Március 21-től látogathatók hazánk első egyetemének feltárt emlékei

Az épület egy nagyteremből és kisebb termekből áll. Az egykori egyetemi tantermek fölé védőépületet emeltek, amely egyben az ország első egyetemét bemutató kiállításnak is helyszínt biztosít - áll a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft.-nek az MTI-hez eljuttatott vasárnapi közleményében.

Az 1367-ben alapított és Zrínyi Miklós téli hadjárata idején, 1664-ben lerombolt középkori egyetem feltárása 1985-ben kezdődött. A G. Sándor Mária és Gerő Győző vezette ásatások során sikerült meghatározni a székesegyházhoz közeli 35 méter hosszú és 10 méter széles épület alaprajzát, miután ráleltek a nagyteremre, az aula magnára, az attól keletre és nyugatra fekvő egy-egy helyiségre, továbbá az északi oldali folyosóra.
A kutatók román kori falmaradványokat, oszlop- és szobortöredékeket, valamint egyebek mellett gótikus és reneszánsz emlékeket, faragványokat találtak, az Aranyos Mária-kápolnában pedig felfedezték az intézmény fenntartójának, Koppenbachi Vilmos pécsi püspöknek a síremlékét. Bár a feltárást követően hozzáláttak az épület helyreállításához is, a munkálatok befejezéséhez szükséges forrást a nemzeti vagyonkezelőnek 2011-ben sikerült biztosítania.

Fedeles Tamás, a Pécsi Tudományegyetem középkorszakértője korábban az MTI-nek elmondta: az egykori intézmény nem hasonlított egy mai egyetemhez.
Az oktatás nem sok embert befogadó egyetemi épületekben folyt, hanem a most feltárthoz hasonló kisebb házakban, és két kézen meg lehet számolni, hány hallgatóról maradtak fenn írásos emlékek - jegyezte meg.

Felidézte, hogy a hazai felsőoktatás bölcsőjeként számon tartott, jogi kart és kánonjogi fakultást működtető középkori egyetem kérészéletűnek bizonyult: a püspök 1374-es halála után sokat veszített jelentőségéből, és valamikor a 14-15. század fordulóján meg is szűnt.