Esőálló fürdők – felmérés az első nyolc hónapról
Forrás: Turizmus Panoráma
2014. október 21. 16:16
A Magyar Fürdőszövetség reprezentatív felmérést készített tagjai körében az év első nyolc hónapjának és kiemelten a nyári időszak forgalmi trendjeinek feltérképezésére. A nyár kiemelkedő jelentőségű az üzemeltetésben, egyes fürdők éves bevételének döntő része erre a három hónapra koncentrálódik.
Jó indulás, nagy remények
Az év első öt hónapja kedvezően alakult a fürdőüzemeltetőknek: 7,9 százalékkal növekedett a fürdőszolgáltatások árbevétele és 4 százalékkal a fürdőbelépőt vásárlók száma. A földrajzi elhelyezkedés szerint vizsgálva a Dunától keletre eső létesítmények bevétele 1,4 százalékos elmaradást, látogatószáma 1,6 százalékos növekedést mutatott, melyet a nyugati országrész fürdőinek 12 százalékos árbevétel-bővülése és stagnáló vendégforgalma ellensúlyozott.
A kedvező kezdés után a nyári szezonnak nagy reményekkel vágtak neki a szolgáltatók, ám a szokatlanul esős és szabadtéri fürdőzésre alkalmatlan időjárás megcsúfolta ezeket, még jobban szétszakítva a mezőnyt.
Szélsőséges nyár
A három nyári hónapban az egy évvel korábbihoz képest átlagosan csupán 0,5 százalékkal több látogatót fogadtak a létesítmények, viszont a stagnáló forgalom ellenére 5,9 százalékkal sikerült növelniük a fürdőszolgáltatásokból származó árbevételüket. Jelentős eltérések alakultak ki a nagy kapacitású országos és a lokális jelentőségű fürdők között.
A nagyobb üzemméretű, ismert turisztikai desztinációkban található egységek átlagosan 8,5 százalékkal növelték bevételüket (4,5%-kal a belépések számát), míg a helyi (30-50 km-es körzet) célközönséget megcélzó kisebb fürdők árbevétele csaknem 4 százalékkal esett, 10 százalékos belépőszám-csökkenés mellett.
A nagyobb fürdők fedett beltéri kapacitása ellensúlyozni tudta a szélsőséges időjárást, amit erősített, hogy a meleg napokon jelentős forgalmat könyvelhettek el. A kevésbé fejlett turisztikai desztinációkban található fürdők nyári strandi kapacitása többszöröse a fedettnek, amely ezért nem tudta a rossz időben sem pótolni a kieső bevételeket. E létesítmények jellemzője még, hogy a településen és környékén a szálláshelyek és más szolgáltatások kínálata szűkös, ezáltal gyenge a desztináció vendégmegtartó ereje. A kisebb üzemméretűek közül azok voltak a kedvezőtlen időjárás nyertesei, melyek egy-egy frekventált turisztikai desztinációhoz – pl. a Balatonhoz – közel estek, és fedett medencéikkel alternatívát kínáltak a nyaraló vendégeknek.
A szolgáltatók visszajelzése alapján a vegyes adatok ellenére a fürdőüzemeltetők döntő része 5-8 százalék közötti átlagos bevételkiesést tulajdonított az időjárásnak.
A nyári szezon értékelése során az okok között a visszajelzések alapján az időjárás került legtöbbször említésre, azonban akadt három fürdő, ahol a befejezett fejlesztés pozitív hatását vagy a még folyamatban levő beruházások negatív hatását emelték ki.
Sokat segített a SZÉP-kártya
A SZÉP-kártya felhasználásának bővülése 2014-ben is folytatódott a fürdőkben. Az év első öt hónapjában kiemelkedő mértékű, közel 80 százalékos volt a növekedés az előző évhez képest, amit továbbra is az gerjesztett, hogy 2013. július 1-jétől mindhárom SZÉP-alszámláról fizethető fürdőszolgáltatás. A nyári stagnáló forgalom a SZÉP felhasználásának 6 százalékot meghaladó csökkenésével járt, melyet a kisebb helyi fürdők forgalmának jelentős visszaesése okozott.
A kiemeltebb egységekben is visszaesésről számoltak be, azonban az év első nyolc hónapjának eredménye továbbra is pozitív. Országosan 16,8 százalékkal emelkedett a SZÉP-kártya felhasználása ezen időszak alatt, viszont jelentős eltérés tapasztalható az ország keleti és nyugati fele között. A keleti országrészben csaknem 8, míg a nyugatiban 21 százalékot ért el a növekedést. A fürdőszolgáltatások átlagosan 11 százalékát egyenlítették ki SZÉP-kártyával. Eltérés az üzemméret alapján mutatkozik: a kisebb létesítmények fürdőszolgáltatási bevételének 13, míg a nagyobbakénak 10 százaléka került Széchenyi Pihenőkártyával kiegyenlítésre.
