Európai harc a gyerekek elhízása ellen

 2014. július 28. 14:44

A gyermekkori elhízás elleni uniós fellépés keretében az Európai Bizottság tudományos szolgálata közzétette az egyes európai országok iskolai étkeztetési programjairól készült első átfogó jelentést.

Az összes vizsgált országban (az EU 28 tagállamában, valamint Norvégiában és Svájcban) működnek iskolai étkeztetési programok, bár nagyok a különbségek közöttük. Az intézkedések palettája az étrendre és az adagok nagyságára vonatkozó, önkéntes alapon betartandó iránymutatásoktól az árusító automaták és a cukortartalmú üdítőitalok teljes betiltásáig terjed.

 

A kötelező (narancssárgával jelölt) és az önkéntes alapú (kékkel jelölt) nemzeti iskolai étkeztetési programok az EU 28 országában, valamint Norvégiában és Svájcban

Tonio Borg, az Európai Bizottság egészségpolitikai biztosa a következőket mondta: „Európában majdnem minden harmadik gyermek túlsúlyos vagy elhízott, és emiatt terjed a 2-es típusú cukorbetegség. Az iskolák fontos partnereink abban, hogy előmozdítsuk az egészségtudatos táplálkozást a gyermekek körében.

A jelentés górcső alá veszi az egyes országok legfrissebb szabályozási dokumentumait és iránymutatásait az általános és középiskolai étkeztetés területén. A tanulmány azt is vizsgálja például, hogy mely élelmiszerek iskolai reklámozását és forgalmazását engedélyezik, illetve tiltják, és milyen tápérték-előírások vannak érvényben az európai országokban, és hogy milyen az étkeztetési szolgáltatások általános minőségi színvonala.

A tanulmány tárgyát képező nemzeti iskolai étkeztetési programok több mint 90%-a tartalmaz olyan előírásokat, amelyek – a kiegyensúlyozott étrend biztosítása érdekében – szabályozzák az élelmiszer minőségét, illetve tápértékét. A programok 76%-a tartalmaz iránymutatásokat az adagok méretére vonatkozóan. Az iskolai ebédek tápértékére vonatkozó előírások az étkeztetési programok 65%-ában kaptak helyet.

A programok 65-82%-a foglal magában korlátozásokat vagy ajánlásokat az üdítőitalok iskolai forgalmazásával kapcsolatosan. A programok többsége támogatja a friss ivóvízhez való (ingyenes) hozzáférést, és kifejezetten korlátozza vagy tiltja a (cukortartalmú) üdítőitalok forgalmazását.

A nemzeti programok többsége kisebb-nagyobb mértékben korlátozza, vagy tiltja az édességek és a sós sütemények iskolai forgalmazását. A napi kalória- és zsírbevitel a leggyakrabban alkalmazott paraméter az iskolai ebédek energia- és tápértékére vonatkozó előírások között.

Az árusító automaták kisebb-nagyobb mértékű korlátozás tárgyát képezik. Az intézkedések között vannak olyanok, amelyek ajánlásokat fogalmaznak meg arra vonatkozóan, hogy az iskolai automatából milyen élelmiszereket lehet árusítani, illetve amelyek tiltják egészségtelen élelmiszerek árusítását, és vannak országok, ahol nem is szabad ilyen automatát elhelyezni az iskolák területén. Szintén elterjedt gyakorlat az egészségtelen élelmiszerek reklámozásának korlátozása.