Látogatóbarát fejlesztések a Palóc Úton

 2011. augusztus 29. 17:49

Az összetartás, a kulturális hagyományok és a szellemi örökség megőrzésének mintapéldája lehet a Palóc Út tematikus útvonal látogatóbarát fejlesztése, mely egy magyar-szlovák határon átnyúló pályázaton elnyert 806 ezer euró támogatás segítségével valósult meg Palócföldön. A több mint száz tagot számláló Palóc Út Klaszternek sikerült a palóc kultúráért tenni akaró embereket és önkormányzatokat összefogni, s a palóc néphagyományokat turisztikai termékké formálni azáltal, hogy felkutatta és láncra fűzte a népcsoportra jellemző látnivalókat és értékeket.

A tematikus útvonal most lezajlott látogatóbarát fejlesztése tovább növelheti az európai szinten is különlegesnek számító Palócföld vonzerejét. A pályázati pénzből és az önerőből (összesen 971 ezer euróból) kilenc helyszínen – Nógrád és Heves megyei, illetve szlovák településeken – történt valamilyen beruházás, attrakciófejlesztés. Központi elemként kiépült a Palóc Galériák hálózata, ahol a látogatók megismerkedhetnek a településekre jellemző motívumokkal, mesterségekkel, és kézműves termékekkel. Az önkormányzatok a tájegység népi építészetére jellemző kontyolt, nyeregtetős, tornácos parasztházakat vásároltak meg és tettek rendbe e célra. A régi bútorok mellett, azok mintájára népi iparművészek elkészítették és hűen megfestették azokat a komódokat, ládákat, szekrényeket, amelyek akár meg is megvásárolhatók. A „szekrénygalériák” létrehozását az a várakozás is motiválta, hogy ennek hatására jobban előkerülnek majd a szekrények mélyéről az értékek, amelyeket az idősebb generációk eddig takargattak – mesélte Kiss János klasztermenedzser. Mindezt láthattuk a klaszter által szervezett tanulmányúton, amelyen a fejlesztések helyszíneit hagyományőrző csoportok töltötték meg számunkra élettel, zenével, tánccal, és jó ízekkel – laskával, gancával, pampuskával.
Recsken felújították a több mint száz éves épületben működő tájházat, amely alkotóműhelyként is működik. Munka közben leshettük meg az élő népművészet mestereit, akik a bútorfestés, a szövés, a kenderfonás, és a különleges kalodás hímzés tudományának továbbvivői. A kézimunkázás a helyi foglalkoztatáshoz is hozzájárul a tájházat üzemeltető – az országban műfajában mára egyedül maradt – Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet jóvoltából.
A három völgy találkozásánál fekvő Sirokon még nem készült el a megújuló tájház, ám itt addig is van más látnivaló. Egy sikeres ROP-os pályázatnak köszönhetően tavaly ősz óta folyik az 1200-as évek végén épült alsóvár műemléki rekonstrukciója. A némi késéssel megvalósuló tervekben kilátó, felvonóhíd, és látványos kapubejáró építése is szerepel, a belső tér rendezése után pedig kézműves bemutatókkal, harci játékokkal teszik élményszerűvé a várat. Palóc ízeket is kínál a helyi Hunor étterem, amelynek tulajdonosa – nem mellesleg – a Palóc Út gasztronómiai munkacsoportjának vezetője.
A sikeres falumegújításáért hazai és európai díjat is besöprő Kazár több napra való programot kínál. A Hagyományőrző Galérián kívül számos érdekes kiállítás látható a szépen helyreállított parasztházakban, köztük szőttes-, falvédő-, csipke-, gyufacímke-, bányászati, sőt egy több mint ötszáz darabos vasalógyűjtemény. A falu határában lévő 20 millió éves riolittufa-képződményhez igény esetén Tufa-taxi szállítja az érdeklődőket. A szintén új Hagyományok Portáján elhelyezett kemencéket rendezvények idején használják a vendégsereg jóllakatására, a májusi Laskafesztiválon és Tócsnipartin például 56 csapat sütött-főzött itt.
A folyamatosan épülő-szépülő Kozárdon több évtizedig üresen állt a most átadott Hagyományőrző Palóc Galéria és Kézművesház épülete, ahol hétvégenként kézműves bemutatókat terveznek. Az alig 180 lelkes faluban igen komolyan veszik a falusi vendéglátását, és minden pályázati lehetőséget kihasználnak a fejlesztésekre: az üvegtetős kápolna, a faluház, és az orvosi rendelő után legújabb büszkeségük az integrált közösségi szolgáltató tér. A helyi ízek a lekvármanufaktúra és a mangalicafarm termékeiben jelennek meg.
A világ zajától távol eső Terényben gyönyörűséges csipkeruha-gyűjtemény tárul a szemünk elé, és megismerkedhetünk a sajátságosan magyar Hunnia-csipke készítésének technikájával. Ottjártunkkor a múzeumban éppen csipkeverő tárbor zajlott. Egyedülálló az Orsós Magnó Múzeum, amely a legszélesebb gyűjteménnyel dicsekedhet a világ összes orsós magnót gyártó országának gyártmányaiból. A fele-fele arányban magyar és szlovák lakosságú településen a helyi értékekre építve pályázati pénzből egymás után újítják fel a régi palóc parasztházakat (összesen 105 áll helyi védelem alatt), és egy új turistaprogramot terveznek útjára indítani: a látogatható portákat, ahol a ház az installáció, és a benne élő ember az attrakció.
A palóc népviselet legékesebb tartozéka, a főkötő sokszínűségét mutatja be a Rimócon berendezett kiállítás, itt húsz palóc településről összegyűjtött negyven színpompás féketőt – ahogyan Palócföldön nevezik – láthatunk, és néhányat fel is próbálhatunk.
A Palóc Út Klaszter a szlovák Kalonda és Fülek tagságával immár a határokat is átlépi. Kalondán egy polgári társulás a motorja a helyi Palóc Múzeum és Közösségi Ház fejlesztésének. A több mint száz éves épületben hajdan kocsma és szatócsbolt működött.
Füleken augusztus 12-én, ottjártunkkor avatták fel a Palóc Galériát, amely a vár lábánál, a Nógrádi Turisztikai Információs Központban kapott helyet.  Jaromír Kaliciak polgármester és Bózvári József, a Palóc Út Klaszter elnöke megnyitó beszédében egyaránt példaértékűnek nevezte a napi politikán felülemelkedő közös vállalkozást, amelynek létrejötte igazolja – mint utóbbi fogalmazott –, hogy „merjünk együtt álmodni a közös értékek megőrzésért”.