Így alakította át a pandémia a szállodapiacot

Forrás: turizmus.com

 2021. július 01. 12:57

A fokozatos nyitás alatt kirajzolódni látszik, hogyan változtatta meg a pandémia a szállodaipart: a turisták például közelebbi, könnyebben megközelíthető desztinációkat részesítenek előnyben, és előtérbe kerültek különböző digitális technológiák – olvasható a BDO Magyarország elemzésében.

A magyar szállodapiacot 2015-től a pandémia hatásának kezdetéig folyamatos növekedés jellemezte, azonban a 2019-es év ugyanezen időszakához képest tovább bővülő piac 2020. március közepén a szállodák bezárásával összeomlott. A korlátozó intézkedések feloldásával május végétől szeptember elejéig a kereslet robbanásszerűen megugrott, ami egyrészről a fokozott utazási kedvnek, másrészről a belföldi utazások térnyerésének volt köszönhető. A nyári hónapokban a fővárosi szállodák egy része a továbbra is hiányzó külföldi kereslet miatt a zárva tartás vagy a részleges nyitvatartás mellett döntött, a kinyitó szállodák pedig igyekeztek szolgáltatásaikat a helyi kereslethez igazítani például a vendéglátás erősítésével (’irodai ebédmenü’ kínálat, kiszállítási lehetőség, egyéjszakás ajánlatok stb.), azonban éves összesítésben az alacsony foglaltság mellett így is árcsökkentésre kényszerültek (-6%).

A 2020-as évben a magyarországi szállodavendégek költési szokásai is megváltoztak. A külföldi utazások ellehetetlenülésével a belföldi desztinációkra helyeződött a fókusz, az átlagos éves 1-2 hetes nyaralásokat 3-4 belföldi út váltotta fel, egyes szállodák arról számoltak be, hogy törzsvendégeik akár többször is visszatértek a szezon alatt. Jellemző volt továbbá az átlagosnál magasabb szállodai kategória választása, továbbá a szállodai átlagköltések növekedése: a vendégek egy-egy nyaralás alatt akár 15-20 százalékkal többet költöttek vendéglátásra és egyéb szolgáltatásokra, mint a normál időszakban.


Grafikon: BDO Magyarország

Bár a szálláshelyekre vonatkozó járványügyi korlátozások nagy részét májusban feloldották, a növekvő kereslet a KSH legfrissebb, áprilisig elérhető adataiban még nem tükröződik. Ugyan a 2021-es áprilisi vendégéjszakaszám vidéken már több mint a kétszerese, Budapesten pedig már több mint az ötszöröse a 2020-as év áprilisában elértnek, a 2019-es keresleti szint visszatérése még 2-3 évbe telhet.

„Véleményünk szerint a belföldi, majd a határok megnyitásával a külföldi szabadidős vendégek keresletének visszapattanása fog a leggyorsabban bekövetkezni. A 2021-es nyári hónapok kereslete a piaci szereplők várakozásai szerint Budapest esetén a tavalyi többszöröse lehet, de vidéken is meghaladja majd a 2020-as szintet” – fejtette ki Verb Vivien, a BDO Magyarország Hotel üzletágának tanácsadója. „A szállodák havi átlagos foglaltsága májusban a fővárosban 20% körül, vidéken már 30% felett mozgott, ahol a nyári hónapokra 70-90% közötti, több teltházas időszakot is várnak. A külföldi kereslet beutazási igényét a már a nyári és őszi hónapra megjelenő magas előfoglaltsági szint is visszaigazolja, így a vidék mellett már a fővárosi szereplők is 50-60%-os foglaltsági szinttel terveznek az őszi hónapokra.”


Grafikon: BDO Magyarország

Az idei belföldi és külföldi szabadidős kereslet visszatérésével megkezdődött a hazai piac visszaépülése, a szabadidős vendégeket – nem feltételezve az esetleges 4. hullámból adódó utazási korlátozásokat és szálláshely-bezárásokat – az egyéni üzleti, majd a csoportos szabadidős szegmens fogja követni, várhatóan nagyobb mértékben 2022-től. Utoljára a csoportos üzleti, azaz a nagyobb konferenciák és rendezvények szegmenseinek visszatérése várható, azonban a pandémia időszak tapasztalataiból adódóan a rendezvénypiac is átalakulóban van, a jövőben a kisebb rendezvényekre és az online térre, hibrid megoldásokra helyeződik a hangsúly – legalábbis átmenetileg.

A COVID-válság mind a hazai, mind a nemzetközi utazási szokásokat is jelentős mértékben változtatta meg. A World Travel and Tourism Council 2020 éves riportja szerint a kereslet preferenciája a már ismert, kiszámítható, főként belföldi, vagy szomszédos országbeli desztinációk felé tolódott. A repülővel elérhető desztinációkkal szemben a gépkocsival, illetve tömegközlekedéssel elérhető úti célokra helyeződött a hangsúly, melyet erősít a fenntartható utazás iránti megnövekedett kereslet is. A keresleti trendeket továbbá élénken befolyásolja és még jó ideig befolyásolni fogja az oltási programok egyes országokban eltérő előrehaladottsága, valamint az egyes variánsok miatt részleges nyitások, zárások és a kapcsolódó szabályozás.

A járványidőszak alatt az utazók igényei a turizmusba integrált új technológiák iránt is nőttek, előtérbe kerültek az érintésmentes, digitális technológiák (check-in, szobaszerviz, szállodai applikációk stb.). Rövidtávon ezenkívül a szabadtéri programok preferáltak, az utazásokat a korábbinál hosszasabb tervezés és későbbi foglalás előzi meg. Az egy desztinációban eltöltött átlagos tartózkodási idő megnőtt, de a hosszabb (7-14 napos) utazások felépülésére még várni kell. Minden korábbinál nagyobb népszerűségnek örvendenek a természetközeli utazások, távol a tömegturizmustól, továbbá nagyobb hangsúly helyeződik a személyes távolságtartásra és a megfelelő, a korábbinál szigorúbb higiéniai feltételek betartására. A szálláshelyekkel szembeni elvárások is változtak, a korábbinál rugalmasabb foglalási feltételeket kell biztosítaniuk, amennyiben alkalmazkodni kívánnak a még mindig folyamatosan változó és formálódó utazási igényekhez.

Borítókép: 123rf.com