Helyzetjelentés a hazai vendéglátó ágazatról

Forrás: turizmus.com

 2019. július 01. 15:22

A Magyar Vendéglátók Ipartestülete immár negyedik alkalommal tette közzé a vendéglátásról szóló éves statisztikai helyzetjelentését.

Az anyagot a korábbiakhoz hasonlóan Zerényi Károly, az MVI képviselőtestületi tagja állította össze hazai és nemzetközi adatok felhasználásával.

A helyzetjelentés alapvetően a KSH által közzétett statisztikai adatokat dolgozza fel, amelyből megismerhető a vendéglátás ágazat 2018-as teljesítménye, kiemelten a folyó- és változatlan áras forgalom alakulása, az üzletszám változása, az egy üzletre jutó napi forgalom, valamint a foglalkoztatási, átlagkereseti adatok és az ágazati áfakulcsok nemzetközi összehasonlítása is.

A folyó- és változatlan áras forgalommal kapcsolatos adatok esetében jelentős változás történt, ugyanis 2019 márciusától a KSH az online pénztárgép adatokat is figyelembe vevő új módszertan alapján gyűjti és teszi közzé a vendéglátás forgalmi adatait. Erre tekintettel a helyzetjelentésben már az új módszertanra épülő adatok szerepelnek, amelyek megbízhatóbb képet adhatnak a vendéglátóhelyi forgalom alakulásáról – hívja fel a figyelmet közleményében az MVI.

 

Munkaerőhiány és alacsony fizetések

A vendéglátás ágazat a turizmus szektorhoz is kapcsolódva a közvetlen és közvetett (multiplikátor) hatást figyelembe véve jelentős mértékben járul hozzá az ország GDP-jéhez, és a foglalkoztatást tekintve mintegy 140 ezer embernek ad munkát, ezért a nemzetgazdaság ágazatai közül kitüntetett figyelmet érdemel.

A turizmusra jellemző ágazatok közül a legtöbben a vendéglátásban dolgoznak, a turisztikai foglalkoztatottak 1/3-a, igazolva ezzel is az ágazat magas munkaerő-igényességét. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén 2018-ban 180 ezer főt foglalkoztattak, akiknek 2/3-át a vendéglátásban dolgozók adták.

Minden ötödik magyarországi vendéglátóhely Budapesten működik

Fotó: pixabay

A foglalkoztatottak száma a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban 4,9%-kal csökkent 2018-ban az előző évhez képest. Ezzel párhuzamosan az üres álláshelyek magas arányát (2,5%) tekintve a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén továbbra is komoly problémát jelent évről évre a szakképzett munkaerő hiánya.

Az átlagkeresetek alakulásában történt előrelépések ellenére a nemzetgazdasági ágazatok között változatlanul ezen a területen az egyik legalacsonyabbak a fizetések, a nemzetgazdasági átlag kb. 60%-át teszik ki (2018-ban bruttó 195 ezer Ft/fő/hó).

A vendégeket 2018-ban 51 ezer vendéglátóhely várta országszerte, ami 2010-hez képest közel 4 ezerrel kevesebb egységet jelent. Az üzleteknek közel az 1/3-a (több mint 16 ezer egység) Közép-Magyarországon, minden ötödik vendéglátóhely pedig Budapesten található.

A vállalkozások főtevékenysége alapján a vendéglátóhelyeknek csak a 2/3-át üzemeltették a vendéglátás ágazatban. A vendéglátóhelyek üzemeltetésében pedig az egyéni vállalkozók szerepvállalása 2017-hez képest nem változott, 2018-ban is a vendéglátó üzletek 1/3-át üzemeltették egyéni vállalkozók. Mindemellett a vendéglátás ágazatban működő vállalkozások szinte teljes egészében a kkv-szektorba tartoznak.

 

Növekvő forgalom

A vendéglátóhelyek forgalmának alakulásában a világgazdasági válságot követő évek visszaesései után az elmúlt években mind a folyóáras, mind pedig a változatlan áras forgalom tekintetében növekedés következett be. 2018-ban a vendéglátóhelyek összesített bruttó árbevétele (az online pénztárgép adatokat is figyelembe véve) 1287 milliárd forintot tett ki, ami 14,4%-os növekedést jelent a 2017-es évhez képest.Az árbevétel 91%-át, 1169 milliárd forintot a kereskedelmi vendéglátás, 118 milliárd forint a munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátás adta.

A vendéglátásban a fogyasztói árak 2018-ban 4,3%-kal emelkedtek az előző évhez viszonyítva, amely meghaladta az átlagos fogyasztói árindexet (102,8%). Ennek megfelelően a vendéglátás egészére vonatkozó forgalom volumene 2017-hez képest 9,6%-kal nőtt.

Az összesített változatlan áras forgalom alakulásában pedig továbbra is dinamikus növekedés tapasztalható. Ugyanakkor a munkahelyi vendéglátás területén a folyó- és a változatlan áras forgalom tekintetében visszaesés következett be 2018-ban.

 

Áfa: a csökkentés pozitívum, a szabályozás bonyolult

A vendéglátóhelyek jövedelmezősége szempontjából az áfakulcs két lépcsőben bevezetett csökkentésének köszönhetően a vállalkozások többsége számára további lehetőségek adódtak a fejlesztésre, beruházásra és a munkavállalói keresetek növelésére. 2018. január 1-jétől az étkezőhelyi vendéglátásban (éttermi, mozgó vendéglátásban) az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra 5%-os áfakulcs érvényes. Emellett turizmusfejlesztési hozzájárulásként további 4%-ot kell fizetniük az érintett vendéglátóhelyeknek.

A MVI jelentése szerint az áfakulcs csökkentése rendkívül pozitív lépésnek tekinthető, azonban a hatályos áfaszabályozás bonyolult és nehezen alkalmazható a vendéglátó vállalkozások számára. A problémára megoldást jelentene, ha a kedvezményes adókulcsot más európai országokhoz hasonlóan valamennyi – az alkoholos italokat kivéve – vendéglátóipari szolgáltatásra (ideértve az elvitelre történő értékesítést és a házhoz szállítást is) kiterjesztenék – olvasható a jelentésben.