Flesch Tamás: Nem erre készültem, de rengeteget tanultam belőle

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége eredetileg 2020. novemberében tartotta volna meg tisztújító közgyűlését. Az eseményt a pandémia miatt végül idén július 14-ére halasztották. A szövetség tagjai a leköszönő Flesch Tamás helyett új elnököt választottak Baldauf Csaba személyében.

Alábbi interjúnk eredetileg a Turizmus.com Magazin 2021. június-júliusi számában, az MSZÉSZ-közgyűlésre időzítve jelent meg.

*

Az elnöksége első bő egy éve során nyoma sem volt válságnak, a turizmus csúcsokat döntött, aztán jött a koronavírus-járvány, és minden drasztikusan megváltozott...

Nekem összességében – minden kihívásával együtt – nagyon izgalmas volt ez a két és fél év. Kétségtelen, hogy nem erre készültem, de rengeteget tanultam belőle. A szövetségen belül teljesen más működésre kellett átállni a titkárságnak és nekem, mint elnöknek is a pandémia miatt. Ettől függetlenül azt gondolom, hogy egy csomó olyan fontos dolog történt, amire érdemes visszaemlékezni.

Azt is tegyük hozzá, hogy amit elértünk, az nem az én érdemem, hanem a szakmai szervezet sikere. Nagyon szerencsésnek gondolom magamat, mert nemcsak a saját cégemben, hanem a szövetség irányításában is elképesztő tudású és munkabírású kollégákkal dolgozhattam, mindent köszönök nekik. Ez adott nekem is komoly motivációt ahhoz, hogy az elmúlt nehéz időszakot végig tudjam dolgozni.

Vegyük számba az eredményeket!

Talán a legfontosabb, hogy a szakma régi kívánsága teljesült a szállodai áfakulcs mértékének 5%-osra csökkentésével. Az, hogy idáig eljutottunk, hosszú évek munkájának eredménye. A másik legnagyobb sikernek gondolom, hogy kötelező lett a szálláshelyek besorolása. Az MSZÉSZ lassan tíz éve szerette volna már ezt elérni. Ez azért fontos, mert a Hotelstars minősítési rendszer 19 országban van már jelen, és mi az elsők között tesszük ezt kötelezővé. A tisztességesen működő szállodáknak ez versenyelőnyt jelent, eddig ugyanis két ugyanolyan besorolású hotel esetén a vendég nem tudta, hogy milyen színvonalú ellátásra számíthat. Mivel mostantól a működési engedély kiadásakor kötelező lesz a besorolás, az ellenőrzést pedig hatóság végzi, a besorolás a tényleges szolgáltatási színvonalat fogja minden szálláshely esetében tükrözni.

Ez nem jelent presztízsveszteséget az MSZÉSZ számára? Eddig ugyanis a Hotelstars minősítő rendszer működtetése a szövetség feladata volt...

Egyáltalán nem probléma, hogy a minősítés kérdése kikerül az MSZÉSZ érdekköréből és hivatalos szintre emelkedik. Ráadásul mivel az MSZÉSZ is fog tagot delegálni a besorolást végző bizottságba, közvetlen rálátásunk lesz a folyamatra. És ha már a minősítésről beszélgettünk, az MSZÉSZ-nek lehetősége volt a hazai panziók és kempingek minősítésének kidolgozásában is részt venni, ami szintén a szakmai munkánk elismerését jelenti.

Flesch Tamás: Nagyon gyorsan vissza kell építeni a bizalmat a szektor iránt a munkavállalókban

Fotó: Dombóvári Judit / turizmus.com

Az utóbbi másfél év jócskán megtépázta a hazai turisztikai szektort, köztük a szállodaipart is. Ennek ellenére nem, hogy csökkent volna, még nőtt is az MSZÉSZ taglétszáma. Ezt hogy tudták elérni?

A válságra való tekintettel csökkentettük a tagdíjakat mind a rendes, mind a pártoló tagok számára, de nem ez volt az oka a taglétszám növekedésének. A járvány során az MSZÉSZ végig nagyon erős szakmai munkát végzett, rengeteg kérdés, kérés érkezett hozzánk nemcsak a tagok, hanem a lakosság részéről is, amelyekre igyekeztünk választ adni. A különböző minisztériumok is rendszeresen kikérték a véleményünket. A másik öt legnagyobb szakmai szervezettel (MUISZ, VIMOSZ, MARESZ, MABEUSZ, MVI) összefogva képviseltük a különböző egyeztetéseken a szakma érdekeit. Tény, hogy nem mindig fogadták el a véleményünket, de mindig mindenhol elmondtuk azt. Rengeteg sajtómegjelenésünk is volt.

Összességében úgy gondolom, hogy a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége – miközben a taglétszáma és befolyása alapján eddig is az egyik legjelentősebb szakmai érdekképviselet volt – mint turisztikai márka is sokat erősödött.

Volt-e olyan szakmai ügy, amit nem sikerült megoldani az elnöksége alatt?

Az egyik szemem sír, a másik meg nevet, amikor az Airbnb szabályozására gondolok. Végre eldőlt, hogy szabályozni kell a lakáskiadást, ugyanakkor mivel az engedélyeztetést az önkormányzatok kezébe adták, 3200 helyhatóság 3200 féle módon dönt erről. A problémakör érdemi kezelése véleményem szerint egyelőre elhalasztódott, részben a pandémia miatt, de ezt a kérdést továbbra is napirenden kell tartani. Előbb-utóbb kell találni egy minden résztvevő számára elfogadható általános szabályozást.

Mi a véleménye a szakmából való elvándorlásról?

Nagyon gyorsan vissza kell építeni a bizalmat a szektor iránt a munkavállalókban. Ez egy szép szakma, erről meg lehet győzni őket, de csak akkor, ha látják, hogy nem fenyegeti őket egzisztenciális bizonytalanság. Ezt persze figyelembe kell venniük a döntéshozóknak is.

Milyen fontos feladatok állnak a jövőben a szövetség előtt?

Fontosnak tartom, hogy országos szinten elindult egy folyamat az adatalapú döntéshozatal irányába. Ennek kapcsán nagyon örülünk, hogy a vendéglátó adatok is rendelkezésre fognak állni hamarosan a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban. Nagy vágya a szakmának, hogy – az eredeti elképzelés szerint – most már ne csak adjuk, hanem kaphassuk is az adatokat az NTAK-ból.Ezek birtokában lehet ugyanis lokális szinten is megalapozott döntéseket hozni.

Mire ez a lap megjelenik, már kinyíltak a határok és védettségi igazolvány nélkül lehet igénybe venni a turisztikai szolgáltatásokat. Hogy látja a nyitás utáni helyzetet?

Mindenképpen pozitív fejlemény, hogy nem kell védettségi igazolvány az éttermek, szállodák vendégeinek. Beszélgetésünk pillanatában voltak olyan országok, ahová egyszerűbb volt lefoglalni egy családi nyaralást, mint belföldre. Ezt a versenyhátrányt most sikerült kiegyenlíteni.

Elsősorban vidéken lehet ennek gyorsan érezhető pozitív hatása, ugyanakkor Budapest vonatkozásában még nem gondolom, hogy egyik pillanatról a másikra minden drasztikusan megváltozna. Továbbra sem számítok a fővárosban értelmezhető mértékű nyári forgalmat, már csak azért sem, mert számos fontos küldőpiacunk igyekszik otthon tartani az állampolgárait, másrészt a napokon belül élesedő (az interjú készítése után, július 1-jén élesedett – a szerk.) uniós zöld kártya rendszerét illetően is még teljes a bizonytalanság.

Ehhez még vegyük hozzá, hogy idén nyáron olimpia is lesz, és ilyen években mindig sokkal többen választják azt az opciót, hogy otthon a fotelből figyelik az eseményeket, és a nyaralást inkább kihagyják.A jelenlegi 10-20%-os átlagos budapesti szállodai foglaltság szerencsés esetben a nyáron felmehet 30-40%-ra elsősorban a környékbeli országokból érkező autós turistáknak köszönhetően, ahogy ez történt tavaly nyáron is. Abban bízom ugyanakkor, hogy ősztől valóban beindul a nemzetközi turizmus. Erre azért is szükség van, mert a budapesti szállodák bérlői, üzemeltetői, tulajdonosai számára ez a mostani helyzet folyamatosan veszteséget hoz.

Bízom benne, hogy ősszel nem romlik a járványügyi helyzet, és akkor szép lassan elkezd visszaépülni a turizmus. Ha kikerülünk a pandémia árnyékából, az ágazat pillanatok alatt vissza fog épülni, mivel a fejlett világban élő embereknek az utazás már létszükségletük. Biztos vagyok abban, hogy a globális turizmus nemcsak vissza fog térni oda, ahol a járvány előtt volt, hanem komolyabb és erősebb lesz, és ebben Budapestnek és Magyarországnak is fontos szerep jut majd.

A szövetségben tervezi-e folytatni a szakmai munkát?

Tiszteletbeli elnökként a szövetség ügyvezetésében benne maradok és a napi munkában a jövőben is részt veszek, örömmel támogatom majd a közgyűlésen megválasztásra kerülő új elnököt és alelnököt.