Hülvely István: Csak győzzünk figyelni!

A vírus elterjedésének kezdete óta az intézkedéseket alapvetően befolyásoló két legfőbb kérdés az emberi élet és a gazdaság mentése. A kettő sajnos rövid távon ellentétes érdekeket hozhat. Természetesen a 21. századi értékrendben az első egyértelmű prioritás. A világban és Magyarországon folyamatosan meghirdetett intézkedések e kettő kérdéshez kötődnek.

Hülvely István

Fotó: Dombóvári Judit

Az életvédelmi intézkedések nagyon hasonlítanak egymáshoz a világban, ezeket e cikk keretében nem értékelem, hanem tényként fogadom el, hiszen az egy teljesen más tudományág.

A gazdaság esetében pedig külön hangsúlyozom: a modernkori békeidőszaki történelemben egyedülálló, hogy az állam intézkedéseivel, adminisztratív korlátozásaival, ajánlásaival (nyitva tartás, otthonmaradás, karantén stb.) maga gátolja a termelést, az eladást és a fogyasztást (természetesen az élet védelme érdekében a szakemberek ajánlásai alapján, teljes mértékben a modern társadalmi értékrendnek megfelelően) egy egyébként kiemelten jól teljesítő gazdaságban. Ezzel egyértelműen, de elkerülhetetlenül több fronton azonnali válságszituációt kialakítva, annak szerteágazó hatásaival. Mindezek rövid és hosszú távú hatásairól, illetve az életvédelem területén szükséges intézkedésekről és azok belátható időbeliségéről eddig nincsenek komoly tapasztalatok.

Egy globális világgazdaságban ez olyan kérdéseket vet fel, amelyek hosszú távon foglalkoztatni és befolyásolni fogják a döntéshozókat, de ez egy másik cikk témája.Ebben a cikkben az ágazatunkhoz kapcsolódó főbb kérdéseket, figyelemmel kísérendő pontokat kívánom bemutatni, amely mind befolyásolják a döntéseinket és a jövőbeni várakozásainkat. Ezek mérlegelése, megfigyelése, értékelése segíthet abban, hogy minél megalapozottabban tudjunk készülni a jelenlegi és az előttünk álló kihívásokra, és majd a remélhetően minél sikeresebb, minél korábban meginduló újrakezdésre. Senkinek nincs és nem lesz könnyű dolga.

Íme a lista, nem fontossági sorrendben:

I. A bankok és hitelezettek viszonya

Ez jelentősen befolyásolja a mai működési, vagy túlélési feltételeket, de ne felejtsük a banki oldalát sem. A bankok minél nagyobb kockázatot, illetve veszteséget vesznek át (akarva, nem akarva) a válság idején, annál nehezebben alakul majd az újrainduláskori finanszírozási helyzet, lendület, ami pedig alapvetően fogja befolyásolni a későbbi működési környezetet.

Ezt a viszonyt két aspektusból érdemes megvizsgálni.

A) A vállalkozások hitelviszonyai

1. A turizmus-vendéglátás ágazat vállalkozásainak hitelviszonyai

Egyértelmű, hogy ágazatunkban, különösen a szállodaipar kiemelkedően magas tőkeigénye miatt, igen jelentős a hitelállomány, számítások szerint 1000 milliárd forintos nagyságrendű lehet. (A pontos számot nehéz kimutatni, mert például a szállodai ingatlanokhoz tartozó hitelek nem feltétlen vannak szállodai üzemeltető cégekben, sokszor ingatlanfejlesztő, bérbeadó befektető cégekben jelennek meg.)

2. A turizmus-vendéglátás ágazatban keresletként megjelenő vállalkozások hitelviszonyai

A működési feltételek visszaállása után lesz jelentős szerepe annak, hogy ezek a vállalkozások milyen állapotban tudnak keresletként megjelenni ágazatunkban.

B) A bankok és a lakossági hitelezettek viszonya

1. A turizmus-vendéglátás ágazati munkavállalók, mint hitelfelvevők viszonyának alakulása. E pozíciók jelentősen befolyásolhatják a munkavállalókkal történő tárgyalási, megállapodási kísérleteket, lehetőségeket, amelyek egyébként is szűkös keretek között mozognak.

2. A turizmus-vendéglátás ágazatban keresleti oldalon megjelenő lakossági hitelfelvevők hitelviszonyának alakulása. Ezek elsősorban az újraépítkezési feltételek megléte után, annak lehetőségeit, a kialakuló növekedés mértékét, ütemét fogják alapvetően befolyásolni.

II. A munkaadók és munkavállalók helyzete, egymás közötti viszonya

1. A turizmus-vendéglátás ágazaton belül

A gyakorlatilag azonnali leállások következtében azonnali lépéskényszerbe kerültek a munkaadók. Itt a lehetőségeket, teendőket alapvetően a következők befolyásolják:

• Van-e tartaléka egyáltalán az adott vállalkozásnak? Ha van, akkor milyen mértékű?
• Van-e bizalom a munkaadók, a munkaadókat képviselő menedzsment és a munkavállalók között? Ez nagyon fontos kérdés a munkavállókkal való tárgyalás esetén. Egyfelől annak meghatározásában, hogy kik azok, akikre a munkaadó mindenképpen számít a későbbiekben, másfelől pedig azon munkavállalók hozzáállásában, akikre a későbbiekben számítana a munkaadó, de rövid távon valamilyen mértében (akár ideiglenesen teljesen, vagy részben) csökkenteni kellene a javadalmazáson. Ez kiemelkedő kérdéssé válik most, különösen a jövőt illetően. Újra bebizonyosodik, hogy adódnak szituációk, amikor a munkavállalók kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe, és van olyan, amikor a munkaadók, de ezek a helyzetek (válság és konjunktúra, nehézség és siker) időről időre fordulnak. Azok, akik hosszú éveken keresztül hiteles kapcsolatot építettek fel és mindig számíthattak egymásra, most jelentős előnyt fognak élvezni a válságkezelésben és az újraindulásban is.
• Várakozások. Meddig tarthat a jelenlegi helyzet, mit hagy maga után, milyen szintről, és milyen keresleti környezetben kezdődhet majd az újraépítkezés? Milyen időt vesz igénybe a hitelezői, utazói, beszállítói bizalom helyreállása? Rendkívül nehéz kérdések ezek, amelyek megválaszolására nincsenek támpontjaink.

2. Ágazatunkon kívül

Az itt történtek nagyban befolyásolják majd az újrainduláskori keresleti környezetet.

III. A beszállítói kapcsolatok alakulása

• A turizmus-vendéglátás ágazat szereplői tudnak-e a beszállítókkal egyezkedni fizetési feltételekben?
• A beszállítók talpon tudnak-e maradni? Újra kell-e építeni a beszállítói kapcsolatrendszert most, vagy az újrainduláskor?
• A beszállítók tudnak-e szállítani (pl. alkoholos kézfertőtlenítőt, de sajnos ez sok más terméknél, szolgáltatásnál is felmerül). Ez a kérés elsősorban most, a különféle korlátozások idején érdekes.

IV. Az állami költségvetés helyzetének alakulása

Ez rövid távon is nagy kérdés a jelenlegi helyzetben (drasztikusan visszaeső adóbevételek, egészségügy rendkívüli finanszírozása, egyéb hatósági, rendvédelmi stb kiadásnövekedés), de a jövőbeni újraindulást is jelentősen befolyásoló kérdés. Érdemes figyelni, hogy milyen kiadáscsökkentő lépésekre kényszerülhet a kormányzat, milyen támogatással, költségvetési részvétellel vesz részt a fentebb felsorolt kapcsolati kérdések rendezésének segítésére, ami szintén akár komoly keresletet befolyásoló tényező lehet.

V. A bizalom alakulása

• Utazás iránt
• Egészségügyi helyzetet illetően
• Gazdasági helyzettel kapcsolatos várakozásokat illetően
• Gazdaság szereplői között (Minden válság nagy terhet rak az üzleti kapcsolatokra, aminek hatása óriási a gazdaságra, és sokszor nagyon alulbecsülik!)
• Kormányzatok, vezetők iránt

VI. Külföldön, elsősorban a mi küldőpiacainkon, hogyan alakulnak a fentiek

Mindezen fenti szempontok alapvetően befolyásolják mai teendőinket mind a jelent, mind a jövőt illetően. Az alakulásukra pedig minden szereplőnek nem csak ráhatása, de komoly felelőssége is van a tekintetben, hogy mit tesz a saját helyzetének kezelésére.

A teljes szituációra – a víruson kívül – természetesen a kormányzatnak van és lehet a legnagyobb befolyása, hiszen döntéseivel tudja segíteni az egészségügyi helyzetet, a különböző gazdasági kapcsolatokban a megállapodásokat, a lehetőségekhez képest puhítani a hatásokat. A kormány szinte naponta jelent be intézkedéseket, mindent megtesz, hogy ebben a kritikus időszakban felelősségének megfelelően működjön.

Rendkívüli helyzetben vagyunk, rendkívüli összefogásra van szükség, mert sokéves jövőnk múlhat a mostani válsághelyzet megfelelő kezelésén. Mindenkinek komoly felelősségérzetet, bölcsességet, jó döntéseket és sok szerencsét (amelyért komolyan meg kell dolgozni) is kívánok!

Hülvely István
a Turizmus-Vendéglátás
Ágazati Párbeszéd Bizottság társelnöke,
a VIMOSZ alelnöke