Külföldi munkaerő a vendéglátóiparban

Rekordot ért el a Magyarországon dolgozó külföldi munkavállalók fizetése tavaly: a KSH szerint az összeg csaknem 280 milliárd forintot tett ki. A 30 százalékos éves emelkedés annak köszönhető, hogy a jövedelmük növekedése mellett egyre több külföldi dolgozik Magyarországon. A trend a vendéglátó ágazatban ugyanakkor nem igazán érzékelhető még. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 2017-ben 1123 külföldi számára adtak ki munkavállalási engedélyt a vendéglátóiparban, a cégek pedig 312 munkavállalót jelentettek be. Jobbára ukrán, vietnami és mongol munkások fordulnak elő, néhány esetben az éttermekben olasz pincérek, illetve egy-két afrikai mosogató, esetleg kínai séfek, konyhai alkalmazottak. A bérezésük megegyezik a magyar munkavállalókéval, de a lakhatási és hazautazási költségek miatt, akár többe is kerülhet az alkalmazásuk a magyarokénál.

A külföldi alkalmazottak bérezése megegyezik a magyar munkavállalókéval

Fotó: Max Pixel

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatot felügyelő Pénzügyminisztérium kérdésünkre azt közölte, hogy Magyarországon a vállalkozások csak abban az esetben vehetnek fel külföldi munkavállalót, ha az adott pozícióra a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat sem magyar, sem pedig uniós polgárt nem tud kiközvetíteni. A turizmus, vendéglátás területén a harmadik országokból érkező munkavállalók száma szerintük továbbra sem jelentős. A külföldieknek a munkavállalási engedély két évre adható, annak lejárta után, ha ugyanabban a munkakörben és ugyanazon a munkavégzési helyen kívánja a munkáltató a munkavállalót foglalkoztatni, az engedély további két évvel meghosszabbítható.

Igény lenne rá

Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke szerint nem jellemző sem a hotelekre, sem az éttermekre a külföldi munkaerő alkalmazása. Budapesten akad pár tucat ukrán vagy mongol szobalány, néhány helyen pedig a recepciós külföldi, ha párban tud együtt dolgozni egy magyarral.

Nőhet az érdeklődés a külföldi munkaerő után

Fotó: Max Pixel

A jövőben – ha a kedvező munkaerőpiaci tendenciák folytatódnak –, azért nőhet az igény az ágazatban a külföldiek iránt, akadnak már közvetítő cégek is.

A DC Handel Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. vietnami szobalányokat, pincéreket, szakácsokat és konyhai kisegítőket közvetít hazai cégeknek. A vállalat vezetője előadást tartott a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége siófoki közgyűlésén is, amiről ide kattintva olvashatnak.

Pham Ngoc Chu megkeresésünkre elmondta, hogy eddig néhány tucat vietnami dolgozót hozott be magyar cégeknek. Ők a Zsidai Csoportnál, a Don Pepe Pizzériánál és az Akademia Italia étteremnél helyezkedtek el. Élénk az érdeklődés ugyanakkor elmondása szerint a nagyobb szállodák részéről is a vietnami munkaerő iránt.

Nem könnyű a feladat

Pham Ngoc Chu elmondta, hogy a vietnami dolgozókat ugyanis arról kell meggyőzze, hogy ne Japánba, Dél-Koreába vagy Dubajba menjenek dolgozni, hanem válasszák a magyar munkaerőpiacot.

A dolgozók közvetítéséért a vállalkozó sikerdíjat kap a munkáltatótól. A közvetítési díjban öt alkalmas ingyenes tolmácsolás is benne van, és ő szerzi be a munkavállaláshoz szükséges engedélyeket is, amire 3-4 hónapot is várni kell.

A vietnamiakat 3 hónap próbaidővel veszik fel a cégek, de a munkabérük nem kisebb a magyar dolgozókénál. A vállalatok arra is hajlandók, hogy havi 30-50 ezer forinttal beszálljanak a dolgozó lakhatási költségeibe. „A vietnamiak szeretnek plusz pénzért túlórázni, és teljesítik a munkáltatói utasításokat” – sorolta előnyeiket Pham Ngoc Chu.

Kínai séf, ukrán szobalány

Flesch Tamás szerint általában nehéz idehaza külföldieket foglalkoztatni. Már a munkavállalási engedély megszerzése sem túl egyszerű, mert indokolni kell a magyar hatóságok felé, hogy miért nem sikerült egy adott pozícióra magyar dolgozót felvenni.

„Egy-egy hotelnél az ukrán szobalányokkal, amennyire tudom, a housekeeping vezető próbál kommunikálni. Ez sem egyszerű, mert a dolgozók csak ukránul, esetleg oroszul tudnak, így ezeken a nyelveken a részlegvezetők 60-70 szót megtanulnak, és így irányítják a munkát” – vázolta a helyzetet Flesch Tamás.

A nyugat-európai országokkal versenyezünk a munkaerőért

Fotó:  Max Pixel

Az MSZÉSZ elnöke megjegyezte, hogy a mongolokkal még nehezebb a helyzet, mert mongolul senki sem tud, így velük néhány angol szó segítségével kommunikál a magyar személyzet.

„Van olyan olasz étterem, ahol három olasz pincér is dolgozik, a vendéglátásban mégsem jellemző a külföldi munkaerő alkalmazása” – ecsetelte a helyzetet Flesch Tamás.

Nem jellemző a külföldiek foglalkoztatása

A külföldiek esetleges foglalkoztatásáról megkérdeztünk több hazai hotelláncot is. A Hunguest Hotels Zrt. megkeresésünkre azt közölte, hogy közel 2000 munkavállalójuk közül csupán két külföldi állampolgár, az ő alkalmazásuk és a munkaerőhiány között nincs összefüggés.

A Danubius Hotels 2500 munkavállalójának kevesebb mint 1 százaléka külföldi. Húsznál is kevesebb külföldit foglalkoztatnak a budapesti egységekben, az Aréna Hotelben van néhány ukrán szobalány.

Dévényi Flóra, a vállalat emberi erőforrások igazgatója úgy nyilatkozott, hogy munkaerő-kölcsönző cég biztosítja a csoport számára a külföldi dolgozókat, szükség esetén lehetőség van tolmács igénybevételére is.A tapasztalat az, hogy könnyen kialakul a kommunikáció a magyar személyzet és a külföldiek között. Elsődleges céljuk továbbra is az, hogy hazai munkavállalókat alkalmazzanak, emiatt a saját toborzások mellett több közvetítő céggel is kapcsolatban állnak és gyakornoki programokat futtatnak.

A szomszédoktól könnyebb

Egy a területen jártas, névtelenséget kérő magyar ügyvéd szerint valóban nem túl egyszerű a külföldiek foglalkoztatása, bár a romániai, a szerbiai, a moldáv és az ukrán vendégmunkásoknál egyedi eljárással, 2-3 hét alatt megszerezhetők a munkavállalási és tartózkodási engedélyek. Az Európai Unión kívüli országból származó dolgozók esetében viszont 60-90 nap az ügyintézési idő.

Első körben a Budapesti Kormányhivatal köteles meghirdetni az állást 60 napra. Addig nem is indítják el az engedélyezési eljárást. Ez alól akkor tehetnek kivételt, ha nincs olyan regisztrált álláskereső, aki keresne a meghirdetett álláshoz hasonló munkát.

A magyar hatóság nemcsak azt vizsgálja a külföldi munkavállalónál, hogy nincs-e kitiltva az illető Európai Unió területéről, hanem azt is, hogy a munkáltató által felajánlott fizetés elegendő lesz-e megélhetéséhez. Nézik azt is, hogy az első fizetésig van-e elegendő pénze a külföldinek az egészségügyi ellátásra. A külföldi munkavállalók általában 1 évnél rövidebb ideig tartózkodnak Magyarországon, csak a rendkívül speciális munkaköröknél elképzelhető az ennél hosszabb munkavégzés.

A speciális munkavállalásra említette példaként forrásunk, hogy Budapesten, a Liszt Ferenc téren hamarosan nyílik egy első osztályú kínai étterem. Ide Kínából hozat a tulajdonos séfeket és konyhai alkalmazottakat, mert azt a speciális ízvilágot, amit az étterem nyújtani szeretne, magyar munkavállalókkal nem tudja megvalósítani.

Évi 40 ezerrel kevesebb magyar dolgozó

A statisztikák szerint évente 40 ezerrel kevesebb lesz a munkavállaló Magyarországon, mivel többen mennek mindig nyugdíjba, mint amennyien fiatal felnőttként bekerülnek a munkaerőpiacra. Ez 20 év alatt a mainál 800 ezerrel, akár 1 millióval kevesebb munkavállalót jelenthet.

Rolek Ferenc, a Magyar Munkaadók- és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint az építőiparban és a termelőcégeknél jellemző nagy tömegben a külföldi munkaerő alkalmazása. Idényjelleggel a mezőgazdaságban is előfordul. Elsősorban a környező országokból jönnek a külföldiek. Az erdélyi munkavállalók özöne lecsengőben van, helyettük egyre több ukrán és szerb munkavállaló dolgozik Magyarországon, és gyakrabban kazah, vagy indiai munkavállalókat is alkalmaznak.

Rolek Ferenc megjegyezte, hogy a következő években még jobban meg kell küzdeni majd a környékbeli országok munkavállalóiért, hiszen Nyugat-Európa is tárt karokkal várja őket.

A szakember úgy látja, hogy az automatizáció és a mesterséges intelligencia alkalmazása jelenthet majd könnyebbséget. Ma még távolinak tűnhet, de előfordulhat, hogy a nagyobb szállodák folyosóin majd automata takarítóberendezések működnek, de akár az is, hogy egy városnéző busz sofőr nélkül halad majd, és 3D-s kivetítéssel magyaráz nekünk egy „digitális idegenvezető”.

A cikk eredetileg a Turizmus.com Magazin 2019. novemberi számában jelent meg. Ha szeretne hasonló elemzéseket olvasni, IDE kattintva lehet az előfizetőnk.