Lejárt a legionellamoratórium

A 2016 februárjától hatályos legionellarendeletben fokozott kockázatú besorolást kaptak a kereskedelmi szálláshelyek, valamint az aeroszol-előállító meleg vizű medencét üzemeltető fürdők, melyek február 4-ig kaptak moratóriumot.

Ezen létesítmények 2017. február 4-ig kaptak moratóriumot, eddig kellett elvégezniük a legionellafertőzési kockázat egységes módszertan szerinti felmérését, valamint elkészíteniük a kockázatbecslési dokumentációt.

Az elmúlt időszakban már sor került néhány elég szigorú ellenőrzésre. A hatóság eddigi tapasztalatai alapján a legionella-kockázatbecslési dokumentá­ció­ban, a monitoringvizsgálatokban, illetve az azok alapján megtett üzemeltetői intézkedésekben egy­aránt voltak hiányosságok.

A helyzetet nehezíti, hogy az Országos Közegészségügyi Központ rendelet által hivatkozott módszertani levele idén januárban megújult. Az ÁNTSZ tájékoztatása szerint azonban a második kiadás nem tartalmaz jelentős újításokat az elsőhöz képest, a tavalyi módszertani levél alapján elkészített üzemelési szabályzat és legionella-kockázatbecslés idén is megfelelő. A kockázatbecslést persze javasolt évente felülvizsgálni, kiegészíteni az azóta szerzett tapasztalatokkal, vizsgálati eredményekkel.

Valós kockázat

Cseh Istvánné Judit közegészségügyi tanácsadó – aki korábban hosszú ideig hatósági feladatokat látott el az ÁNTSZ-nél – úgy gondolja, hogy a szállodák, fürdők legionellózis és egyéb fertőző (enterális, légúti) betegségek terjesztésében játszott szerepét komolyan kell venni, hiszen a leggondosabb üzemeltetés mellett is csak szerencse kérdése, mikor fordul elő a vendégek között ilyen jellegű megbetegedés.

A szakértő a jogszabály több, például a medencékre vonatkozó részét reálisnak, míg néhány másik előírást túlzónak tart. Míg a melegvíz-rendszert, a légkezelő rendszert és az aeroszolképző medencéket valós fertőző forrásként kell számításba venni, addig pl. a tűzivíz-tároló monitorozásának az ellenőrzését szerinte nem kellene túlhangsúlyozni, mivel az ezzel kapcsolatos kockázat minimális. Ilyen erővel a gőzölős vasalót is ellenőrizni lehetne, hisz ebben is maradhat pangó víz – hozott egy példát.

Tájékozódjon hiteles forrásból!

A cikk a Turizmus Panoráma magazin 2017. áprilisi számában jelent meg.

Az előfizetés gombra kattintva Ön is megrendelheti a havilap következő számát.

A legionella csak a beteg, legyengült szervezetet tudja súlyosan megtámadni, de egészséges embereknél is okozhat múló légúti betegséget. A fürdőkben a jakuzzik és az élménymedencék azért jelentenek nagyobb kockázatot, mert szakaszosan üzemelnek, ezért maradhat bennük pangó víz, és a víz magas hőmérséklete is ideális a baktériumok szaporodásához. Az élményelemeket tápláló szerelvényekre, vezetékekre különös figyelmet kell fordítani, mivel ezeken könnyen megtelepszik a kórokozó. Éppen ezért nagyon fontos, hogy ezek a rendszerek közvetlenül üzemelés előtt minden nap át legyenek mosva – tanácsolja a szakértő.

A használati melegvíz-rendszereknél a hőfertőtlenítést tartja célszerűnek – mivel ezt sok szálloda nem szereti a forrázás veszélye miatt, a megoldás pl. egy kis tábla elhelyezése lehet a tusoló mellett, amelyen erre felhívják a figyelmet.

Vérmérséklettől függő bírságok

A szakértő tapasztalata, hogy az ellenőrző hatóság többszöri átszervezése miatt kevés a jól képzett gyakorlati szakember. Ezenkívül több jogszabály sem fogalmaz egyértelműen, nagy a joghézag. Így előfordul, hogy más-más az elvárás az ország különböző megyéiben, sőt még megyén belül, a járásokban is előfordul túlzó és racionálisabb értelmezés. De arra is van példa, hogy egy már nem létező, rég visszavont szabvány alapján szankcionál (bírságol vagy függeszti fel a létesítményt) a népegészségügyi hatóság. A bírságok összege sincs szabályozva, az ellenőrök „vérmérsékletétől" függ a kivetett összeg mértéke.

A megbírságolt, felfüggesztett létesítményeknek azt tanácsolja a szakértő, hogy ha nem értenek egyet a határozattal, vagy annak indoklása megkérdőjelezhető, fellebbezzenek. Ne legyenek kiszolgáltatottak, álljanak ki az igazuk mellett. Amit a jogszabály konkrétan nem tilt, azt szabad.

A másik probléma a létesítmények vizsgálati kötelezettségének költségvonzata. Ez minden szakmai indok nélkül a többszörösére emelkedhet, ha az ellenőrző hatóság túlzott óvatosságból azt javasolja az üzemeltetőnek, hogy az úszómedence és a csúszda fogadómedencéjének vizéből is rendszeresen el kell végezni a legionellavizsgálatot. Tekintve, hogy egy egyszerű mintavizsgálat legalább 6 ezer forintba kerül, a vége több százezer vagy akár millió forintos összeg is lehet.

Köztudott, hogy a népegészségügyi osztályokon belül működő hatósági laboratóriumok megrendelésre is végeznek medencevíz-vizsgálatot, ami jelentős bevétellel jár. Felmerül a gyanú, hogy miért kell kéthetente, havonta önellenőrző vizsgálatra kötelezni kifogástalanul üzemeltetett medencéket, ha a jogszabály ennél ritkább (negyedéves), anyagilag kevésbé megterhelő vizsgálati gyakoriságra is lehetőséget ad? – teszi fel a kérdést a szakértő

Módszertani útmutató

A 49/2015. (XI. 6.) EMMI-rendelet az Országos Közegészségügyi Központ módszertani levelére hivatkozik betartandó szabályozásként. Ennek új, pontosított és több helyen közérthetőbbé tett kiadása 2017. január 15-én jelent meg.

Az útmutató szerint legionellakolonizáció szempontjából azon medencék tekinthetők kockázatosnak, amelyek vize 30 °C-nál melegebb. Fertőzésveszélyt elsősorban azok a medencék jelentenek, amelyekben aeroszol képződik (pl. pezsgőmedencék, víz- és légbefúvásos vagy csobogó élményelemmel rendelkező medencék, hidroterápiás kezelők stb.). Kismértékű aeroszolképződés intenzív úszás vagy pancsolás során is előfordulhat, de ez jellemzően nem jelent kockázatot.

A sprinkler és tömlős tűzoltó berendezések a jellegükből fakadó rendszertelen használat miatt környezeti hőmérsékletű, pangó vizet tartalmaznak. Rendeltetésszerű használat esetén tisztában kell lenni az esetleges legionellaexpozíció kockázatával, az érintettek egészségi állapotának követésével kiszűrhetők az esetleges megbetegedések. Az ÁNTSZ tájékoztatása szerint a tűzivízzel kapcsolatba került személyekkel kapcsolatos megfelelő eljárás, hogy fel kell hívni a figyelmüket a lehetséges fertőzésre, és arra, hogy ilyen esetben forduljanak orvoshoz, és jelezzék a lehetséges legionellaexpozíciót. Fertőzésre utalhat, ha az exponáltaknál a tűzivízzel való érintkezés utáni 2-10 napban légúti tünetek (köhögés, nehézlégzés), láz vagy influenzaszerű tünetek jelentkeznek.

A kertészeti permetező rendszerek, párakapuk abban az esetben jelentenek kockázatot, ha az eszközökben 20 °C-nál melegebb pangó víz van (pl. leállítást követően a vízzel telt tömlő a napon felmelegszik).

Az öntözőberendezéseket ugyan szerepeltetni kell a kockázatbecslésben, ugyanakkor az ÁNTSZ szerint nem ez a dokumentum leglényegesebb eleme, így a rendszeres hőmérsékletmérést itt nem tartják indokoltnak. Ennél fontosabb, hogy a kockázatbecslés során megítéljék, kell-e számítani melegedésre, milyen a víz eredete, illetve hogy az öntözés módszere és az abból adódó legionellakockázat szintje megfelelően kerüljön besorolásra.

Az első itthoni per

A legionellarendelet megjelenésével a szállodák és a fürdők még jobban ki vannak téve annak, hogy pert indítanak ellenük.

Magyarországon az első legionellaper még a rendelet megjelenése előtt, 2014-ben fejeződött be. A keresetet 2010-ben nyújtották be egy esztergomi wellness-szálloda ellen, ahol egy leukémiában szenvedő, 79 éves férfi a halála előtt néhány héttel megszállt. A férfi tüdejében olyan legionella törzset találtak, amelyet a szálloda jakuzzijában is kimutattak.

A szállodát a bíróság elmarasztalta és egymillió forint kártérítésre kötelezte arra hivatkozva, hogy nem tett meg mindent a megfelelő fertőtlenítés érdekében, ugyanis a vizsgálat során a medencevíz fertőtlenítőszer-tartalma alacsonyabb volt az üzemelési szabályzatban leírtnál. Hogy a már kialakult legionellakolonizáció teljes eltüntetése erőt próbáló vállalkozás, jól mutatja, hogy a medence és a vízkezelő rendszer többszöri fertőtlenítését követően sikerült csak negatív eredményt produkálni.

A szakértő szerint emiatt különösen fontos a prevenció, a folyamatos, hatékony fertőtlenítés és annak ellenőrzése a személyi és tárgyi feltételek biztosításával.