszírozhatják. Jó ötlet például, hogy a leselejtezett textíliákból szennyes zsákot vagy wellness lepedőket varrnak. A szállodák 74%-ának van írásba foglalt környezetvédelmi politikája, és 76% évente legalább egyszer szervez ezzel kapcsolatos tréninget a dolgozóinak. A válaszadók 59%-a jelezte, hogy a kiemelkedő dolgozói (környezetvédelmi) tetteket és ötleteket díjazzák készpénzzel, szolgáltatásokkal vagy közös vacsorával.

-          A vendégek visszajelzéseit komolyan veszik a szállodák, 31% vezetett be környezetvédelmi jellegű intézkedést a vendégvélemények alapján. Érzékelhető, hogy a vendégek elvárása nő a szállodák irányában, és értékelik a fenntarthatósági törekvéseket a ház kialakítása, dizájnja és működése során. A szállodák ezekről még csekély mértékben (51%) kommunikálnak a honlapjukon, pedig a „bestpractice"-ek megosztását értékelnék a vendégek és a szakma is. A szállodák 29%-a jelezte, hogy tetőkertet építettek (vagy füvesítették az épület tetejét, ami a légkondicionálók energiafelhasználását csökkentette. Három és négyállású villanykapcsolókat szereltek be. A hulladék termelődése különösen nagy problémát okoz, amire több jó megoldást alkalmaznak. Nem használnak eldobható (műanyag) eszközöket, illetve a személyzet és a vendégek által termelt kapszulákat (pod) - a kicsorbult üveg/porcelánáruval együtt - egy közeli gyárban tovább hasznosítják, beleőrlik a betonba. Az egyik szállodában a konyhai-éttermi élelmiszer hulladékba katonalégy lárvákat kevernek, melyek 1-2 nap alatt töredékére csökkentik a szerves hulladék mennyiségét (ezzel az elszállítás költségét is), miközben maguk értékes fehérje forrássá dagadnak, amivel állatok (például csirkék) etetésére kiválóan alkalmassá válnak. A szállodák 12%-a rendelkezik saját szerves anyag cseppfolyósító vagy komposztáló berendezéssel.

-          A vendégeket egyre inkább érdekli, hogy hogyan járulhatnak hozzá a környezetvédelem bármilyen formájához a szállodai tartózkodásuk során. A széndioxid-kibocsátás mérséklésére irányuló tendencia már érzékelhető az utazók között, hiszen a kutatásokban egyre nő azok aránya, akik keresik az eco-friendly szolgáltatókat és csomagokat, illetve hajlandóak ezért magasabb árat is fizetni. A szállodák bevonhatják a zöld szemléletű vendégeket, kérve (és megbecsülve) a közreműködésüket például a törölköző és ágyneműcsere ritkításához, a feleslegessé vált holmijuk adományozásához, a szelektív hulladékgyűjtéshez. A szállodák 30%-a szerelt fel szappan és sampon adagolókat a fürdőszobákba és közösségi WC-kbe az egyedi kiszerelés helyett. A kézszárítók installálása csökkentette a papírtörlő felhasználást.

-          A klímaváltozás hatását egyre jobban érzékelik a szállodák például az extrém hőmérsékletek vagy az áradások formájában. A fenntartható szállodaüzemeltetés új fejezetet indított ebben az évtizedben, hiszen a házak gyakran szembesülnek a víz vagy energia korlátozással, mely új feladatok elé állítja az üzemeltetőket. Az energia fogyasztást ma már napi szinten mérik és ellenőrzik (almérők az F&B, bankett, mosodai és vendégszobai területeken), elterjedtek a LED izzók, mozgásérzékelők, digitális termosztátok, energiahatékony berendezések és az ablakok fóliázása, amivel a fűtés/hűtés energia igénye jelentősen csökkenthető. A nagy ablak felületek biztosítása a természetes fény beengedésével csökkenti a világítási energiát a bankett területén. A fürdőszobákba a szállodák 4%-a olyan páratartalom mérőt szerelt, mely kikapcsolja a szellőztetést, ha nincs rá szükség. A konyha, a mosoda és a termál medencék maradék hőjét is újrahasznosítják. Megújuló (főleg szolár) energiát a szállodák 15%-a alkalmaz. A víztakarékossághoz szűkítők és perlátorok kerültek a zuhanyokra és csapokra, kétállású WC tartályokat szereltek fel és figyelik a csöpögést is. A szállodák 43%-a gyűjti az esővizet, 23%-a pedig újrahasznosítja a szürke vizet. Az automata locsolókat páramérővel látták el, amely megakadályozza az öntözés indulását esőben vagy eső után.

-          Az F&B sarkalatos pontja a zöldülésnek. A vendégek egyre inkább a helyi étel-ital specialitások iránt érdeklődnek, ami lehetőséget ad a sztorizásra, a kultúra megismerésére és a „foodstagram"-ra (az éppen fogyasztott ételek kiposztolására). A válaszadó szállodák 68%-a jelezte, hogy beszerzéseinek több mint felét a helyi termelőknél költi el, illetve 82%-nak van a beszerzési szabályzatában külön kitétel a helyiek előnyben részesítésére. Ez egyrészt növeli a vendégélményt, illetve ily módon lerövidül a szállítási út és támogathatók a helyi közösségek. Ezzel az egy intézkedéssel mind a környezetre, a helyi közösségre, a vendégekre és a nyereségességre is pozitívan hatnak. Nyolc százaléknak van saját zöldség vagy fűszerkertje, 3% méhészetet tart. A házak 85%-a kínál vegetárius menüt, mellyel – a hús mennyiségének csökkentésével – redukálható a szén- és vízlábnyom. A válaszadó szállodák 41%-a méri a ház szénlábnyomát, 35% a HCMI (hotel CarbonMeasurementInitiative) sztenderdjét használja.

-          Tágabban tekintve a fenntarthatóságra, az embercsempészet mintegy 21 millió embert (főleg nőket és gyerekeket) taszít a modernkori rabszolgaságba. A turizmusban dolgozók felelőssége is, hogy például a ruházati és élelmiszeripari termékek vásárlásakor előnyben részesítik a felelős vállalatokat, akik nem az elmaradott térségek kizsákmányolásával jutnak haszonhoz.

-          A vendégek egyre inkább a digitális médiát használják, a levelezés és a közösségi kapcsolattartás mellett a híreket is online olvassák. A szobákba, közösségi terekbe bekészített nyomtatott sajtó gyakran felesleges költséget és hulladékot okoz. Már csak a válaszadók 20%-a készít a szobákba papír alapú újságokat, legtöbben a sztenderdjeik előírása alapján. Érdemes ezeket átgondolni. A vendégek kis százaléka szívesen olvassa az újságokat, ám legalább ennyien fogyasztanának cápát, egyéb védett halakat, ennek ellenére a luxus szállodák levették ezeket az étlapjukról. A vendéglátóknak komoly feladatot jelent, hogy egyensúlyt teremtsenek a vendégek elvárásai és ezek befolyásolása között. Ha a szállodák következetesen kiállnak környezetvédelmi szemléletük mellett, az fordulópontot hozhat ebben a játszmában.

-          Egyre több szálloda (a megkérdezettek 40%-a!) szerez valamilyen harmadik fél által tanúsított környezetvédelmi védjegyet. Jellemző a Green Key, Green Key Global, GreenSeal és aTravelife, illetve a Tripadvisor „Greenleaders" programja, mely itthon még nem elérhető. Hogy miért minősíttették magukat a szállodák? Néhány válasz: Értékes visszajelzést kapunk; Még mindig egy pozitív megkülönböztető eszköz, ezáltal legalább egy csoportnyi foglalást nyerünk biztosan; Segít a működés optimalizálásában...

A hazai „Zöld szálloda" pályázaton évek óta csak mintegy 40 jelentkező pályázik a körülbelül 1000-1100 szállodából (MSZÉSZ, 2016). Az alacsony pályázati arány okaként leggyakrabban a jelentős költség igényt nevezték meg a szállodák, mivel – valljuk meg – a környezetvédelem jelenleg nagyon drága és beruházás igényes tevékenység. Gondoljunk arra, hogy az energiatakarékos berendezések mennyivel drágábbak, a megújuló energiaforrások használata jelentős beruházással jár, de például a helyi előállítású bio vagy kézműves élelmiszerek is jóval többe kerülnek a tömeggyártottakhoz képest.

A 2019-2020-as időszakra szóló védjegy megszerzéséhez a pályázat még október 25-ig beadható (http://www.hah.hu/csr/zold-szalloda/zold-szalloda-palyazati-kiiras/zold-szalloda-2019-2020-palyazat/).

A „Zöld szálloda" azon kevés díj közé tartozik, mely ingyenes, és jól méri (ösztönzi és értékeli) a fenntarthatóságért tett intézkedéseket. A kritériumok a fenntarthatóság sok intézkedését érintik, így az önértékelő lap sorvezetőként is szolgálhat azoknak az MSZÉSZ tagoknak, akik szemlélete már „zöldül".

Egy kis odafigyeléssel jelentős költségmegtakarítás is elérhető! Mivel a GreenLodging Trend eredményeihez képest hazánkban rendkívül nagy lemaradás érzékelhető, ezért minden szállodát bátorítok, hogy induljon el a zöldülés útján.