Hogyan vehetik fel a harcot a szállodák a száguldó energiaárakkal?

Flesch Tamás bevezetőjében elmondta, hogy olyan slágertéma az idén az energiakérdés, amely minden mást felülír. Sok szállodaigazgató pár éve nem is tudott volna válaszolni arra a kérdésre, hogy a kiadásaiknak hány százaléka az energiaköltség. „Az elmúlt egy év alatt aztán energiatőzsde-brókerré képeztük magunkat" – tette hozzá.

Flesch Tamás moderálta a kerekasztal-beszélgetést

Fotó: Tamás Pál

A moderátor elsőként a debreceni Aquaticum Kft ügyvezetőjét, Fazekas Lajost faggatta arról, hogy miért döntöttek úgy, hogy a kezelésükben levő Hotel Lyciumot bezárják, míg az Aquaticum nyitva marad.

A magyarázat egyszerű: teljesen eltér az energiaforrás a két hotel esetében. Mivel a Lycium a helyi távhőszolgáltatótól szerzi be a fűtéshez használt energiát, aminek az ára a korábbi havi 20-24 millió forintról október elsejétől a 18X-osára, 400 millióra forintra nőtt, így nem volt más választásuk.

Az Aquaticum esetében azonban szerencsés helyzetben vannak egy tíz éve elkezdett fejlesztés eredményeként. „Hőenergiában önellátóak vagyunk, a termikus energia és a saját gázmotorunk kiszolgálja az Aquaticum szállodát és a fürdőt is. Ráadásul sikerült megállapodnunk a városi hőszolgáltatóval, hogy mi betáplálunk nyáron hőt, télen meg kapunk tőlük, így összességében nem fizetünk. Ezért tudjuk életben tartani a két szolgáltatást" – mondta el Fazekas Lajos.

Hozzátette, hogy az idei évben kiváló bevételi és GOP-adatokat produkáltak, de jövőre biztosan nem fogják hozni ezeket a számokat. Nem lesznek olyan sikeresek, mint az idei évben, de pozitív gazdálkodásban bíznak.

A beszélgetés résztvevői balról: Kerek Péter, Tóth Zoltán, Szabó Éva, Fazekas Lajos és Flesch Tamás

Fotó: Tamás Pál

Szintén szerencsés helyzetben van a családi vállalkozásban működő tiszakécskei Barack Termál Resort, amely egy gyógyfürdőből nőtte ki magát. A jelenlegi helyzet szintén tudatos építkezés eredménye – hangsúlyozta Szabó Éva ügyvezető. Az 50 szobás hotel építésénél ugyanis csak a termálhő energiájára építve alakították ki a fűtési rendszert.

Mivel a resort két gyógykúttal is rendelkezik, ezek közül az egyiket használják a medencék ellátására, és ez adja az egész létesítmény hőenergiáját. Az 52 fokos termálvíz 38 fokosan kerül a medencékbe. „A 14 fokos delta T-vel be tudjuk fűteni az egész komplexumot, az apartmanokat, a kemping vizesblokkot, valamint a főépületet" – hangsúlyozta a szakember.

A 3000 m2-es hotel fűtési számlája 16 millió lenne havonta, ha gázt használnának, ezt teljes mértékben ki tudják váltani. Ugyanakkor további lehetőségek rejlenek a távozó termálvíz hőenergiájának hasznosítására.

Tóth Zoltán, az E.ON Hungária Csoport képviselője az érme másik oldalát, az energiakereskedői álláspontot mutatta be. Mint elmondta, az energiaárak emelkedése nem most kezdődött. A tavalyi év elején elindult az enyhe áremelkedés, ami a háború óta eszkalálódott. „A legrosszabb, hogy kiszámíthatatlanná váltak az árak, ezért nem lehet tervezni. Két hónapig nem is adtunk ki árakat, akkora volt a volatilitás. Nem tehettünk mást, mivel mi is vesszük a piacon az energiát" – hangsúlyozta.

A szakember szerint az biztos, hogy az energiaárak tartósan magasak lesznek, ez persze függ a háború rendeződésétől is. Ebben a helyzetben az energiahatékony megoldások – például a geotermia, a termálhő hasznosítása – kerülnek előtérbe. „Ezek a technológiák sokkal lassabban térül meg, mint egy napelemes beruházás, ugyanakkor magasabb energiaárak mellett jobb lett most már ezeknek a megtérülése is" - mondta el. A biztonságos működés kulcsa, hogy az energiamixbe be kell vonni stabilan tervezhető megoldásokat.

Flesch Tamás szerint ugyanakkor a budapesti belvárosban azért ezt nehezebb megoldani. Tóth Zoltán válaszában emlékeztetett, hogy a nagyvárosi épületek tetejére is lehet kisebb méretű erőműveket telepíteni, továbbá világításkorszerűsítéssel, szigeteléssel, az energiahatékonyság növelésével, vagy egy gázmotorcserével jelentősen csökkenthető a fogyasztás. Felhívta a figyelmet a fogyasztói oldali rugalmasság fontosságára is – amennyiben lehetséges például csúcsidőben csökkenteni a fogyasztást, ezért kompenzációt tudnak adni a fogyasztónak, és ezt a szerződésekbe is be tudják építeni.

Kerek Péter, az Accent Hotels stratégiáért felelős ügyvezető-helyettese elmondta, hogy ők üzemeltetnek egy hatalmas energiaigényű, óriási wellnessrészleggel rendelkező hazai hotelt, amelyik csak hétvégeken üzemel. Ez most ideiglenes megoldás, mivel a szálloda tulajdonosa elkötelezett a fejlesztés mellett. Három hónapon belül elkészül egy hőszivattyús rendszer és egy napelempark, ezért csak rövid távra kellett megoldást találniuk. A hétvégi nyitva tartás melletti érv volt az is, hogy így nem kellett munkatársakat leépíteni. „Vasárnap délutántól csütörtökig nem fogadunk vendégeket, mindent lekapcsolunk, közben a kollégák karbantartanak, kisebb belső felújítást csinálnak, csütörtökön újranyitunk. Pár milliós megtakarítást tudunk ezáltal elérni."

A komplett bezárás mellett a szolgáltatások korlátozása is előfordul az energiahelyzet miatt. A debreceni Aquaticumban komoly korlátozásokat nem kell bevezetni, de ezentúl az élményfürdő délben fog nyitni, a két nagy szaunacentrum közül csak az egyiket üzemeltetik. Elsősorban a villamos energiafogyasztást igyekeznek ezzel kordában tartani. 15-20% áramfogyasztást tudnak megtakarítani.

Tiszakécskén ellenben nem kell korlátozni a nyitva tartási időt, sőt a piaci igények miatt télen egy órával tovább tartanak nyitva. Előrehoztak ugyanakkor bizonyos fejlesztéseket: 200 kW-os napelemparkot helyeznek a tetőkre, ezzel az áramköltség 15%-át tudják megspórolni. A fürdőben két szaunakályhát és az összes medencevilágítást is kicserélték.

Tóth Zoltán szerint biztató jel a kormány által a termelő cégek számára meghirdetett gyármentő program, bízni kell benne, hogy a programot más, nagy energiaigényű szektorokra is ki fogják terjeszteni.

Az Ausztriában is több szállodát üzemeltető Accent Hotels képviselője elmondta, hogy nyugati szomszédunknál a kormány 1,3 milliárd euró támogatás helyezett kilátásba energiabeszerzésre azon cégek számára, amelyeknek maximum 700 ezer euró az éves bevételük, és a bruttó bevétel 4%-át eléri az energiaköltség. Ausztriában bármilyen cég pályázhat, nincs iparághoz kötve a támogatás – hangzott el.

Tóth Zoltán ezután egy győri példán keresztül az összefogásban rejlő lehetőségekre hívta fel a figyelmet. Mint elmondta, Győrben van egy termálkút, amelyet az Audi használ, de a maradék energián önkormányzati intézmények osztoznak. A geotermia nagyon drága, de hosszú távon komoly lehetőséget jelent. A hasonló helyzetben levő szállodáknak érdemes energiaközösségben gondolkodniuk.

A beszélgetés végén felmerült, hogy érdemes lehet-e a szövetség tagjainak közös árambeszerzésben gondolkodni, ami például a pékszövetség esetében működő gyakorlat. Flesch Tamás elmondta, hogy a témában felmérést készítenek a tagság körében, bár a közös beszerzésnek csak akkor van realitása, ha mindenki szigorúan betartja a feltételeket.

Végezetül elhangzott, hogy az E.ON-nál december 7-én lesz egy másfél órás webinár az energiahatékonysági és fogyasztói rugalmassági megoldásokról elsősorban gyártócégeknek, de szállodák is részt vehetnek rajta.

Németországi helyzetkép: ott is meghatározó kérdés az energia

A közgyűlésen Markus Luthe, a Német Szállodaszövetség elnöke tartott előadást a németországi szállodapiac kihívásairól és jövőjéről. Csakúgy mint a magyar szállodaszektorban, Németországban is három főbb probléma áll a középpontban: a koronavírus járvány, a munkaerőhiány és természetesen az energiadrágulás.

Markus Luthe először a koronavírusról számolt be, melynek hatásai már alig érezhetőek, hiszen a német piacon újra látványos növekedésnek indultak a vendégéjszaka-számok. A koronavírus járvány tetőzésekor azonban még -74%-os volt a német turizmus forgalma, ez 2021 végére -12%-ra ugrott vissza. Az egész járványidőszakban a szállodaipar összesen 70 milliárd eurós veszteséget könyvelt el a koronavírus előtti időszakhoz képest.

A német szállodákban a belföldi turizmus a legjellemzőbb, a németek ebben a gazdasági helyzetben inkább a saját hazájukat fedezik fel, minthogy külföldre utazzanak. A 2019-es év a 19. év volt, amikor zsinórban rekordot ért el a német turizmus, azonban a koronavírus járvány miatt a külföldiek 70 százaléka eltűnt a német szállodákból. Így nem meglepő, hogy a szektort megrázta a koronavírus járvány és a REVpar továbbra is 16,7 százalékon áll, bőven a 2019-es számok alatt. Ami már nem a járvány következménye, hanem a gazdasági krízisé, azok a 2019-ben még elképzelhetetlen, rekord magas szobaárak a német szállodákban.

Ezt leginkább az elszabaduló energiaárak okozzák, ami jelenleg a legnagyobb problémát jelenti a német gazdaságban - nem csak a szállodaiparban, hanem más szektorokban is. A német gazdaság arra számít, hogy az év végén 10 százalékos lesz a GDP-csökkenés. A szállodaszövetség tárgyalt a kormánnyal is, hogy minél nagyobb támogatást tudjon kiharcolni a szektor számára, csakúgy, mint a koronavírus alatt, amikor először 188,51 milliárdnyi, később pedig újabb 50 milliárdos segítséget kaptak, vissza nem térítendő támogatások és kölcsönök formájában.

Markus Luthe, a Német Szállodaszövetség elnöke

Fotó: Tamás Pál

Most azonban még rosszabb a helyzet, hiába az energiafogyasztás mérséklése - például 20-22 fok közé állított fűtés, és 2 fokkal hidegebb medencék (ez 25% energiamegtakarítást jelent) -, illetve az egyes szállodák által a vendégekre hárított energiára felszámolt plusz költségek, a szállodák nagy gondban vannak. A számítások szerint az energiatartalékok február közepéig-végéig bírják még. A krízis miatt egy támogatási keretrendszert is kidolgoztak. Eszerint októbertől jár a szállodáknak mérettől függően 2-6 millió eurós támogatás, azonban a részletek egyelőre homályosak. Emellett a kormány ársapkát vezet be mind az áramra, mind a gázra. A decemberi számlákat a kormány állja majd, a gáznál pedig márciustól (vagy jobb esetben februártól) úgy számlázzák, hogy 80%-ánál 12 centes áron számolják a gáz köbméterét, 20%-nál pedig a szerződéses áron. Az áramnál januártól él az ársapka, itt 80%-nál 40 centes, 20%-nál pedig szerződéses áron adják az áramot. Itt azonban más probléma is felmerül, csakúgy mint a magyar szállodáknál: sok helyen decemberben megszűnik a korábbi szerződés és új szerződés még nincs kilátásban, vagy ha van, akkor 2, 4, de akár 10-szeres áron adják az áramot, mint korábban.