Erős ügyfélhitelesítés elhalasztva

A fejlesztési folyamatok időigényére tekintettel további 12 hónap felkészülési időt engedélyezett a szolgáltatók számára az úgynevezett erős ügyfélhitelesítés bevezetésére az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa.

A PSD2 irányelv (payment services directive) részeként eredetileg 2019. szeptember 14-től bevezetni tervezett erős ügyfélhitelesítési szabályozás eredményeként ettől az időponttól csak azok a pénzügyi szolgáltatók folytathatták volna a tevékenységüket, amelyek mindenben megfelelnek a direktíva előírásainak.

Mint Patai Mihály, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az MTI-nek elmondta, az Európai Bankhatóság (EBH) 2019. június 21-én kiadott véleménye lehetőséget biztosított a nemzeti hatóságok számára, hogy egyedi felkészülési időt adjanak a pénzforgalmi szolgáltatók számára a bankkártyákkal kezdeményezett elektronikus e-kereskedelmi fizetéseknél az erős ügyfélhitelesítés feltételeinek kialakítása érdekében.
A jegybank feltérképezte a hazai szereplőket, és azt tapasztalta, hogy azok nem készültek fel maradéktalanul arra, hogy a bankkártyákkal kezdeményezett elektronikus fizetéseket az új szabályok szerint lehessen lebonyolítani 2019. szeptember 14-től. Kiderült az is, hogy gyakorlatilag senki nem tudja alkalmazni az erős ügyfélhitelesítést önállóan, vagy ha mégis megteszi, akkor a vásárlók nem tudnak fizetni az internetes áruházakban.

Patai Mihály elmondta, hogy az uniós pénzforgalmi szolgáltatók többsége jelezte a nehézségeket az EBH-nak és halasztást kért, de uniós szinten a szeptemberi határidő meghosszabbítására jogszabályi úton már nem volt lehetőség. Ezért is született meg az EBH júniusi véleménye, amely lehetőséget adott a nemzeti hatóságoknak arra, hogy további felkészülési időt biztosítsanak.

A legtöbb uniós országban nem készültek fel az új szabályokra

Fotó: Pixabay

Elhanyagolható a visszaélések mértéke

Magyarországon évente körülbelül 20 millió alkalommal vásárolnak elektronikus áruházakban, mintegy 260 milliárd forint értékben. Ennek közel fele ráadásul – magyar kártyákkal – európai internetes áruházakban bonyolódik, ahol nem csak a magyar szolgáltatók felkészültségétől függ az ügyfelek sikeres hitelesítése – mutatott rá az alelnök.

A visszaélések mértéke a teljes kártyás forgalomhoz viszonyítva az elmúlt évekhez hasonlóan tavaly is elhanyagolható volt Magyarországon. Az MNB alelnöke ugyanakkor kiemelte, hogy a visszaélések jelentős része, több mint 80 százaléka az online, határon átnyúló kártyás fizetéseket érinti.

A fizetések tömeges visszautasítását előzik meg

A bankkártyával, online végzett műveletek terén eddig elegendő volt a kártyán szereplő adatokat megadni az internetes vásárlás során, ez azonban a rendszer élesítését követően már nem lesz elégséges.

Az erős ügyfélhitelesítés végrehajtásához három hitelesítési faktorból legalább kettőt alkalmazni kell. Ez lehet például a PIN kód vagy a statikus jelszó, kombinálva például egy mobiltelefonra, SMS-ben érkező kóddal vagy akár valamilyen biológiai tulajdonsággal, mint az ujjlenyomat vagy a retinamintázat.

Patai Mihály hozzátette: amennyiben a pénzforgalmi szolgáltatók szeptember 14-től az új szabályozásnak megfelelően járnának el – miközben technikailag nem készültek fel az erős ügyfélhitelesítésre –, akkor az internetes áruházakban bankkártyákkal kezdeményezett fizetéseket vissza kellene utasítaniuk, ami nem lenne jó sem a vásárlóknak, sem a kereskedőknek.
Uniós szinten eddig nem jelöltek ki egységes új véghatáridőt, így előfordulhat, hogy az EBH a hazai 12 hónapos hosszabbítástól eltérő időpontot jelöl meg. Az eddigi szakmai egyeztetések alapján azonban ez várhatóan nem lesz egy évnél kevesebb, amennyiben pedig több lenne, az MNB mérlegeli, hogy biztosít-e további felkészülési időt a hazai pénzforgalmi szolgáltatók számára.

A legtöbb visszaélés az online, határon átnyúló fizetéseket érinti

Fotó: Pixabay

Kereskedői oldalról még sok feltételt kell teljesíteni

„Valójában nem számítottunk rá, hogy kitolják a határidőt, de nagyon örülünk neki, mivel a piac sem a kibocsátói, sem az elfogadói oldalról nincs még felkészülve tökéletesen ezekre a változásokra” – mondta el a turizmus.com megkeresésére Szabó K. Lajos, a készpénzmentes fizetési megoldásokat kínáló SIX Payment Services Country Managere. Ám ez nemcsak Magyarországon van így, nem csoda, hogy csak öt vagy hat ország tudja bevezetni az erős ügyfélhitelesítést – tette hozzá.

A technikai megfelelés kiépítése nagyon sok feladattal jár, főleg a manuális terhelésre vonatkozóan. Természetesen most is vannak már olyan megoldások (mint pl. az ún. link payment), amelyek 3D secure szempontból megfelelnek, és ki tudják váltani a manuális terhelések okozta problémát. Egy olyan internetes felületről van szó, amely egy zárt rendszer, és a kártyabirtokos egy link alapján (melyet a kereskedő küld neki, generálva egy fizetési kérelmet) maga tölti ki, ezáltal kizárva annak a lehetőségét, hogy a kereskedő bármilyen kártyaadathoz hozzá tudjon jutni. Ezáltal a chargeback lehetősége is nagyban lecsökken.

A SIX – amely már most rendelkezik a nagy kártyatársaságok megfelelőségi tanúsítványával – csak remélni tudja, hogy 12 hónap múlva minden készen áll majd. Szerintük elfogadói és kártyabirtokosi oldalról nem lesz probléma, kereskedői oldalról kell még sok feltételt teljesíteni, főként az online elfogadás tekintetében.

Csökkenő ütemben bővül az online szektor

A GKI Digital és az Árukereső.hu napokban megjelent, közös felmérése szerint az internetes kiskereskedelem idei féléves forgalma a tavalyi év első feléhez képest 16,4 százalékos növekedési ütemmel, nettó 207,5 milliárd forintot ért el.

A felmérésben rámutatnak, hogy bár a hagyományos kiskereskedelem 5 százalék körüli növekedéséhez képest több mint háromszoros az online szektor bővülése, a tavalyi és főként a 2017-es ütemhez képest azonban feltűnően lassult a növekedési ütem. A felmérés készítői szerint a lassuló bővülést a várható gazdasági visszaesés magyarázza.

A közlemény arra is kitér, hogy a magyar webáruházak körében egyre inkább az okostelefon válik az online rendelés – és az azt megelőző döntéstámogatás – legfontosabb platformjává. A kutatásban részt vett webáruházak látogatóinak 52 százaléka már valamilyen mobil eszközről böngészik.