Kötelező szervizdíj és garantált béremelés a vendéglátásban?

A vendéglátás áfa-kulcsának 5 százalékra csökkentése – a munkáltatói szervezetek egyik legfontosabb elvárása –, mint az elodázhatatlan bérszínvonal emelés egyik eszköze, már szerepel a 2018. évi költségvetés tervezetében.

A Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatójának a Magyar Időkben, május 23-án megjelent nyilatkozata többek között arról szól, hogy mit vár a kormányzat a vendéglátósoktól.

Az alábbiakban Guller Zoltán nyilatkozatából idézünk, majd közreadjuk három szakmai szervezet (Magyar Éttermi Szövetség, Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége, Magyar Vendéglátók Ipartestülete) rövid állásfoglalását a témakörrel kapcsolatban.

Részletek Guller Zoltán nyilatkozatából:

„Nem ördögtől való a gondolat, hogy 2018. január elsejétől a turizmusban, vendéglátásban foglalkoztatott munkavállalók átlagjövedelme megkétszereződjön. Ennek érdekében tárgyalásokat folytatunk a munkaadói érdekképviseletekkel főként arról, milyen garanciákat tudnak vállalni, hogy a versenyképességet javító intézkedéseknek valóban a bérfejlesztésben legyen hatásuk, már rövidtávon. A kormány minden olyan ésszerű döntésre nyitott, amelyek abban segítik az ágazatot, hogy a mostani bérhelyzet javuljon...

....egyelőre nem született döntés arról, hogy a vendéglátás példájából kiindulva csökkentik-e jövőre a szállásszolgáltatás után fizetendő, jelenleg 18 százalékos forgalmi adót, ahogy arról sem határoztak még, hogy kötelezővé teszik-e az éttermekben a jövedelmek fehérítésére szolgáló szervizdíjat....

...Támogatunk minden olyan javaslatot, amely ahhoz járul hozzá, hogy az ágazatban dolgozók bére jelentősen emelkedjen. Ez az egyik legfontosabb célunk...

...A lobbi szervezetek a munkaadók érdekeit képviselik, nekünk pedig az a dolgunk, hogy alapvetően a munkavállalók érdekeit vegyük figyelembe és biztosítsuk, hogy ha valamilyen kedvező döntés születik, az utána valóban a bérfejlesztésben mutatkozzon meg...

...Jelenleg a bevallott átlagos jövedelem a turizmusban a nemzetgazdasági átlag hatvan százalékát éri el, mivel sok esetben a fizetések jó része zsebbe megy. Úgy gondolom, hogy a szervizdíj kötelezővé tétele például bármilyen ijesztőnek tűnik, nem jelentene áremelést, hanem a társadalom szolidaritására alapozva kifehéríthetné az eddig nem látott jövedelmeket. Mérlegelünk minden javaslatot. Az áfa csökkentés már egy hatalmas lépés, az ebből és minden további állami kedvezményből befolyó összeget viszont a munkáltatóknak szigorúan bérekre kellene fordítaniuk. Ez azt is jelentené, hogy vállalhatóbb módon jutnának a fizetésükhöz a dolgozók, csökkenne a kiszolgáltatottságuk..."

Magyar Éttermi Szövetség:

A MÉSZ nagyra értékeli a kormány igyekezetét (áfa csökkentése, bér-járulékok csökkentése), de a kialakult helyzet ennek ellenére tragikus. A munkaerőhiány miatt soha nem ítélte ilyen nehéznek a helyzetet a megalakulása óta eltelt 20 éve alatt a Magyar Éttermi Szövetség.

Nem véletlenül volt ez a fő téma május 23-i tanácskozásukon, amelyet a 25. évfordulóját ünneplő Remiz Étteremben tartottak, Guller Zoltán nyilatkozatának ismeretében.

A MÉSZ tagok - bár pontos számítások még nem állnak rendelkezésükre – úgy látják, nem lesznek képesek kigazdálkodni a 2018-ra tervezett, 240 ezer forintos szakmunkás minimálbért.

Hozzáteszik, hogy sokan, elsősorban szakácsok, már most is ennek a többszörösét várnák el és bizony sok szakács-jelentkező az erő pozíciójából tárgyal a munkáltatókkal, a napi 15-20 ezer Ft közötti nettó bér elérése érdekében. Ugyanakkor sajnos kevés szó esik a szaktudásról, a várható teljesítményről és gyakran a megígért próba-munkára sem jelennek meg a jelöltek.

Már az idén januári, kötelező béremelés is sok étterem gazdálkodását megingatta, miközben a szakácsok körében elindított egy bérsrófolási folyamatot. Irreális munkabéreket, havi nettó 400-500 ezer forintot követelnek ki maguknak, amelyek fedezete és járuléka nem építhető be az éttermi árakba, ilyen nagyságrendű áremelést ma nem bír el a piac. Sőt, gyakorlatilag semmilyen áremelést nem bír már el a hazai piac.

A MÉSZ – amelyik 15 évvel ezelőtt szószólója volt a felszolgálói díj bevezetésének és feltételei kialakításának – nem ért egyet annak kötelezővé tételével, mert az a kisvállalkozások és a vidéki vendéglátás helyzetét rendíti meg, mert a piac, nem fogad el ilyen mértékű áremelést.   S közben, folyamatosan nőnek egyéb költségeik is, így például a tavalyi áfa-csökkentés dacára a vágóhídról érkező minőségi sertéshús ára néhány hónapon belül 25 százalékkal emelkedett.

A vendéglátók munkaerőgondjait nem enyhítik a külföldről hazatérő szakemberek sem, bár érzékelhető egy lassú folyamat, hogy Ausztriában, az olcsóbb török munkásokkal váltják le a magyarokat.

A MÉSZ tanácskozásán hosszan sorolták a rossz példákat a vendéglátáshoz nem értő, még csak lelkesnek sem mondható amatőrök szakmai képességéről és moráljáról, hogy kik, milyen tudással jelentkeznek mostanában egy-egy álláshirdetésre. A drámai helyzet nemcsak a szakácsokat, felszolgálókat, hanem a takarítókat, mosogatókat is érinti. A MÉSZ tagok egybehangzó véleménye, hogy az elmúlt 20 év alatt még sosem volt ilyen rossz a munkaerő kínálat.

Elvileg megoldás lehet az osztott munkaidejű foglalkoztatás, amikor az ebéd- és a vacsoraidő között pihenni küldik dolgozóikat, van is olyan étterem már Budapesten, ahol ez sikerrel működik. A többség számára azonban ez kivitelezhetetlen, mert nincs benne a magyar munkaerő hagyományában, és éppen az akut létszámhiány miatt szükség van a folyamatosan szervezett munkára, azaz az ebéd után a vacsorára való felkészülésre, főzésre.

Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége:

Az MSZÉSZ a legtöbb pontban egyetért az MTÜ vezérigazgatójának nyilatkozatában megfogalmazottakkal. A fő kérdéssel mindenképpen, amely szerint az elsődleges feladat a bérek rendezése és az ágazat fehérítése, amely által a versenyképességünket tudjuk javítani. A központi üzenet elég egyértelmű: fehéríteni kell, adózás alá kell vonni a jövedelmeket, és cserébe lehet tárgyalni az ágazatot támogató kedvező adópolitikai lépésekről.

Lényegi kérdés lesz, hogy a magasabb béreket majd mihez képest mérjük és milyen összegben? Fontos elem lesz, hogy az kigazdálkodható legyen, adjon rá fedezetet például az áfa-csökkentés mértéke, és a bérnövekmény ne csökkentse a jövedelmezőséget.

A szakemberhiány már lassan kezelhetetlen lesz, sürgős és azonnali lépés kell, amelyhez a kormány partnerként áll hozzá, a jelek szerint.

A szállás-áfa csökkentése iránti törekvésünk is e célt szolgálja, a nem közvetlenül vendéglátás munkaterületen dolgozóknál is béreket kell emelnünk.

A kötelező szervizdíj javaslatunk szintén azt célozza, hogy akár a jelenlegi árakba beépítve, egy kedvező adózású és a munkavállalók számára kötelezően kiosztandó tételként, a nettó jövedelmeket emeljük.

Fontos, hogy folyamatosan szükség van edukációra. S nem csak a vendégek felé. Sok esetben a vendéglátó vállalkozások egy része sincs tisztában például a szervizdíj működési mechanizmusával és a 2005-ös vonatkozó rendelettel. Az elmúlt napok reakcióiból ez tisztán látható. A piaci folyamatok majd eldöntik, hol építik be ezt az árba és hol teszik rá. Az utóbbi esetben sok helyen az eddigi borravalót fogja felváltani, de immár fehérített módon.

Összességében jó iránynak tartjuk a nyilatkozatban megfogalmazottakat, az MSZÉSZ a felsorolt témákban partnerként működik közre az MTÜ oldalán.

Magyar Vendéglátók Ipartestülete:

Az MVI nagyra értékeli, hogy a kormány megértette a vendéglátó ágazat béremeléssel kapcsolatos nehézségeit, s a vendéglátás áfa kulcsáénak csökkentésével, valamint a bérjárulékok mérséklésével igyekszik ebben segíteni.

A szervizdíj intézményét – amely eddig is a vállalkozások rendelkezésére állt – hasznosnak tartja. Az ételek ára mindenképpen kell, hogy tartalmazzon bér-fedezetet. Ha ezt a 10-15-százaléknyi tételt szervizdíjként számolják el, akkor lényegesen kedvezőbb adózási feltételekkel tudnak bér-fedezetet előállítani. Mégsem javasolnák a szervizdíj kötelezővé tételét, pusztán azért, mert a kis létszámú vállalkozásokra elviselhetetlen adminisztratív terhet róna.

A legnagyobb baj persze az, hogy mindezek az intézkedések sem oldják meg a helyzetet. Ezekből még nem lehet a vendéglátásban 100 százalékos bérszínvonal növekedést előállítani.

Ráadásul, a munkaerőpiacon olyan mértékű bérigény robbanás következett be, elsősorban a szakácsok részéről, hogy arra nem szolgál fedezetül az áfa-csökkentés, a járulékcsökkentéssel és a szervizdíj alkalmazásával együtt sem.

Az MVI azt viszont fontosnak tartaná, s az ágazat egészére nézve, levegőt adna a vállalkozásoknak, ha felülvizsgálnák a kedvezményes vendéglátás áfa-körébe vont tevékenységeket. Ide kellene sorolni ugyanis mind a munkahelyi étkeztetést, mind a rendezvényeken való vendéglátást. Arról nem is beszélve, hogy miért ne lehessen tisztességes bért adni olyan üzletekben is, például egy presszóban, ahol nincs meleg étel felszolgálás?

Az MVI a nem kedvezményes áfa fenntartását kizárólag az alkoholos italok esetében tartja indokoltnak.