Fogyatékkal élők és a Z generáció tagjai a szállodaiparban

Valu Róbert, a Google digitális tanácsadója a mobilra optimalizálás fontosságát emelte ki előadásában. Mint elmondta, globálisan ma már minden második keresés okostelefonról történik a turisztikai szektorban, Magyarországon ez az arány 33%-os. Csökken az utazással kapcsolatos oldalakon eltöltött idő, ugyanakkor kétszeres az emelkedés a mobil konverziós arányban az utazással kapcsolatos mobiloldalakon.

Valu Róbert

Fotó: MSZÉSZ

A telefon megváltoztatta az internetezési szokásokat, erre a Google válasza a mikromomentum, vagyis a valós idejű szándék-vezérelt pillanatok százai a fogyasztói út során. Az előadó szerint az életet pillanatonként éljük meg, az utazás világában ez azt jelenti, hogy el szeretnék menni valahová, elkezdünk tervezni, majd foglalni szeretnénk, végül felfedeznénk az úti célt.

Mind a négy fázisban más keresőszavakat használunk. Az a szolgáltató lesz sikeres, aki ott van ebben a folyamatban az összes meghatározó pillanatban. Ezen felül képes hasznos információt közvetíteni.

Fontos tudni, hogy az utazással kapcsolatos hazai keresések több mint fele desztinációra, és nem hotelnévre vagy -márkára irányul! Arra is figyeljünk oda, hogy honlapunk elérhető legyen azon országok nyelvén, ahonnan a legtöbb keresés érkezik.

Tanuljanak a szállodások az airbnb-től, készítsenek jópofa, de rövid videókat, pl. arról, hogy náluk a konyhán hogy készül valami helyi specialitás. A gyorsaság is fontos, ha két másodpercen belül nem töltődik be a weboldalunk, minden második felhasználó elmegy onnan. Egyszerűsítsük és rövidítsük le a lépéseket automatikus kitöltéssel, hatékony és egyszerű űrlapokkal.

Érdemes tudni, hogy bár mobilon történik a keresés és a kiválasztás, a mobilfelhasználók 75%-a számítógépen fejezi be a turizmussal kapcsolatos vásárlást!

Generációk és a fluktuáció

Nagy sikert aratott Steigervald Krisztiánnak a generációkutatás és fluktuációmenedzsment közötti összefüggéseket feltáró előadása. Mint elmondta, hatalmas szakadékok vannak a mai generációk között, és minden nemzedék tagjai máshogy viselkednek.

Steigervald Krisztián

Fotó: MSZÉSZ

Magyarországon ma hat generáció él együtt, a legidősebbek az 1945. előtt születettek, ők a veteránok vagy építők. Az 1946-64 közöttiek az amerikai baby boomerek kortársai, vagyis a Ratkó-gyerekek. Az X generáció tagjai az 1965-79. közöttiek, az 1980 után születettek az Y generációt adják, 1995. után jött a Z generáció, és a 2010 után születetteket a szociológia alfa generációnak nevezi. Az is látszik, hogy az évek során a generációváltás is felgyorsult.

Az X generáció tagjai számára a networking a legfontosabb: „egy kormányt fel lehet építeni a régi ismeretségekből” – okozott nem kis derültséget kijelentésével az előadó. Az egyik legfontosabb fejlemény, hogy a Z és alfa generáció már digitális történetbe született bele.

A generációk különbsége megjelenik a munkahelyen is. Az újabb generációk tagjai egyre gyakrabban cserélnek állást: az X generáció esetében ez 7-8 év, az Y-nál 3-4 év, a Z-nél már teljesen normális, ha évente váltanak.

Gondot jelent az Y és Z generáció tagjainál a fókuszálatlanság és képzelőerő hiánya. A szakértő szerint a szülők régen meséltek a gyereknek, a mese pedig kialakítja az agyban a vizuális kreativitást. A későbbi generációk tagjai készen kapják a vizuális megoldást, ezért nem tud semmit elképzelni a dolgozó!

Jelenleg a világon a pénzügyi hatalom a baby boomeres logika szerint működik, de néhány év múlva generációváltás következik – gondolkodtatta el a hallgatóságot Steigervald Krisztián.

Fogyatékkal élők jelenthetnek megoldást a munkaerőhiányra

A szálloda- és vendéglátóipar égető munkaerőgondjaira jelenthet megoldást a fogyatékkal élők be- illetve visszavezetése a munka világába. Csángó Dániel, a Mozduljunk ki egyesület képviselője felhívta a figyelmet arra, hogy a fogyatékosság nem orvosi, hanem szociális jelenség. Rövid bevezetője után a színpadon is láthattuk, hallhattuk, milyen munkakörök betöltésére alkalmas egy testi vagy szellemi fogyatékkal élő személy a vendéglátóiparban.

A Nem adom fel! kávézóban dolgozó Anna szolgálta ki Dánielt, majd mesélte el történetét. Mint kiderült, egy képzés után került a kávézóba, ahol több kerekesszékes, Down-szindrómás, autista, látás-, illetve hallássérült sorstársával konyhai kisegítőként, felszolgálóként és pultosként dolgoznak négyórás műszakban, ép dolgozókkal együtt. Két év alatt egyetlen egy napot sem hiányzott a munkahelyéről.

Csángó Dániel arra hívta fel a figyelmet, hogy ma Magyarországon 500 ezer ember él valamilyen fogyatékossággal. A legnagyobb baj szerinte, hogy nem csak hogy nem kapnak munkalehetőséget, hanem maguk sem hiszik el, hogy el tudják látni a feladatot. Pedig ők lojális munkatársak, akik után ráadásul adókedvezmény és más állami támogatás is jár. Nem utolsó sorban a fogyatékkal élők foglalkoztatása erős pr-értékkel is rendelkezik a társadalmi felelősségvállalás miatt.

Csángó Dániel (középen), Anna, a felszolgáló és Gomola Marius (a kép jobb szélén)

Fotó: MSZÉSZ

Az előadó javaslatot tett egy képzési rendszer kialakítására arra vonatkozóan, hogy milyen fogyatékosság mellett kit milyen feladatra lehet betanítani. Ugyanakkor az ép kollégákat is képezni kellene, hogy tudnak együtt dolgozni sérült társaikkal.

Gomola Marius, a Horwath Consulting ügyvezetője azt javasolta, hogy a szövetség hozzon létre egy a témával foglalkozó munkacsoportot.

Könnyid László, az MSZÉSZ elnöke reagált az elhangzottakra, és ígéretet tett arra, hogy a szövetség igyekszik partnernek lenni egy ilyen együttműködésben. Mint elmondta, az általa igazgatott hévízi szállodában évek óta foglalkoztatnak 2-3 olyan hátrányos helyzetű dolgozót, akiket a máltai szeretetszolgálat közvetít ki hozzájuk. Képzés után négy órában dolgoznak náluk kertész illetve takarító munkakörben.