Így változott a hazai szállodák teljesítménye tíz év alatt

A szállodás szakember a KSH adatai alapján vizsgálta a hazai szállodák 2008 és 2018 közötti teljesítményét. Az elemzést három részben adjuk közre, elsőként az országos adatokat ismertetjük.

A hazai kereslet és kínálat változását az elemzés szerint számos tényező határozta meg az elmúlt tíz évben, köztük a pénzügyi és gazdasági válság, majd annak konszolidációja, az EU-s forrásokból, állami támogatással megvalósult vidéki szállodafejlesztések, a belföldi jövedelmek növekedése, a SZÉP-kártya népszerűségének erősödése, főleg 2012-2013 után.

A forgalom növekedését dinamizálta a külföldi kereslet gyors bővülése az időszak közepétől, az ázsiai – főleg kínai – vendégszám növekedése, a csődbe jutott Malév helyét átvevő diszkont-légitársaságok térnyerése, valamint az internet terjedése és az online foglalási portálok erősödő dominanciája.

Dinamikusabban nőtt a belföldi forgalom, mint a külföldi

Az MSZÉSZ elnöki tanácsadója megállapítja: 2008 és 2013 között az EU-s forrásoknak, az állami támogatásoknak és a Budapestre koncentrálódó külföldi befektetéseknek köszönhetően 17,2%-kal nőtt a hazai szállodai szobák száma. Ezzel szemben 2013 és 2018 között – amikor az előbbi források már kifutottak, a magánbefektetések pedig még nem indultak be – csupán 3,6%-os volt a bővülés.

Ezt is figyelembe véve érdekes, hogy 2008–2013 között a válság ellenére 23,9%-kal nőtt a vendégéjszakák száma a hazai szálláshelyeken. Innentől persze még nagyobb lendülettel folytatódott a növekedés, az összes vendégéjszakaszám 62,9%-kal nőtt 2018 végére, ami messze meghaladta a kínálat 21,5%-os növekedését. Az is feltűnő, hogy a belföldi vendégéjszakák száma végig erőteljesebben növekedett (+68,9%), mint a külföldieké (+58,3%).

A fellendülés 2017-ről 2018-ra lelassult, az utóbbi öt évben tapasztalt, nagyon erős külföldi keresletnövekedés például 2017–2018 között csupán 1,8%-os volt.

Több mint kétszeres bruttó árbevétel a szállodákban

A válság utáni gazdasági konszolidáció, az azóta tartó konjunktúra, a városi turizmus iránti megnövekedett érdeklődés, valamint a forint 26,9%-os gyengülése az euróval szemben – a többi, már említett tényező mellett – mind közrejátszott abban, hogy a hazai szállodák összes forgalma (28,6%-os infláció mellett) több mint a duplájára, 212,6 milliárdról 452,7 milliárd forintra nőtt az elmúlt évtizedben. A forgalom növekedése 2012-től gyorsult fel, 2012 és 2018 között 86,9%-kal növekedett a szállodák árbevétele országos szinten.

Emelkedett a szobafoglaltság és a szobaár is

Az átlagos szobafoglaltság 48,5-ről 61,2%-ra emelkedett, a bruttó átlag szobaár nominálértéken 39,2%-kal, a bruttó RevPAR 75,8%-kal nőtt 2008 és 2018 között, a 2010. évi mélyponthoz képest pedig még látványosabbak az eredmények. Az inflációt a forintban elért szobaárak növekedése 10,6%-kal, a RevPAR növekedése 47,2%-kal haladta meg.

Euróban a bruttó szobaár 9,7%-kal nőtt (59,4 euróról 65,2 euróra), a RevPAR pedig 38,5%-kal lett magasabb (28,8-ról 39,9 euróra nőtt) tíz év alatt.

Visszaestek a németek, feljöttek a britek és a csehek

A legnagyobb küldőpiacunk továbbra is a német, de csökken a jelentősége: tíz év alatt a német szállodai vendégéjszakák száma 6%-kal esett vissza, miközben a külföldieké összességében 58,3%-kal bővült – állapítja meg az elemzés. A németek már csak 21,4%-kal járulnak hozzá a top 10 küldőpiacról származó vendégéjszakaszámhoz, míg 2008-ban még 32,4% volt ez az arány.

Az osztrák vendégéjszakák száma a vizsgált időszakban elért 30,5%-os növekedés ellenére a 3.-ról az 5. helyre esett vissza, tavaly már a brit, az amerikai és a cseh vendégéjszakaszám is meghaladta az osztrákokét.

A 2. helyen jelenleg Nagy-Britannia áll a legtöbb vendégéjszakát felmutató küldőországok listáján, a brit forgalom a fapados légitársaságok térnyerésével nőtt különösen gyorsan (+60,2% 2012 óta).

Az utóbbi években megnyitott, új amerikai járatoknak (New York, Chicago, Philadelphia) tulajdonítható az amerikai vendégéjszakaszám növekedése, ezáltal az USA elfoglalhatta a 3. helyet.

A 4. helyre a döntően vidéki gyógyüdülőhelyeket és a balatoni üdülőhelyeket kereső csehek kerültek. A cseh piac mutatta a legnagyobb, 318%-ot meghaladó növekedést 2008 és 2018 között.

A teljes időszakot vizsgálva több mint kétszeresére bővült az orosz piac is, és ezzel a 6. helyre ugrott a küldőpiacok között, de a Krím-félsziget elfoglalását követően csökkent (–15,1%) az innen származó vendégéjszaka-szám. Franciaország – bár növekedést produkált – kiesett a top 10-ből, Izrael pedig bekerült oda.

Csökkenő tartózkodási idő, javuló szezonalitás

A bel- és a külföldi keresletben egyaránt végbement, jelentős növekedés ellenére – az általános nemzetközi tendenciának megfelelően – az elmúlt tíz évben csökkent az átlagos tartózkodási idő, a belföldi 2,4-ről 2,3 napra, a külföldi 2,7-ről 2,5 napra.

Örvendetes ugyanakkor, hogy a szállodák szezonalitása – az éves kihasználtság növekedésével együtt – jelentősen javult, elsősorban a Budapest iránti kereslet robbanásszerű erősödésének köszönhetően. 2008-ban a három téli hónapban még 40% alatti volt a kihasználtság, 2018-ban már az összes hónapban magasabb volt ennél, s öt hónapban 60%, júliusban és augusztusban pedig 70% feletti volt.

A teljes elemzés táblázatokkal letölthető itt.