Eredeti állapotában építik újjá a Közlekedési Múzeumot

A Szépművészeti Múzeum Román Csarnokának rekonstrukciója mellett még idén elkezdődik a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum épületének eredeti kiviteli tervei alapján történő helyreállítása is, így három év múlva, a millenniumi ünnepségek idején létrejött impozáns épület ismét a második világháborús rombolás előtti állapotban várja majd a látogatókat.

Még az idén tavasszal megkezdődik a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumfelújítása, így az 2015. április 15-én bezár.A felújítást követően az intézmény nem csupán eredeti pompáját nyeri vissza, hanem a múzeumi funkciók, a kiállító- és a közönségforgalmi terek is megújulnak, valamint az épület területe térszint alatti kiállítóterekkel is növekedni foga térszint alatt. Az évtized végére így megjelenésében egy teljes műemléki rekonstrukción átesett,belül pedig egy modern, 21. századi múzeum nyitja majd meg kaput a megújult Városligetben. A beruházás tervezett költsége 7 milliárd forint.

A Pfaff Ferenc által tervezett, romantikus-eklektikus stílusban épült templomszerű épület eredetileg két részből állt: a Hermina úttal párhuzamosan elhelyezett járműcsarnokból és a kupolacsarnokból.A kupola átmérője 25 méter, külső magassága 67 méter, belső magassága pedig 34 méter volt, míg a járműcsarnok belső mérete90 méter hosszú és 20 méter fesztávolságú, részben üvegtetős épület volt. A múzeum díszes, mintás színes üvegeit Róth Miksa készítette. A Magyar Királyi Közlekedési Múzeum az 1896-os Ezredéves Országos kiállításra épült Közlekedésügyi Csarnok épületében 1899-bennyitotta meg kapuit az európai kontinens egyik első műszaki-közlekedési múzeumaként.

A Városligetet ért 1944. júliusi és szeptemberi bombatámadás következtében az épület jelentősen megsérült, a tető közel 35 százaléka leomlott. A háború után csak arra volt erő és pénz, hogy a romokat eltakarítsák. A veszélyelhárítást célzó bontások (1947) után megkezdett tervezési és építési tevékenységek több fázisban zajlottak le. 1954-ben majdnem végzetes döntést hozott a Fővárosi Tanács VB Városrendezési Osztálya, amikor az alapozási, szigetelési, szerkezeti hibák és a háború során elszenvedett sérülések nagysága miatt elhatározták az épület teljes lebontását.

A munkálatok meg is kezdődtek, ám még mielőtt az épületet teljesen elbontották volna, egy újabb döntés született arról, hogy ha szerényebb formában is, de helyreállítják a múzeumot.A múzeum jelenlegi, „végleges" állapotát csak az 1964 -1965. évi újjáépítések során érte el - erősen megcsonkított formában. A kor ízlésének megfelelő átépítés során véglegesen elbontották a teljes emeleti részt, beleértve a kupolát is. Lebontásra ítélték emellett a kupolacsarnokot körülölelő saroktornyokat és  földszinti tereket is ezzel egyidejűleg kiszélesítették a ma ismert szélességben a Hermina utat. A megmaradt tereken 1966. április 2-án nyílt meg az új Közlekedési Múzeum.Az épület azonban szűknek bizonyult: bővítésére 1979-1985. között került sor. Mivel toldaléképítésre a hegyesszögű, keskeny ingatlanon nyílt csak lehetőség, így a bővítés meglehetősen szerényre sikeredett.

A történeti épület rekonstrukciója során a helyszíni adottságok figyelembe vételével folyik a tervezési munka, a funkció és fejlesztési lehetőségek összhangjának megteremtése.