Augusztusban 20 százalékkal nőttek a szállásdíj-bevételek

A belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 16,5 százalékkal csökkent tavaly augusztushoz viszonyítva. Az összes vendégéjszaka 60 százalékát belföldi vendégek töltötték el. Az éjszakák 60 százalékát szállodákban töltötték, számuk 13,8 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A panziókban és a közösségi szálláshelyeken a forgalom 22,4 illetve 11,3 százalékkal mérséklődött a tavaly augusztusihoz képest. A legnépszerűbb turisztikai régió a Balaton és a Budapest-Közép-Duna-vidék volt, ahol a belföldivendég-éjszakák 36, illetve 12 százalékát regisztrálták – ismertette a KSH friss adatait az MTI.A külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 59,9 százalékkal emelkedett. A szálláshelyekre érkezett 580 ezer vendég összesen 1,573 millió vendégéjszakát töltött el augusztusban. A vendégéjszakák 63 százalékát szállodákban töltötték, ahol 66,5 százalékkal nőtt a forgalom. A legnépszerűbb turisztikai régió a Budapest-Közép-Duna-vidék volt, ahol a külföldivendég-éjszakák 46 százalékát regisztrálták.

A kereskedelmi szálláshelyek bruttó árbevétele 16,2 százalékkal nőtt a tavaly augusztusihoz képest és 63,276 milliárd forintot ért el. Ebből a szállásdíj-bevétel 21 százalékos növekedéssel 46,936 milliárd forintot tett ki, amiből a tavalyinál 4,6 százalékkal kevesebbet, 25,586 milliárd forintot a belföldi vendégek fizettek, míg a külföldiek szállásdíja 78,3 százalékkal  21,350 milliárd forintra nőtt.

A vendéglátásból eredő bevételek  13,3 százalékkal 12,842 milliárd forintra emelkedtek.

Az augusztusi turistaforgalom külföldi vendégek gyors visszatérését mutatja

Fotó: 123rf.com

Első nyolc hónap: duplájára nőtt a kereskedelmi szálláshelyek bevétele

Január-augusztusban a belföldi vendégek 31, a külföldiek 199,8 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el, mint az előző év azonos időszakában. A nyolc hónap alatt eltöltött több mint 7 millió vendégéjszaka 94,4 százalékkal több a tavalyinál.

A kereskedelmi szálláshelyek nyolchavi összes bevétele 96,4 százalékkal, azaz majdnem duplájára 302,239 milliárd forintra nőtt. A szállásdíjakból befolyt 215,977 milliárd forint 99,2 százalékkal volt több a tavaly január-augusztusinál, amiből a tavalyinál 47,7 százalékkal többet, 108,421 milliárdot a belföldi vendégek fizettek, a külföldiektől pedig 208,4 százalékkal több, 107,556 milliárd forint származott.

A vendéglátásból nyolc hónap alatt 67,645 milliárd forint bevétel eredt, 111,5 százalékkal több a tavalyinál.

Elemző a jövő kilátásairól és kockázatairól

A belföldi vendégéjszakák augusztusban bekövetkezett 16,5%-os csökkenését Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője annak tudja be, hogy jóval többen választhatták a külföldi nyaralást, míg a hazai vendégek egy része a háztartási energiaárak átlagfogyasztás feletti emelése és a megugró infláció, valamint bizonytalanabbá váló kilátások miatt óvatosabbá válhatott.A külföldiek vendégéjszakák robosztus, 60%-kos emelkedése ugyanakkor a külföldi vendégek gyors visszatérését mutatja. Az elemző megjegyzi: noha érdemi javulást mutatnak az adatok, a helyreállás továbbra is csak részleges a járvány előtti szintekhez képest, ugyanakkor a belföldi turizmus a tavalyi nyári hónapokban teljesen helyreállt, ami magas bázist eredményezett.

A további kilátásokat elemezve Suppan Gergely szerint kockázatot jelent, hogy számos európai országban az infláció érdemben meghaladja a bérnövekedést, így a megélhetési költségek növekedése fékezheti a kilábalóban levő nemzetközi turizmust, a belföldi turizmus dinamikáját pedig a rezsicsökkentés részleges kivezetése törheti meg. A belföldi turizmus helyreállását emellett a magyar háztartások jelentősen magasabb külföldi utazási hajlandósága fékezheti némileg. Az őszi szezon kilátásait az őszi iskolai szünet elhalasztása is ronthatja.

A szálláshely-szolgáltatók számára messze a legnagyobb kockázat az energiaköltségek elszállása, így a nem kellően hatékony energiaintenzitású szálláshelyek komoly versenyhátrányba kerülhetnek, a meredeken elszálló költségeket nem tudják áthárítani, így átmeneti, vagy végleges bezárásra is kerülhetnek. A közeljövőben kulcskérdés lesz az energiahatékonyság növelése, a megújuló energia felhasználása, az energiatakarékos üzemeltetés, a szigetelés javítása és számos más intézkedés, aminek hatására az energiaköltségek markánsan csökkenthetők – szögezi le a Magyar Bankholding szakértője lapunkhoz eljuttatott elemzésében.