Itt a szervizdíj vége?

2020. július 1-jétől több változás is életbe lép az adózás terén, ezekre Horváth Gábor, a NAV Ellenőrzések Felügyeleti Főosztályának főosztályvezetője hívta fel a figyelmet.

Július 1-jétől már nemcsak a legalább 100 ezer Ft felszámított áfát tartalmazó számláról kell adatot szolgáltatni az adóhatóságnak, hanem minden, belföldi ügyletre és belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére kiállított számláról. A számlán a vevő adószámát kötelezően fel kell tüntetni. További változás, hogy a jelenlegi 15 nap helyett a teljesítéstől számított 8 napon belül kell majd kibocsátani a számlát.

Az adatszolgáltatás a számlázóprogrammal előállított számlák esetében automatikus, kézi számlázás esetén 1, illetve 4 napon belül kell feltölteni az adatokat.

Horváth Gábor, a NAV főosztályvezetője

Fotó: MVI

A felszolgálási díjjal kapcsolatos fontos változás, hogy az új, egységes társadalombiztosítási járulék bevezetésével ebből a jövedelemből is 18,5 százalék járulékot kell majd levonnia a foglalkoztatónak július 1-jétől. A felszolgálási díj után jelenleg 15 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetni, így a nettó összeg 3,5 százalékkal csökken az idei második félévtől.

Kovács László, az MVI elnöke lapunknak elmondta: arról még nem született állásfoglalás, hogy az új szabályok értelmében a járulék mellett szociális hozzájárulási adó is terheli-e majd a felszolgálási díjat. Ha igen, az a felszolgálási díj végét jelentheti.

A felszolgálási díjat egyébként a vendéglátásban közvetlenül közreműködőknek, így például a szakácsoknak, konyhai kisegítőknek, felszolgálóknak lehet kifizetni.

A szervízdíjról és a borravalóról az MVI részéről Zerényi Károly készített egy részletes tájékoztatót, amely ezen a linken érhető el. A felszolgálási díjhoz kapcsolódó járulékfizetési kötelezettség változásának részleteiről még egyeztet az MVI a NAV illetékes képviselőivel.

Kovács László, az MVI elnöke

Fotó: MVI

A főosztályvezető a tavalyi ellenőrzési eredményekről szólva elmondta azt is, hogy NAV-ellenőrzést követően 289 alkalommal került sor üzletbezárásra, 65 esetben számla-, illetve nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt.

Megreformált szakképzés, harmadik országbeli munkavállalók

Ezután Mayer Gyula, az Ágazati Készségtanács Vendéglátóipari és Turisztikai Tagozatának elnöke tartott előadást a megreformált szakképzésről.

Egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a szakképzésben változik az elmélet-gyakorlat aránya, átrendeződik a szakmastruktúra, és nő a duális képzés szerepe. Az elméleti képzés aránya csökken, elvárás, hogy a szakmai oktatók a vállalati szektorból jöjjenek. Az elméleti képzés helyszíneinek száma is csökken, ugyanakkor új vizsgaközpontok jönnek létre. A gyakorlati képzőhelyeken a legfőbb cél a tanulók szakmához, munkához, munkahelyhez való kötődésének erősítése, a vállalkozások minőségi munkaerő-utánpótlásának biztosítása lesz.

A szakképzés alapvetően kétszintű: a 3 éves képzés végén szakmai vizsgát tesznek, és pincér-vendégtéri szakember, szakács, cukrász, panziós-fogadós képesítést kapnak a hallgatók.

A technikusképzés ötéves, és vendégtéri szaktechnikus, szakács, cukrász, turisztikai technikus végzettséget ad a technikusvizsga sikeres abszolválása után.

Mayer Gyula, az Ágazati Készségtanács Vendéglátóipari és Turisztikai Tagozatának elnöke

Fotó: MVI

Nyári Tibor, Budapest Főváros Kormányhivatala Foglalkoztatási Főosztályának főosztályvezető-helyettese az EGT tagállamokon kívüli állampolgárok itthoni munkavállalási lehetőségeiről beszélt. Elmondta többek között, hogy 90 napnál hosszabb munkavállalás esetén ún. összevont eljárás keretében az idegenrendészeten kell kérelmet benyújtani, az eljárás díja 60 euró, illetve belföldön 18 000 Ft.

Fenntartható vendéglátóhelyek

A konferencián előadást tartott Varga Judit, a Felelős Gasztrohős Alapítvány igazgatója is, többek között az alapítvány Fenntartható Vendéglátóhely minősítését mutatta be.

Mint elmondta, az egész világon terjed a zero-waste, vagyis hulladékmentes konyha divatja, valamint egyre népszerűbbek a lokális alapanyagokat felhasználó és a növényi ételeken alapuló menüket kínáló konyhák is. Érdekesség, hogy minden tizedik amerikai étteremnek van már környezetvédelmi minősítése, és az amerikai lakosság felénél már döntő szempont a környezettudatosság az étterem kiválasztásakor.

Az egész világon terjed a zero-waste, vagyis hulladékmentes konyha divatja

Fotó: 123rf.com

A fenntarthatóság a multinacionális cégek rendezvényein is egyre inkább követelmény, sőt 66 százalékuk szívesen fizet többet is ezért.

Itthon a környezetvédelem iránti elkötelezettséggel együtt nő az ilyen tanúsítványok iránti bizalom. A környezettudatos vendégek több mint fele ma már fenntartható vendéglátóhely minősítéssel rendelkező helyet választana a hasonló kategóriájú vendéglátóhelyek közül, és hajlandó lenne többet – nagy részük akár 6-20 százalékkal többet – is fizetni az ezekben felszolgált ételekért.  Az alapítvány minősítésének számos előnye van, így pl. több beszállító 5-15 százalékos kedvezményt kínál ezeknek a vendéglátóhelyeknek.