Grúzia várja a magyarokat

Tengerpart, hegyek, síterepek, természeti csodák, ókori emlékek, középkori kegyhelyek, nyüzsgő városok, kiváló szállodák és remek éttermek várják a turistákat, ráadásul Grúziában a világörökségi listára nem csupán helyszínek, hanem az itt 8000 éve készített borkészítési hagyományok is felkerültek. Az ár-érték arányra itt nem lehet panasz, persze a még viszonylag kis számban fellelhető nemzetközi szállodabrandek szobáiért mélyebben kell a zsebünkbe nyúlni. Kiváló a gasztronómia, és persze a borok, de érdemes megkóstolni az egyedülálló grúz konyakot, no meg a helyi törkölypálinkát, a chachát.

Komoly bővülés

A Grúziába beutazók száma tavaly lépte át az 5 milliós küszöböt, és úgy tűnik, idén sikerül túlszárnyalni ezt a számot. Ám a bővülés mértéke főként azért lenyűgöző, mert 2009-ben még mindössze másfél, 2010-ben kétmillióan látogattak az országba, 2012-ben pedig 57 (!) százalékos bővülést mutattak a statisztikák és az ország versenyképességi indexe két év alatt hét helyet ugrott előre, míg a turizmusból származó bevételek négy év alatt megháromszorozódtak. A látványos javulásban minden bizonnyal közrejátszott a bel- és külpolitikai helyzet stabilizálódása, no meg a rohammértékű fejlesztések, valamint az orosz vízummentesség és a légi járatok visszaállítása. Ugyanakkor a Wizz Air ukrán járatnyitása 68 százalékkal dobta meg az erről a piacról érkezők számát – reméljük, a tavaly közel kétezres magyar látogatószám is hasonló mértékben fog emelkedni.

A grúziai beutazó turizmus toplistáját magasan a törökök vezetik, őket követik az azeriek, majd az örmények, az oroszok és az ukránok jönnek. Ám a vendégkör összetétele nem mindenhol szerencsés: az egyik gyógyszálloda igazgatójának elmondása szerint a hotel egy időben kimondottan népszerű volt az örmények körében, majd miután az azeriek is elkezdtek tömegesen özönleni, a déli szomszédok elmaradoztak, arra hivatkozva, hogy nem szívesen maradnak egy fedél alatt az ellenséggel.

A grúz beutazóforgalom 86 százaléka közúton érkezik, 12 százalék a légi úton érkezők aránya, és a 2012-ben megnyitott Kutaisi Nemzetközi Repülőtér tavaly már közel kétszázezres forgalmat bonyolított. Jelenleg a turizmus a grúz GDP 6,5 százalékát, a foglalkoztatottság 10 százalékát adja.

Grúziai úti beszámolónkat a Turizmus Panoráma és a Business Traveller Hungary következő lapszámaiban olvashatják.

kép1: Bagrati Katedrális, Kutaisi

kép2: Parlament, Kutaisi

kép3: Kaukázus, Kazbegi Nemzeti Park