Előbb törvény, utána népszavazás a Normafa Park fejlesztéséről

A testület ezzel szemben nem támogatta Püspöki Gábor és Sipos Péter ellenzéki (Párbeszéd Magyarországért) önkormányzati képviselők határozati javaslatát, mely szerint a képviselő-testület felkérné a polgármestert, hogy kezdeményezze az előterjesztő belügyminiszternél, az Országgyűlés elnökénél és a parlamenti képviselő-csoportok vezetőinél, hogy az Országgyűlés a környezetvédelmi hatástanulmány és a megvalósíthatósági tanulmány elkészültéig, valamint az ügyben tartandó helyi népszavazás döntéséig halassza el a Normafa Park történelmi sportterületről szóló törvényjavaslat elfogadását.

Az indoklás szerint a törvényjavaslat részletesen meghatározza a parkhoz tartozó területek beépítésének szabályait. Tekintettel arra, hogy a környezeti és gazdasági hatástanulmányok eredményei nagyban befolyásolják a végleges terveket, a fejlesztés megvalósulása pedig a népszavazás eredményétől függ, az előzetes elképzelések alapján meghatározott építési előírások törvénybe foglalása nehezítheti a tervek véglegesítését. Különösen visszás helyzet alakulna ki akkor, ha a törvény hatálybalépését követően a kerület lakossága úgy döntene, hogy nem kívánja a fejlesztés megvalósítását. Ebben az esetben ugyanis érvényben maradnak a projekt jelenlegi állapotát rögzítő építési előírások, ami különösen kezelhetetlen viszonyokat teremthetne.

A törvényjavaslatról várhatóan jövő héten szavaz az Országgyűlés. Még szeptember 23-án, az Országgyűlés Sport- és turizmusbizottsága ezzel kapcsolatos módosító javaslatokat tárgyaló ülésén Szaló Péter helyettes államtitkár, az előterjesztő belügyminiszter képviselője azt mondta: a népszavazást csak a törvény elfogadása után célszerű megtartani, a fejlesztést amúgy is csak három éves időtávban lehet megvalósítani.