Kiszorulnak a turistabuszok a Városligetből

Egy májusi kormányhatározat szerint a Városligetben 2018-ig kell befejezni a Múzeumi Negyed és a hozzá kapcsolódó fejlesztések megvalósítását. A turisztikai szempontból is nagy jelentőségűnek szánt fejlesztés immár elérhető közelségbe került, miután a Fővárosi Közgyűlés június 30-án elfogadta a Városligeti Építési Szabályzatot. A szabályzat és annak háttéranyagai ugyan részletesen foglalkoznak a közlekedés és parkolás témakörével is, de a megszabott keretek egyelőre nem mindenben találkoznak az utazási irodák valós igényeivel.

A Vágány utcába költöztetik a buszokat

A Városligeti Építési Szabályzatot (a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. által készített) alátámasztó munkaanyag szerint a Műcsarnok melletti jelenlegi turistabusz-parkoló az Ötvenhatosok terén tervezett kulturális fejlesztések és a Hősök terének felértékelődése miatt nem tartható meg távlatban. A dokumentum a Városligethez kötődő turistabusz-forgalom számára a területen belül csak rövid idejű megállást jelentő le‐ és felszállóhelyek létesítését javasolta a Széchenyi fürdőnél, az Állatkert főbejáratánál, a Dózsa György úton a Műcsarnoknál, valamint a Hermina úton az Új Nemzeti Galériánál. Míg a járművek hosszabb idejű, legalább 1–6 órás várakozással járó tartózkodására a Vágány utcában egy autóbusz-parkolósáv kialakítását tartotta célszerűnek, megfelelő infrastruktúrával, WC-vel, mosdóval, büfével. A 2x2 forgalmi sávosra bővülő utcában több mint 20 autóbusz várakozhat majd egyidejűleg.

Új parkolók és garázsok létesülnek

Bizonyos feltételek, például megfelelő számú parkolóhely létesítése esetén, 2018-ig megszűnik a Kós Károly sétányon áthaladó járműforgalom. Az Állatkerti körútról kitiltják az átmenő forgalmat, a tervek szerint csak a trolibuszok és a turistabuszok áthajtása lesz megengedett.

A június 12-i belügyminisztériumi egyeztető fórumon Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedési Felügyelősége ugyanakkor két dolgot jelzett: nem látják elégségesnek a Kós Károly sétány elzárása esetén kieső közúti kapacitás pótlására vonatkozó terveket, valamint a tervezett parkolóhelyek száma nem veszi figyelembe az ide helyezett múzeumok többletforgalmából fakadó forgalmi igényt.

A Városliget területén és a határoló útvonalakon jelenleg összesen közel 2350 felszíni parkolóhely található. A fejlesztés által érintett terület egésze korlátozott várakozási övezet lesz (ami bizonyos feltételek esetén, p. fizetség ellenében engedi meg a várakozást), ezáltal a P+R jellegű parkolás megszűnik. A kiesett parkolóhelyek ellentételezésére P+R rendszerű várakozóhelyek, parkolóház, illetve mélygarázsok létesülnek a Mexikói út térségében, a Hungária körút-M3 autópálya bevezető szakaszánál, a Hermina út és a Dózsa György út mellett. Ez a Mexikói útnál javasolt 400 P+R parkoló figyelembevételével 2340 férőhelyet jelent a tervek alapján (a Hermina útnál lévő, korlátozott várakozási övezetbe sorolása folytán lakossági funkciót szolgáló parkolók nélkül).

Az egyeztetésen a tervekben szereplő parkolóhelyszámot keveslők felvetésére reagálva Mozsár István, a Városligeti Ingatlanfejlesztő Zrt. vezérigazgatója azt állította, hogy több mint 4000 parkolóhelyet építenek a területen, Sersliné Kócsi Margit állami főépítész pedig megjegyezte, hogy a szabályozási terv csak a férőhelyek minimumszámát rögzíti. Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa szerint a parkolók számának növeléséről egyeztetni fognak, az a Dózsa György út felől biztosan megemelhető.

Többek szerint arra sincs azonban megnyugtató terv, hogyan lehet majd kényelmesen megközelíteni az Új Nemzeti Galériát, amelynek helyét az elbontásra ítélt Petőfi Csarnok és a Hermina út közötti területen jelölték ki.

Megnyugtató megoldásokra várnak a beutaztatók

A Liget Budapest projekt kapcsán eddig senki nem kereste meg a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségét (MUISZ) konzultáció céljából. A témában Tarlós István főpolgármesternek írtak levelet, illetve a Fővárosi Turisztikai Kerekasztal ülésén Molnár Gabriella, a szövetség elnöke többször felvetette, hogy hívják meg a projekttel megbízott Baán Lászlót a következő ülésre, ám ez eddig nem történt meg.

A MUISZ több szempontból is problémásnak tartja a városligeti parkolással kapcsolatos terveket – nyilatkozta megkeresésünkre az elnök. Főszezonban a Műcsarnok mellett és mögött egyszerre legalább 35-40 turistabusz várakozik az utasokra, akik múzeumlátogatásra érkeztek, vagy csak a Hősök terére ugrottak ki fotózni (a buszok száma ennél jóval magasabb is lehet, Molnár Gabriella egy júniusi délelőttön tíz órakor 52 buszt számolt össze). De ezt igazolja a szabályzathoz készült egyik háttértanulmány is, eszerint a meglévő 40 férőhelyes autóbusz-parkoló kihasználtsága munkaszüneti napokon 100 százalékos.

Értelemszerűen a turistabuszok számára a Vágány utcában kialakítandó huszonegynehány parkolóhely főszezonban nem elegendő, legalább a fent említett 35-40 hely kellene. Az épülő garázsokról még nem lehet tudni, hogy alkalmasak lesznek-e buszok számára is. Egy másik probléma, hogy a jelenlegi közlekedési rendszerben a Vágány utcából elég bonyolult visszajutni a Hősök terére, ha ezt nem sikerül megoldani, a buszok indokolatlanul fognak nagy köröket leírni a városban, szennyezve a levegőt és zajt okozva. Sokkal egyszerűbb lenne az új épületek mellett buszparkolókat kialakítani, mint bonyolult elterelő megoldásokban gondolkodni – mutatott rá Molnár Gabriella. Ami a Széchenyi fürdőnél, az Állatkertnél és a Műcsarnoknál kialakítandó le- és felszállóhelyeket illeti, ezeknél egyszerre legalább 5-6 busznak kellene helyet biztosítani. Mindent összevetve a szövetség álláspontja, hogy ha az új múzeumokba évi 200 ezer látogatót várnak, gondolni kell a turisták kényelmes és kulturált közlekedésére is.

A június 12-i egyeztetésen a MUISZ tagjai sorából részt vett Erdei Bálint, a Cityrama Utazási Iroda ügyvezetője, akitől megtudtuk: a feszült légkörben lezajlott fórumon többször elhangzott, a projekt fontos célja, hogy minél több időt töltsenek el a Városligetben a turisták, sőt a legtöbbet hangoztatott szó a „turizmus” volt.

Bár a MUISZ-nak csak véletlenül jutott tudomására az esemény és ezért előzetesen nem is regisztrált rá, a Cityrama ügyvezetőjének a helyszínen sikerült rákérdeznie arra, hogy milyen megoldást szánnak a rövid tartózkodású (15-30 perc) buszos turistacsoportoknak, jelezve, hogy a legtöbb, standard városnézésen részt vevő csoport csupán ennyi időt tud eltölteni a Városligetben. Azt a rövid választ kapta: „ez üzemeltetési kérdés”.

Erdei Bálint véleménye szerint nem kaptak érdemi választ, úgy tűnik, a felvetett probléma nem fontos a döntéshozók számára, sőt a Hősök terén mindössze 10-30 percet eltöltő csoportok buszainak mozgatására nem is gondoltak a tervezők, ugyanis a tervbe vett megállóhelyeken – ismereteik szerint – maximum a le- és felszállás idejére állhatnak meg a buszok, viszont ilyen rövid idő alatt nem oldható meg, sőt nincs is értelme, hogy elmenjenek a Vágány utcába. Így kérdés, mi fog történni ezekkel a buszokkal a leszállást követően.

Hertzka András, a Magyar Beutaztatók Szövetsége (MABEUSZ) közlekedési munkacsoportjának képviselője, a Budatours cégvezetője szerint lobbizni kell azért, hogy a szakma számára minél kényelmesebb megoldások szülessenek. Mint elmondta: ha a városvezetés gondoskodik megfelelő számú parkolóhelyről a közelben, akkor semmi kifogásuk a tervek ellen, hiszen a Hősök terénél valóban nincs helye a turistabuszoknak. A tervezett Vágány utcai parkoló, valamint az M3-as bevezető szakasza nincsenek messze, a huszonegynehány parkolóhely azonban kevés, főleg a buszok hosszabb várakozása esetén.

MABEUSZ-javaslat a parkolásra

A MABEUSZ tavasszal összeállított egy anyagot a turistabuszok fővárosi közlekedésének minimumfeltételeiről, ebben azt javasolja, hogy az 56-os emlékműnél kellene kialakítani egy nagyobb fizetős és őrzött buszparkolót, ahol a turistabuszok a városligeti látogatás alatt, illetve éjszaka és napközben is hosszabb ideig parkolhatnának kulturált, biztonságos körülmények között.

Liget Budapest projekt: tervek és ellenérvek

A Liget Budapest projekt célja a Városliget zöldterületének teljes megújítása és benne öt új múzeumi épület elhelyezése, más kapcsolódó programelemekkel együtt. A projektet a kormány a 2014–20 közötti európai uniós tervezési és programozási időszak kiemelt beruházásának tekinti. Megvalósítása során az Ötvenhatosok terén épül fel a Kossuth térről ideköltöző Néprajzi Múzeum, a Magyar Építészeti Múzeum és a FotóMúzeum Budapest, a volt Hungexpo-irodák helyén a Magyar Zene Háza, valamint a budai Várból a Ligetbe kerül a Nemzeti Galéria. Az eredeti elképzelések néhány ponton megváltoztak az egyeztetések nyomán, így az Új Nemzeti Galéria részben a lebontandó Petőfi Csarnok helyén épül fel, a Gyermek és Ifjúsági Tudás- és Élményközpont pedig nem a Városligetben lesz. Ezenkívül bővítik az Állatkertet és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumot, a Fővárosi Nagycirkusz új épületet kap, a zöldfelületek és a tó megújulnak.

A Liget Budapest projektnek a kezdetek óta nagyon sok ellenzője van, többek között neves építészek, város- és környezetvédők tartják alapvetően elhibázottnak a koncepciót – ezen belül például a Nemzeti Galéria ideköltöztetését –, illetve megkérdőjelezik annak a helyességét, hogy a Városliget törvény értelmében a Városligeti Építési Szabályzat készítése és jóváhagyása során nem kellett figyelembe venni Budapest hosszú távú városfejlesztési koncepcióját, a fővárosi integrált településfejlesztési stratégiát, a mindenkori hatályos fővárosi településrendezési eszközök szabályait és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározott, zöldterületre vonatkozó előírásokat.

Az említett belügyminisztériumi egyeztető fórumon az is elhangzott, a fejlesztések következtében 1-1,5 millióval magasabb látogatószámmal számolnak a tervezők, ám megfelelő hatástanulmány nélkül – amely azt is megvilágítaná, hogy az öt múzeum egymás mellé helyezésének van-e egyáltalán turisztikai vonzerőnövelő hatása – nem lehet tudni, van-e alapja ezeknek a számításoknak, mint ahogy a közlekedési és környezetvédelmi tanulmányokat is hiányolták a jelenlévő civil szervezetek. A fórumon azzal mindenki egyetértett, hogy a parkot időszerű megújítani és rendben kell tartani, de a tervezett beépítések nélkül, amelyek hosszú távú finanszírozását sem tartják biztosítottnak.