Ételmaradék nélkül

Míg korábban az élelmiszerek előállítása, most a hulladék kezelése okoz világszerte komoly problémát – mutatott rá Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerláncért felelős államtitkára a kampányt bemutató konferencia nyitóbeszédében pénteken. A hulladék azonban nem egyformán keletkezik: míg a fejlődő országokban az élelmiszerlánc elején, a fejlett kultúrákban a végén jelentkezik.

Hazánkban évente 1,8 millió tonna élelmiszer végzi a kukában, ebből 400 ezer a háztartásokból származik, 100 milliárd forintos veszteséget okozva, és komoly környezeti terhelést is jelent. A Nébih és a Szent István Egyetem közös kutatásából az is kiderült, hogy fejenként 46 kilogramm élelmiszer-hulladékot termelnek a magyarok, ennek egy része pedig elkerülhető lenne.

Ennek érdekében indult el az EU LIFE alprogramjában finanszírozott Maradék nélkül kampány a Nébih koordinálásával, amelynek célja az ismeretterjesztés és a tudatosabb vásárlásra ösztönzés. Ennek jegyében az iskolásokat is megcélozzák, játékos tananyaggal és évenkénti online tudáspróbával szólítva meg őket és rajtuk keresztül a felnőtteket. Emellett a projektben részt vevők az élelmiszerlánc szereplőit is a veszteségek csökkentésére biztatják, hazai és külföldi jó példákat keresnek, valamint a hazai jogszabályi környezethez illeszkedő útmutatókat dolgoznak ki kereskedők, termelők, vendéglátók és civil szervezetek részére, valamint szeretnék külföldön is megismertetni a programot – mutatott rá Oravecz Márton, a Nébih elnöke.

Kasza Gyula, a Maradék nélkül projektvezetője három kategóriát különböztetett meg: az elkerülhetetlen, az elkerülhető és a potenciálisan elkerülhető élelmiszer-hulladékot, és felhívta a figyelmet az italokra is. Egy háromtagú háztartás évente elkerülhető hulladékmennyisége 50 kilogramm, amit például a mennyiség helyett a minőségre figyelő vásárlással ellensúlyozni lehetne. Ennek érdekében a Nébih Ételt csak okosan Facebook-oldalán is hasznos tanácsokat ad, valamint a Konyhasziget magazin különszámát is ennek szentelik. A 2020-ig tartó Maradék nélkül projekt összesen 2 millió főt, 230 élelmiszeripari döntéshozót, 5000 iskolást, 200 tanárt szeretne elérni, valamint azt, hogy négy év múlva a hulladékok mértéke 8 százalékkal mérséklődjön.

Nem csupán a pazarlás megállítása, hanem az élelmiszerlánc hatékonyabbá tétele a cél – mutatott rá a konferencián felszólaló Thuróczy Ákos, a FAO (az ENSZ mezőgazdasági szervezete) régiós irodavezetője. Ennek jegyében a szervezet már 2011-ben Save Food néven indított kezdeményezést az élelmiszer-hulladékok visszaszorítása érdekében, figyelve az egyes területek gazdasági és kulturális különbözőségeire. A fenntarthatóságot szem előtt tartó Agenda 2030 egyik alcélja pedig szintén a globális élelmiszerpazarlás felére csökkentése a fogyasztók, a termelők és a kereskedők bevonásával.

Az élelmiszeripar szereplőinek gazdasági érdekük is a hulladékok visszaszorítása és a hatékonyabb, versenyképesebb működés – hangsúlyozta Szöllősi Réka, az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) ügyvezetője. Ő az uniós Every Crumb Counts nyilatkozatra hívta fel a figyelmet, amelynek célja 2020-ra a felére csökkenteni az EU-ban keletkező, ehető élelmiszer pazarlást, míg az Every Meal Matters útmutató segítségével az adományozás válik könnyebbé.

Az ételmaradékok hatékony felhasználásában hatalmas szerepet játszik a Magyar Élelmiszerbank, amely tavaly 2600, idén várhatóan 4000 tonnánál is több élelmiszert juttat el a rászorulóknak. A velük együtt dolgozó 300 szervezet 300 ezer nélkülözőt lát el, és több mint 100 céggel működik együtt – ismertette az egyesület tevékenységét Cseh Balázs elnök. A 2005-ben alapított szervezet célja ugyanis az élelmiszer-feleslegek felkutatása és azok eljuttatása a nélkülözőkhöz. Az egyesület a logisztikát szervezi, a még felhasználható termékek nem feltétlenül kerülnek be raktárukba, hanem igyekeznek partnereik segítségével helyben eljuttatni azokhoz, akiknek nagy szükségük van rá. Ám még mindig komoly kihívást jelent az optimális pont megtalálása az üzleti és a társadalmi érdek között, valamint a rugalmas és megfelelő kapacitásokkal rendelkező átvevő szervezeti kör kialakítása.