Érdemes lenne fejleszteni a hazai kempingeket

Abban egyetértés mutatkozik, hogy az elkapkodott és sikertelen privatizáció egyik nagy vesztese a hazai kempinghálózat, ám arról, hogy újraéleszthetők-e a sátras, lakókocsis, lakóautós balatoni nyaralótelepek, eltérőek a vélemények – írta a lap. Van, aki szerint hazánkban is kitágulhatna a természethez kötődő szabadidő-eltöltés kínálata. A sátorban, lakókocsiban, lakóautóban eltöltött nyaralásnak és ezzel párhuzamosan a természetbarát, környezetkímélő, „aktív turisztikai" formáknak, gyalogtúráknak, hegymászásoknak kimeríthetetlenek a lehetőségei.

Fotó: Balatontourist.hu

– A rendszerváltás előtti évekre tehető a kempingek csúcsforgalma, elsősorban az NDK-s, NSZK-s vendégek balatoni találkozási lehetőségei miatt. Akkoriban nem a magyar, hanem a külföldi nyaralók töltötték meg a sátorozó, bungalós helyeket, a Balatontourist kempingjeiben mindössze öt százalék volt a hazaiak aránya. Később a külföldiek száma is csökkent, a volt szocialista tábor országaiból elsősorban nyugatra utaztak a nyaralók – emlékeztetett a sátortáboros turizmus hazai fénykorára Székely Ferenc, a tó körüli tizenhét kempinget üzemeltető Balatontourist Kft. általános igazgatóhelyettese. Majd arról beszélt, hogy az autó-, lakókocsi-, lakóautó-gyártás fejődésével újra kezdenek népszerűek lenni a sátras nyaralótelepek. Eközben a balatoni kempingeknek fel kell venniük a versenyt a folyamatosan fejlesztett, magas színvonalú dél-európai kempingekkel, miután a Balatontourist is ugyanarról a piacról szerzi a vendégeit.

Szalai Ferenc elmondása szerint a hamarosan bekövetkező szezonzárás előtt a Balatontourist évenként 150-160 ezer vendéget fogadó tizenhét kempingjében telt ház van, vendéget már csak augusztus 23-a utánra tudnak fogadni, sátorozóknak viszont még akad hely.

– A kilencvenes évek óta a még úgy-ahogy működő kempinghálózatunk visszafejlődött. Okai között részben az átgondolatlan, sikertelen privatizációt említhetjük, a közelmúlt fiaskójaként pedig azt, hogy egy 120-130 milliárd forintos balatoni, benne a nagy kempingek korszerűsítését és újak építését hangos sajtóvisszhang közepette bejelentő ingatlanfejlesztő gazdasági társaság visszalépett – mondta a Napi Gazdaságnak Hoffmann Henrik, a Balatoni Regionális Turisztikai Szövetség elnöke.

Jelezte, látni kell, hogy a még szabad vízparti területeken a vállalkozók nem kempinget, hanem apartmanházat építenek. A Balaton közeli ökokempingek jövőjében viszont lát lehetőséget. Az elnök megemlítette, most ért haza Dániából, ahol igen népszerű a kempingturizmus. Szerinte volna honnan pozitív példákat meríteni a magyarországi fejlesztőknek.