Így adózunk a cafeteria után 2015-ben

A béren kívül adható juttatások adó- és járulékszabályai a múlt hónapban bejelentett kormányzati tervekkel ellentétben csak kismértékben módosultak, miután a juttatások közterheinek emelését célzó tervek rendkívül kedvezőtlen visszhangot kaptak.

A turisztikai szakma részéről a legnagyobb felzúdulás az ágazat fejlődése szempontjából döntő jelentőségű Széchenyi Pihenőkártya közterheinek tervezett emelését kísérte. Az elfogadott módosítás nem változtatta meg a SZÉP-kártya közterheit, sőt a kártyát bizonyos értelemben kivételezett helyzetbe hozta más cafeteriaelemekkel szemben.

Az adómentes juttatások, a béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások köre változatlan marad. Alapvetően nem változik a béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások után fizetendő közteher sem: a béren kívüli juttatások után egy meghatározott keretösszegig a kifizetőnek a juttatás értékének 1,19-szerese után jövőre is 16 százalék személyi jövedelemadót és 14 százalék egészségügyi hozzájárulást (eho) kell fizetnie, az egyes meghatározott juttatások értékének 1,19-szerese után pedig 16 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék ehót. A közteher tehát a béren kívüli juttatásoknál 35,7 százalék, az egyes meghatározott juttatásoknál 51,17 százalék marad.

Lényeges viszont, hogy a béren kívüli juttatások évi 500 ezer forint helyett már csak legfeljebb 450 ezer forint értékben adhatók jövőre a 35,7 százalékos közteherrel. Sőt, az sem mindegy már, hogy miből mennyit juttatunk: a másik változás az idei szabályokhoz képest, hogy a SZÉP-kártyától eltérő juttatásokat csak évi 200 ezer forintig adhat a kifizető a kedvezményesebb köztehermértékkel.

Ha tehát a cafeteria éves keretösszege 200 ezer forintnál magasabb, érdemes a 200 ezer forint feletti részt SZÉP-kártyában juttatni, ebben az esetben csak 35,7 százalék a közteher. Ellenkező esetben az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó, 51,17 százalékos közteher kerül a juttatásra.

Az egyes meghatározott juttatások közterhét, 51,17 százalékot kell fizetni a 450 ezer forintot meghaladó értékű juttatások után is az értékhatár feletti összegre.

Adómentes juttatások:

– lakáscélú támogatás, lakáscélra felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtott támogatás a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, összesen 5 millió forintig;

– a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet;

– kulturális szolgáltatásra szóló belépő évi 50 000 Ft-ig;

– kockázati élet-, baleset- és betegségbiztosítás a minimálbér 30 százalékáig;

– a helyközi utazási bérlettel, utazási jeggyel történő munkába járás költségének 86 százalékon felüli részét meghaladó munkáltatói támogatás.

– számítógép-használat;

– teljes életre szóló életbiztosítás;

– bölcsődei szolgáltatás.

Béren kívüli juttatások:

– Széchenyi Pihenő Kártya (évente összesen 450 000 Ft-ig, ebből a szálláshely alszámlára utalt 225 ezer forint támogatás, a vendéglátás alszámlára utalt 150 ezer forint támogatás, valamint a szabadidő alszámlára utalt 75 ezer forint támogatás értéke);

– üdülési szolgáltatás saját üdülőben (évente a minimálbér összegéig);

– Erzsébet-utalvány (havonta 8000 Ft-ig);

– üzemi étkeztetés (havonta 12 500 Ft-ig);

– iskolakezdési támogatás (tanulónként, évente a minimálbér 30 százalékáig);

– helyi utazási bérlet (annak teljes értéke);

– iskolarendszerű képzés átvállalt költsége (évente a minimálbér két- és félszereséig);

– munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba (havonta a minimálbér 50 százalékáig);

– munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba (havonta a minimálbér 30 százalékáig);

– foglalkoztatói hozzájárulás a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe (havonta a minimálbér 50 százalékáig).

Egyes meghatározott juttatások:

– hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás;

– a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított telefonszolgáltatás magáncélú használata címén keletkező jövedelem;

– a kifizető által magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján a kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj;

– a munkáltató által valamennyi munkavállaló, nyugdíjas volt munkavállaló, ezek és az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás (kivéve a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány) révén juttatott adóköteles bevétel, feltéve, hogy a termék megszerzése, illetve a szolgáltatás igénybevétele bármelyikük számára ténylegesen is elérhető;

– a munkáltató által valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján több munkavállaló, nyugdíjas volt munkavállaló, ezek és az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója részére, azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás (kivéve a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány) révén juttatott adóköteles bevétel;

– az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem;

– a legfeljebb évi három alkalommal csekély értékű ajándék (a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás) révén juttatott adóköteles jövedelem, ha azt a munkáltató a munkavállalójának, nyugdíjas volt munkavállalójának, ezek és az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának, továbbá olyan magánszemélynek nyújtja, akinek a kifizetőtől az adóévben nem származik más jövedelme;

– az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, továbbá az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben a kifizető által viselt költség;

– a kifizető által törvény vagy más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem;

– üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá;

– a béren kívüli juttatások egyéni keretösszegét, illetve az éves keretösszeget meghaladó összegek.