Kormány kontra Unió SZÉP-kártya ügyben

Az Európai Bizottság kérte a bíróságot, hogy állapítsa meg a kötelezettségszegést Magyarországgal szemben, amiért adókedvezményeket kizárólag Szép-kártya és Erzsébet-utalvány használata esetén lehet igénybe venni Magyarországon, ezzel kizárva minden más, nem magyar céget a piacról.

Az ügy még 2012-ben kezdődött, amikor a kormány úgy módosította az adószabályokat, hogy az addig a piacon lévő cafeteriautalványok elvesztették a kedvezményeiket, így már nem nagyon volt értelme, hogy a cégek ilyeneket adjanak a dolgozóiknak béren kívüli juttatásként. Bevezette viszont a kormány az Erzsébet-utalványt, amit a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány bocsáthatott csak ki, és a Szép-kártyát, amit a magyar bankoknál lehet kiváltani. A piacról kiszorított francia cégek, az Edenred, a Le Cheque Déjeuner és a Sodexo szerint ez jogellenes volt, és fel is nyomták ezért Magyarországon az EU-nál – összegezte az előzményeket az Index.

A bíróság ítélete szerint:

• Az, hogy a más tagállamban letelepedett vállalkozások magyarországi fióktelepei nem bocsáthatnak ki SZÉP-kártyát, sérti az uniós irányelvet, ami szerint a tagállamok nem akadályozhatják a szolgáltatókat abban, hogy milyen formában akarnak működni egy tagállamban.
• A magyar jog bizonyos körülmények között arra kötelezi a SZÉP-kártya kibocsátóit, hogy a magyar jog szerint létrejött gazdasági társaság (rt. vagy kft.) formájában működjenek, és kötelesek olyan gazdasági társaság leányvállalataként működni, amely maga is a magyar jog szerint jött létre. A bíróság szerint a magyar jogi szabályozás megsérti az unió irányelvét, mert az, hogy a szolgáltatók székhelyének Magyarországon kell lennie, hátrányos megkülönböztetésnek minősül.
• Az is a külföldi szolgáltatókat helyezi hátrányos helyzetbe, hogy a magyar szabály szerint a SZÉP-kártya kibocsátóinak minden 35 ezer főnél nagyobb magyar településen ügyfelek számára nyitva álló helyiséget kell fenntartaniuk. Ennek csak a magyarországi székhellyel rendelkező pénzintézetek képesek eleget tenni.
• A magyar szabály azt is előírja, hogy aki 35 ezer főnél nagyobb magyar településen akar SZÉP-kártyát kibocsátani, annak magyarországi telephellyel kell rendelkeznie.
• A bíróság szerint az nem indokolja  a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány Erzsébet-utalvány kibocsátási monopóliumát, hogy a bevételét szociális célokra fordítja.

Az ítélet után a bíróság közleménye szerint a kötelezettségszegő tagállamnak a lehető leghamarabb teljesítenie kell az ítéletben foglaltakat, vagyis meg kell változtatnia az irányelvekkel ellentétes gyakorlatot.

A kormány nem hagyja annyiban

A magyar kormány továbbra is elszánt az Erzsébet-program megtartásában. "Miközben tudomásul vesszük, és tiszteletben tartjuk a döntést, Magyarország kormányának elszántsága nem változott meg azzal kapcsolatban, hogy az Erzsébet-programot megvédje, megtartsa" - mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő.

Közölte: a kormány szerdai ülésén tárgyal a kérdésről, és egy olyan rendszert hoznak létre, amely megfelel az Európai Unió követelményeinek, de legfőképpen tiszteletben tartja, figyelembe veszi a magyar emberek érdekét.

Hangsúlyozta: a 2016-ra meghirdetett programok, illetve az idén érvényes szabályok változatlanul megmaradnak, a pályázatok lezajlanak, a pénz, illetve a keretek rendelkezésre állnak.

Kovács Zoltán a döntést Magyarország és a magyar emberek számára kedvezőtlennek ítélte, és kiemelte, hogy egy sikeres, jól működő programról van szó. Mint mondta, az elmúlt években 48 ezer munkaadó és több mint 2 millió felhasználó élt a program adta lehetőségekkel, valamint 58 ezer elfogadóhely jött létre, ennek révén pedig több mint 600 ezren, ezen belül 300 ezer gyermek szociális üdültetését és pihenését tette lehetővé a program.

Arra a kérdésre, számítanak-e arra, hogy a piacról kiszorult francia cégek kártérítési igényt támaszthatnak a magyar kormány ellen, Kovács Zoltán azt mondta: "az egész ügy ebben az értelemben bűzlik", mert a multinacionális cégek feljelentése alapján született az eljárás, és ez szerinte "át is üt az ítélet tartalmán".

SZÉP számok

Szép-kártyát jelenleg az OTP, az MKB Nyugdíjpénztár, valamint a K&H bocsát ki. A három kibocsátó 2015. november végéig együttesen 1,241 millió kártyát adott ki. A kártyákra az elmúlt öt évben feltöltött összeg meghaladta a 296 milliárd forintot.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, 2015-ben a belföldi turizmust ösztönző SZÉP-kártya  új rekordot állított fel. Az összesen több mint 1,2 millió kártyatulajdonos költései 14%-kal nőttek, ezzel éves szinten 83 milliárd forinttal járultak hozzá az ágazat bevételeihez. A SZÉP-kártyával rendelkezők számlájára közel 20%-kal többet, 90,5 milliárdot töltöttek fel a munkáltatók.

Nemrégiben kezdődött meg annak a rendelettervezetnek a társadalmi egyeztetése is, amely szerint a kártyákon megmaradt pénzeket a munkáltató beleegyezése után belföldi promócióra forgatnák vissza.

A 2015. május végéig felhasználható pénzekből 1,1 egymilliárd forint (fejenként átlagosan 900 Ft) ragadt a SZÉP-kártyákon, számításaik szerint a rendeletmódosítás nyomán a maradványösszeg 50-60 százaléka megmenthető lenne, így idén ebből mintegy 600 millió forint pluszforrást nyerhetne a turisztikai marketing. A rendelettervezet jelenleg véleményezés alatt áll, hamarosan döntés születhet róla.