Felújították a tiszti kaszinót Salgótarjánban
A város emblematikus épülete a nehézipar összeomlásával egyre rosszabb állapotba került, ám egy uniós pályázat révén a színháztermét, annak kiszolgálóhelyiségeit és a kisebb próbatermeket is meg tudták a pusztulástól menteni – közölte az MTI-vel Sólyomi Zoltán, aki vállalkozásán keresztül tulajdonosa az épületegyüttesnek.
Több mint száz éve még sportegyletek működtek az 1898-ban épült Acélgyári Tiszti Kaszinóban: tornaegylet és vívóakadémia is működött itt, de ebben az épületben tartották az első színi előadásokat és itt jelentették be 1922-ben, hogy Salgótarján "rendezett tanácsú" városi rangot kapott.
A salgótarjáni származású vállalkozó, Sólyomi Zoltán közölte: a teljes elektromos hálózatot, a fűtés- és vízvezeték-rendszert is érintő felújításban igyekeztek mindent az eredeti formájában visszaállítani, ugyanakkor modern világítás- és fénytechnikát építettek be a színházterembe. A zenész-vállalkozó hozzátette: a beruházás százmillió forintba került, amelynek hatvan százalékát uniós forrásból finanszírozták. A pénzből az épületegyüttes felét tudták megújítani.
Sólyomi Zoltán elmondta, hogy az épület fenntartást az itt működő csoportok bérleti díjából, céges rendezvényekből, valamint a csaknem háromszáz férőhelyes nézőtérrel rendelkező színpad pódiumestjeiből, koncertjeiből biztosítják.
A színháztermet és több kisebb próbatermet már birtokba is vette a harminc éve innen indult színtársulat. A KIVISZI Színházi Műhely szombat este Varga Leon László: Lelkek halásza című zenés darabjával avatja újra Salgótarján patinás épületét - közölte az MTI-vel Jakubovics Judit, a társulat vezetője.
Salgótarjánban nem csupán közösséget jelentett egykor a bányatársaság, a síküveggyár, az öblösüveggyár, a tűzhelygyár vagy az acélgyár, mindegyikük egy-egy kisebb várost is épített maga köré, később ezek nőttek össze egységes településsé. A salgótarjáni ipartelepek közül az acélgyár jelentette az ipari "elitet" nemcsak azzal, hogy rendelkeztek az akkori idők világszínvonalú termelési technológiájával, hanem azzal is, hogy jóléti beruházásokat hajtottak végre, intézményeket hoztak létre. Ilyen volt a gyáron belüli fürdő, a gyár szomszédságában a sport- és kirándulóközpontnak otthont adó völgy, a Dolinka és az 1898-ban épült Acélgyári Tiszti Kaszinó is.
