Hogyan hat a bor a turizmusra?

A piackutatás alátámasztja a szőlész-borász szakmai önkormányzat ágazati stratégiájában megfogalmazott álláspontját: a borágazat több pusztán mezőgazdasági ágazatnál. A hazai utazók többségének a bakancslistáján szerepelnek a magyar borvidékek. A magyar bor megismertetéséhez és a hazai közösségi bormarketing egyik pilléreként egyaránt szükség van tehát a borturizmus fejlesztésére.

A spontán válaszok alapján a fogyasztók leginkább a Tokaji (58%) és Egri (53%) borvidéket látogatnák meg. A Badacsonyi (26%) és a vörösborairól méltán ismert Villány (21%) a harmadik, illetve negyedik helyen áll. Sopron a válaszok 9 százalékában, a Balaton 8 százalékában, Szekszárd 7 százalékában szerepel.

Tudatos tervezés csak helyzetértékelést, objektív elemzést követően történhet – mondta el Légli Ottó, a HNT elnöke (középen)

Fotó: HNT

A szőlő- és borágazati stratégia célkitűzése a piacképes, fenntartható szőlő- és bortermelés. Ennek megvalósítása érdekében a HNT kézzelfogható eszközöket kíván biztosítani az ágazat szereplőinek. Az 1500 fős, személyes megkérdezésen alapuló reprezentatív felméréssel újabb célkitűzés teljesült.

A piackutatás legfontosabb megállapításai:

• A felnőtt lakosság bort fogyasztó részének kétharmada érdeklődik a borok iránt.
• Kijelenthetjük, hogy a magyar fogyasztók számára a bor a baráti beszélgetéseknek és a családi élet pillanatainak egyaránt kísérője.
• Egy-egy borvidék több, mint szőlőtermelési övezet: egyúttal turisztikai fogadóterület is. Ha látogatásról van szó, a válaszadókat az adott borvidék történelme, annak borászati hagyományai vonzzák leginkább.
• Közel azonos az édesebb és a szárazabb borok mennyiségi fogyasztása, ám jelentős az eltérés az egyes fogyasztói alszegmensek között.
• A magyar fogyasztók előnyben részesítik a hazai borokat a külföldiekkel szemben: a borszeretők közel háromnegyede (74%) egyáltalán nem iszik külföldi bort.
• A három fő vásárlási szempont a bor íze (száraz, édes), színe (vörös, fehér) és az ára.
• A száraz borokat részesítik előnyben a Nyugat- és a Dél Dunántúl lakói, a középső és az északi országrészben már inkább félszáraz/félédes borokat kedvelik, míg a déli, délkeleti területeken élők szívesebben kortyolnak édesebb borokat.
• A legtöbb fogyasztó az 50-65 éves korosztály tagja, a legmagasabb árat a 40-49 éves korosztály tudhatja magáénak.
• Hazánkban ma még igen kevesen rendelnek bort webáruházból, ennek ellenére az összes borfogyasztó
  13%-a el tudja képzelni, hogy a jövőben online is vásárol bort.
• A bort fogyasztók és nem fogyasztók – ha nem is azonos mértékben, de – egyetértenek azzal, hogy a bor kiváló ajándék, egészséges anyagokat is tartalmaz, s a mérsékelt borfogyasztás beilleszthető az egészséges életmódba.