Feltárták a régészek a világ legrégebbi lovas fogadóját

Egy 30 főt befogadó lovas pihenőhelyet találtak, amelyet talán soha nem fognak teljes egészében kiásni, hiszen a német város egyes lakóházait is el kellene bontani, hogy hozzáférjenek az alapokhoz. De az eddig feltárt részekből is lehet rá következtetni, hogy milyen szolgáltatásokat nyújtott, és mekkora is volt akkortájt egy ilyen létesítmény.

Annyi kiderült, hogy harmincan tudtak megszállni a kétszintes épületben, amelyhez istállók és kovácsműhelyek tartoztak. Legalább olyan fontos volt ugyanis a lovak etetése, itatása, pihenése, patáik megreparálása, mint az utasok és a lovasok ellátása, hiszen az állatok nélkül nem tehettek volna meg naponta 30 kilométert – ez volt a maximális távolság, amit egy nap alatt, rövid pihenőkkel, meg bírtak tenni az állatok és a súlyos kocsik. Az istállónak és műhelynek is fontos szerepe volt – mintha csak egy mai benzinkút melletti motelről lenne szó – csak éppen itt lóerőt „tankoltak", szekereket reparáltak, és nem autókat javítottak.

Neuss, amelyet a római korban Novaseumnak neveztek, a Balti-tenger és az Adria közötti út egyik fontos állomása volt. A városnak, kevésbé békés időkben, katonai okok miatt stratégiai szerepet szántak.

Az utasok rendszeresen itt pihentek meg, és természetesen ettek és ittak - hogy mit, arra a 2000 éves régészeti cserép- és ételmaradványokból következtettek: sült húst, kenyeret, rizst, gabonaféléket, egyszerűbb süteményt, szárított gyümölcsöket, magvakat, bort hordtak körbe hatalmas tálakon, kerámiakupákban a felszolgálók.
A régészek a helyet Big Maximusnak nevezték el. Több száz négyzetmétert tártak fel eddig, az apró maradványok vizsgálata ma is tart.