Mégis lehet új magyar nemzeti légitársaság?

Az M1 Híradó értesülései szerint az orosz cég először tavaly októberben egyeztetett erről a minisztériummal. A felek becslése szerint a magyar bruttó hazai terméknek (GDP) évente 110 millió eurós (34 milliárd forint) hasznot termelne egy nemzeti légitársaság létrehozása.

Arról nem esett szó a Híradóban, hogy ezt a becslést mire alapozzák; mindenesetre ilyen kicsi flottával a világ aligha látott még nyereséges légitársaságot.  A Malév például folyamatos állami támogatás mellett is évi 24-25 milliárd forint mínuszt termelt az összeomlása előtti években a jelentések szerint, s végül több mint százmilliárdos veszteséggel végezte be.

Jevgenyij Andrasnyikov, a Szuhoj polgári repülőgépek gyártásáért felelős vezérigazgató-helyettese a hírműsornak azt mondta, a cégnek és Superjet 100-as gépüknek kiváló ugródeszka lenne a magyar nemzeti légitársaság, ugyanakkor megbízható partnerek lennének, nemcsak az új vállalat sikereit, hanem a kockázatait is vállalnák.

Tasó László, a szaktárca közlekedéspolitikáért felelős államtitkár azt mondta, valamennyi ilyen vagy ilyen jellegű projektet, amely a lakosság, az ország érdekeinek a szolgálatában áll vagy állhat, azt megvizsgálják és támogatják.

A Szuhoj 2000-ben kezdte el tervezni az olasz Alenia Aermacchival közösen a Superjet 100-as regionális, sugárhajtású repülőgépét, amely 2011-ben mutatkozott be az Armavia flottájában. A konfigurációtól függően 78-98 utas szállítására alkalmas gépből eddig 368-at adtak el, elsősorban orosz légitársaságok állították eddig üzembe a típust – közölte az MTI.

Négy éve kényszerült végleg földre a Malév

A Malév négy évvel ezelőtt, 2012. február 4-én állt le szinte folyamatos 66 évnyi működés után. Hárommillió utas, amelynek fele átszállt Ferihegyen: ez volt a Malév éves utasforgalma az összeomlásáig. Azóta sem sikerült új céget alapítani, miközben a piaci alapon működő Wizz Air csak részben vette át a Malév szerepét.

Fotó: MTI / Mohai Balázs

Csaknem harmadát, 27,9 százalékát adta az elmúlt évben a ferihegyi repülőtér 10,2 milliós forgalmának a Wizz Air – írta még hétvégén a Magyar Idők. A Budapest Airport adatai szerint a második legnagyobb Ryanair 17, míg a Lufhansa-csoport (benne hagyományos és diszkont-légitársaságokkal) mintegy 14 százalékot teljesített. Tekintve, hogy a Malév forgalma 2011-ben, azaz fennállásának utolsó teljes évében 36,8 százalékot tett ki, elmondható, hogy a Wizz Air utasszám tekintetében elérte azt a nagyságrendet, amit egykori nemzeti légitársaságunk teljesített.

A Váradi József egykori Malév-vezérigazgató vezette diszkonttársaság ma már kilenc géppel (hamarosan már tízzel) állomásozik Magyarországon, míg az írek csak kettővel. Első pillantásra tehát a Wizz Air elfoglalta a Malév megüresedett helyét. Csakhogy a nemzeti légitársaság egyik legfontosabb feladata, hogy biztosítsa a bázisrepülőtér közvetlen elérhetőségét.

A Malév balkáni hálózata alkalmas volt arra, hogy Ferihegyet nemzetközi átszállóponttá tegye – mondta el a Magyar Idők kérdésére Hardy Mihály, a Budapest Airport kommunikációs vezetője –, másfelől a hazai nagyvállalatoknak biztosította, hogy a régióban közvetlenül, egy nap alatt elérjék befektetéseik helyszínét. Az utód Wizz Air, ha indított is járatokat a balkáni nagyvárosokba, rögvest felhagyott ezekkel, ha nem voltak gazdaságosan üzemeltethetők.

A piacon helye lehetne egy regionális, 50-70 fős gépekkel működő légitársaságnak, amely pótolhatná a Malév balkáni hálózatát – vélekedett Hardy.