Harmadával esett vissza a belföldi utazásra fordított idő

A 2013. év belföldi utazásairól szóló adatok és az ezek alapján kirajzolódó kép korántsem biztató. Dacára annak, hogy a kereskedelmi szálláshelyek belföldi vendégforgalma 4,6 százalékkal, a belföldiektől származó bevételük 9,4 százalékkal növekedett tavaly, és a vendégéjszakákban mért forgalmuk is közel 10 százalékkal volt magasabb, mint 2012-ben, és már meghaladta a 2007-es szintet. Ez a bővülés azonban csak egy szűk rétegnek köszönhető, a lakosság egészére még nem jellemző, hogy visszatért volna a turisztikai piacra. Az emelkedő reáljövedelmeket a lakosság részben a korábbi jelentős hitelek törlesztésére, részben – tanulva a válságból – megtakarításra fordítja, s bár a fogyasztás egésze nőtt, ebben azonban a turizmus még nem kapott kitüntető helyet, inkább fordították az emberek meglévő forrásaikat – a fentieken túl – más halasztott termékek és szolgáltatások vásárlására.

A többnapos, éjszakázással járó belföldi utazásokat alapul véve, 2013-ban a lakosság 258 milliárd forintot fordított turisztikai fogyasztásra. (Ebben tehát nincsenek benne az egynapos kirándulások.) Ez az összeg megfelel az egy évvel korábbinak, de folyó áron 10 százalékkal kevesebb, mint a válságot megelőzően, 2008-ban (287 milliárd forint). Ennél is nagyobb mértékben esett vissza az utazásra fordított idő, a 2013. évi 60 millió nap éppen 30 százalékkal volt kevesebb, mint 2008-ban. Egyedül az egy fő egy napjára jutó kiadások nőttek egy év alatt, ugyancsak folyóáron 3720 forintról 4315 forintra. Ez a növekmény messze meghaladja az inflációt, ami ugyancsak összhangban áll azzal, hogy azok a kevesek, akiknek egyáltalán jut turizmusra, választhatták a drágább megoldásokat, ennek köszönhetően, továbbá az üzleti utak élénkülése miatt nőhetett a kereskedelmi szálláshelyek belföldi forgalma.

A 258 milliárdos turisztikai fogyasztásból a kereskedelmi szálláshelyek SZÉP-kártya-forgalma 15 milliárd forintot tett ki.

Az a körülmény, hogy – az egynapos kirándulásokat nem számítva – a lakosság csupán egyharmada vesz részt a belföldi turizmusban, európai összehasonlításban az utolsó ötödbe rangsorolja Magyarországot. Meglehetősen nagyok a régiós különbségek, a budapestiek és a Közép-Dunántúlon élők érnek el elfogadható mértéket (43-45%-os aktivitás), míg az alföldi régiók (27-28%) messze elmaradnak az átlagtól.

A két felnőttből és egy gyermekből álló családok tagjai a gyakori utazók, míg az egyedül élők, a szenior korosztályhoz tartozók (65 évesek és idősebbek) alig utaznak, érdekes ugyanakkor, hogy a 14 évesnél fiatalabbak az átlagot meghaladóan. Ennek hátterében többek között az Erzsébet-program szociális üdültetése áll, melynek következtében egyre több hátrányos helyzetű gyerek jut üdüléshez. Az is kiderül a KSH adataiból, hogy természetesen minél jobbak az anyagi körülmények, annál gyakoribb az utazás, valamint a nyaraló- vagy személygépkocsi-tulajdonosok a viszonylag aktív utazók közé tartoznak.

Ha a most beinduló gazdasági növekedés tartós lesz, a belföldi turizmus kiterjedtsége rövidesen minden bizonnyal eléri majd legalább a 2000-es évek közepének szintjét, vagy meg is haladja azt.

dr. Probáld Ákos,

a KSH nyugalmazott főosztályvezetője

A lakosság többnapos belföldi utazásainak jellemzői

Bővebben: www.ksh.hu/turizmus/belföldi kereslet/tájékoztatási adatbázis