Lobbitémák és turizmuspolitika az MSZÉSZ közgyűlésén

Az előző naphoz hasonlóan nagy érdeklődés kísérte a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége közgyűlésének előadásait. A résztvevőket Niklai Ákos elnök köszöntötte, külön üdvözölve a társszövetségek (MUISZ, MABEUSZ, VIMOSZ, Magyar Fürdőszövetség), valamint a Turizmus-Vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottság vezető képviselőit. Huba Mariannának, a Hunguest Hotel Pelion szállodaigazgatójának üdvözlő szavai után Dobó Zoltán, Tapolca polgármestere is felszólalt, megemlítve, hogy az ülésnek otthont adó város indul majd a gyógyhelyek komplex fejlesztését célzó GINOP-pályázaton.

Elnöki beszámoló

„A folyamatosan bővülő szövetség 2015-ben összesen 538 vállalkozást, köztük 387 szállodát tudhat tagjai között” – emelte ki Niklai Ákos az elmúlt két év eseményeit és munkáját elemező elnöki beszámolójában, melyben hangsúlyozta, hogy az Év Szállodája versenyre csaknem 20 szálloda jelentkezett, ami nagy örömükre szolgál. A szakember az országos adatokat ismertetve elmondta: az elmúlt két évben a vendégéjszakák száma 10, az átlagár 14, a RevPAR 20 százalékkal bővült, a szobaárbevétel 25, az összes bevétel 20 százalékkal lett magasabb. Mindez a szektor dinamikus növekedését mutatja, s különösen örvendetes, hogy a bevétel a vendégszámnál nagyobb mértékben emelkedett. Árnyalja a képet, hogy 2000-től 2014-ig az átlagár ugyan 45 százalékkal nőtt, de ezt gyakorlatilag elviszi az infláció. A 60 százalékos REVPAR bővülés is csak minimális növekedést jelent, ha az inflációt is figyelembe vesszük.

„Néha sziklamászásnak tekintjük a tevékenységünket, meredeken kapaszkodunk felfelé” – beszélt kihívásaikról az elnök, kiemelve, hogy az államigazgatással és a szakmai partnerekkel való stratégiai kapcsolatok mélyítésére nagy hangsúlyt fektetnek.

Ugyanakkor vannak hiányérzeteik és kéréseik is a turizmusirányítás felé. Meggyőződésük, hogy formális és rendszeres egyeztetésekre lenne szükség a szakmai felvetések megbeszélésére, szívesen vennék a nyáron megalakult Nemzeti Turisztikai Fórum folyamatos működtetését is. Az egyik legégetőbb kérdésnek a versenyképesség megteremtését, a szálláshely-szolgáltatás áfakulcsának csökkentését tartják, ez ügyben tovább kívánnak egyeztetni a döntéshozókkal. Várják a turizmusstratégia bemutatását, szívesen vesznek részt az ezzel kapcsolatos egyeztetésekben. Szintén várakozóan tekintenek a budapesti konferencia- és programturizmus fellendítését célzó kormányhatározat előterjesztése elé. A szövetség szeretné segíteni az új kongresszusi központ megvalósításának, piaci bevezetésének  munkáját, ugyanakkor aggodalmaik vannak a létesítmény tervezésének lelassulása miatt – tette hozzá. A magánszállások megfelelő szabályozása szintén feszítő kérdés, ezzel kapcsolatos elemzésük megtalálható a hah.hu honlapon. Úgy vélik, nagy szükség lenne egy turisztikai elemző műhely felállítására is.

Az elnök hangsúlyozta: az MSZÉSZ széles körű lobbitevékenysége keretében folyamatosan foglalkoznak a nemzeti marketingmunka segítésével, a versenyképesség javításával és ezzel összefüggésben céljuk a szállodai áfakulcs mérséklése, szorgalmazzák a magánszállások megfelelő szabályozását. Kiemelten kezelik a vendéglátással kapcsolatos ügyeket. Fontosnak tartják a munkaerőhelyzet stabilizálását, az iparág forráshoz jutásának és finanszírozási problémájának megoldását, részt vesznek a Fővárosi Turisztikai Kerekasztal munkájában, küzdenek a vízumkiadás egyszerűsítéséért, feladatot vállaltak a 2017-es vizes vb előkészítési munkálataiban. Rendszeresen készítenek elemzéseket, felméréseket (Trendriport, bérezési körkép, szállodai vízfelhasználás stb.), állásfoglalások megfogalmazásában is aktívak. Nagy szerepük van abban, hogy az Artisjus jogdíjak a jövő évben várhatóan nem fognak emelkedni.

Lobbitevékenységük hatékonyságának erősítése érdekében folyamatosan egyeztetnek a három másik nagy társszervezettel (MUISZ, MABEUSZ, MARESZ), melyekkel együttesen összesen évi 500 milliárdos forgalmú piacot képviselnek.

Az elnöki beszámolóban az iparág gyors fejlődéséről, a vendégigények drasztikus változásáról is szó esett, ami ugyancsak jelentős kihívás elé állítja a szállodásokat.

A turizmuspolitika aktuális kérdései

Ruszinkó Ádám turizmusért felelős helyettes államtitkár a turizmuspolitika aktuális kérdéseiről tartott előadást. Elmondta, hogy az idei jó eredmények „tartósítása" érdekében céljuk elsősorban a szabályozási környezet alakítása, amivel markoszinten tudják befolyásolni a folyamatokat. Sikerként könyvelte el, hogy elindult a szakképzési reform és a gasztronómia oktatás megújítása.

A 2014-2020-as tervezési ciklusban megnyíló pályázati források kapcsán a legnagyobb változás, hogy a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások (kiemelten a szállodák és a fürdők) csak visszatérítendő eszközökkel támogathatók EU-s forrásból, többek között infokommunikációs fejlesztésekre, a foglalkoztatás (gyakornoki program, vállalkozóvá válás) elősegítésére és energiahatékonysági fejlesztésekre lehet majd pályázni. Önálló turizmusbank ugyan nem lesz, de az Eximbanknál külön üzletág alakul a turisztikai vállalkozások kedvezményes hitelezésére – tette hozzá.

Ruszinkó Ádám érvelése szerint a hitelköltségek csökkenésével és az energetikai támogatásokkal elérhető rezsimegtakarítás együttesen javítják majd a vállalkozások üzleti eredményét, ami megteremti az alapját a munkabér növelésének, azaz a munkaerő megtartásának, ami jelenleg a szakma talán legnagyobb problémája. Megemlítette azt is: készül egy országos felmérés arról, hogy az elmúlt évek nagyszabású attrakciófejlesztéseit hol nem követte szálláshelybővítés, illetve hol mutatkozik kapacitáshiány, ami újabb lobbianyag lehet ahhoz, hogy esetleg nemzeti forrásokat biztosítsanak szálláshelyfejlesztésre.

A napokban 2 milliárd forintos keretösszeggel megjelent TDM pályázat után még novemberben kiírják az aktív turisztikai hálózatok infrastruktúrafejlesztését, illetve a gyógyhelyek komplex fejlesztését célzó pályázatokat, előbbit 10 milliárd, utóbbit 6,9 milliárd forintos idei keretösszeggel.

Ruszinkó Ádám beszélt a 2015-2025-re szóló Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepcióról is, amelynek célja Magyarország turizmusát európai szinten versenyképessé tenni a rendelkezésre álló uniós források eddiginél hatékonyabb és ütemezettebb felhasználásával. A korábbi koncepciókhoz képest új elem a magyar lakosság azon kétharmadának bekapcsolása a belföldi turizmusba, amelyik most egyáltalán nem utazik, ezt ingyenes vagyon nagyon olcsó lehetőségek nyújtásával kívánják elérni.

A fővárosban zajlik a 4000 férőhelyes új kongresszusi központ tervezési programjának véglegesítése, ennek kapcsán a legfontosabb tervezett feladataik közé tartozik Budapest, mint MICE-desztináció nemzetközi népszerűsítése, Budapest csomag kialakítása a fővárossal közösen.

A keresletnövelés terén kiemelt turistadiplomáciai sikerként értékelte a kínai piacon elért eredményeket, ennek nyomán az első kilenc hónapban a kínai vendégéjszakák száma 42 százalékkal nőtt. További nagy reményekre jogosít, hogy Kína lesz az Utazás 2016 külföldi szakmai díszvendége, és a Kínai Turisztikai Hivatal (CNTA) ezzel egy időben Budapesten megnyitja régiós irodáját.

A szakma által szorgalmazott áfacsökkentésre reagálva a helyettes államtitkár azzal biztatta a hallgatóságot, hogy a gazdaságszabályozásért felelős új államtitkár, Lepsényi István készségesnek mutatkozik a téma megvitatására, és bekérette a Századvég által e témában készült tanulmányt.