Büktől Zalakarosig – fürdővárosok mérlegen
Szerző: Probáld Ákos
2014. július 23. 12:07
Sokan jelentős túlfejlesztésként értékelik a 2000-es évek elején megindult fürdő- és az ezekre épült beruházásokat. A fürdőüzemeltetők 2014 elején arról számoltak be, hogy a lassan magához térő lakossági fogyasztás és a Széchenyi-kártya jótékony hatása már érződik a fürdők iránt megnyilvánuló keresleten is.
Az alábbiakban 13 olyan település szálláshelyi vendégforgalmi mutatóit tekintjük át, amelyek – minden bizonnyal komolyabb fürdőkapacitásuknak köszönhetően – 2013-ban legalább 100 ezres, illetve Mezőkövesd, Berekfürdő esetében azt megközelítő vendégforgalmat regisztrálhattak. (Bár Budapest fürdőkultúrája sok évtizedes múltra tekinthet vissza, mivel a főváros turisztikai keresletét nem a fürdők dominálják, így Budapestet és a Balaton menti településeket sem vettük figyelembe.)
A 13 fürdőváros az ország – szobában kifejezett – kereskedelmi szálláshely kapacitásának 16 százalékát adja, és hasonló súlyú a külföldi vendégforgalomból való részesedésük is. Ugyanakkor a lakosság vonzódása a vízhez – túl a Balaton és a többi tó népszerűségén – ezeken a helyeken is tetten érhető, hiszen a teljes belföldi vendégforgalom 22 százaléka ide irányul. A kereskedelmi szálláshelyek összes bevételének majdnem egyötöde a fürdővárosokban realizálódik. A foglaltság és az átlagárak ezeken a településeken ugyanakkor valamivel alacsonyabbak az országos értékeknél, utóbbiak nyilvánvalóan a belföldi forgalom dominanciája miatt.
Ezer szoba feletti a kapacitás Hévízen, Hajdúszoboszlón, Bükön, Zalakaroson, Gyulán és Sárváron. A belföldi vendégforgalom van túlsúlyban Hajdúszoboszlón, Zalakaroson, Gyulán, Egerszalókon, Cserkeszőlőn, Berekfürdőn és Mezőkövesden, van, ahol ez 90 százalékot jelent. Hévízen, Bükön és Sárváron a külföldiek vannak többségben.
A külföldi keresletet az oroszok, a németek, az osztrákok és a csehek dominálják.
A fürdővárosok 2013-as toplistáját toronymagasan Hévíz vezeti, a kapacitás, a külföldi vendégforgalom és a bevételek (a fürdővárosok szálláshelyi bevételének közel egyharmada itt realizálódik) tekintetében egyaránt. A belföldi forgalom Hajdúszoboszlón a legnagyobb (Hévíz „csak” második). Sárvár a legdrágább, az itteni 19 770 forintos átlagár az országos átlagnál 60 százalékkal magasabb. A foglaltság a 341 szobával rendelkező Egerszalókon a legmagasabb.
dr. Probáld Ákos,
a KSH nyugalmazott főosztályvezetője