Fejlesztések Vértesszőlösön

 2014. június 29. 16:23

Megújult a vértesszőlősi előembertelep környezete, a Magyar Nemzeti Múzeum kiállítóhelyeként működő létesítmény bejáratánál térköves sétányt, valamint turistapihenőt alakított ki az önkormányzat.

A múzeumi sétány folytatásaként kialakított pihenőből a falu felett emelkedő Gerecse hegyvonulatára nyílik kilátás. A beruházás teljes költségvetése 14 millió forint volt, amelyhez uniós pályázat útján jutott hozzá a település - mondta el az MTI-nek Nagy Sándor polgármester.

Vértesszőlős határában, egy kőbányában tárták fel Vértes László vezetésével 1963 és 1968 között Európa egyik legidősebb előembertelepét. A lelet azért egyedülálló, mert csak itt fordulnak elő az ember ősének csontmaradványai az általa használt eszközökkel, tűznyomokkal, településmaradványokkal, valamint az akkor élt állatok és növények lenyomataival együtt. Az ásatáskor napvilágra került a feltáró régész által Sámuelnek elnevezett, körülbelül 350 ezer évvel ezelőtt élt előember hátrafelé kicsúcsosodó tarkócsontja. A tudományos nevén Homo erectus seu sapiens paleohungaricus átmenetet képez a még csak fölegyenesedő és a már értelmes ősember között.

A Magyar Nemzeti Múzeum bemutatóhelye a látogatók elé tárja az Által-ér teraszait, amelyekben az első eszközöket és csontokat fölfedezték. Az öt ásatási szezon alatt négy különböző időszak leletanyaga került elő. A hármas számú lelőhelyen láthatók a megkövült lábnyomok, amelyek őstulkoktól, ősszarvasoktól, őslovaktól és az előembertől származnak, az egykori hévizes források gazdag élővilágát fölidézve.