Megkezdi az éttermek minősítését a NÉBIH

A hatóság azért került a figyelem középpontjába, mert a közelmúltban nagy sajtóvisszhangot kapott, hogy megbüntették az  ismert vendéglátó vállalkozás, a Zsidai Group (a csoport tiltakozó közleményt juttatott el a sajtóhoz) báziskonyháját.

A konkrét ügyről azonban Zoltai Anna azt mondta, hogy a Zsidai csoport báziskonyháját nem a NÉBIH, hanem a területi kormányhivatal ellenőrizte (a Pest megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala Élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi osztálya – a Szerk).

A biztonságos élelmiszerforgalmazás és a fogyasztói bizalom megszilárdítása érdekében, várhatóan próbaüzemben kezdi meg a NÉBIH a kereskedelmi vendéglátóhelyek élelmiszerbiztonsági minősítését. A hasonló rendszerben már beindított Minőségvezérelt Közétkeztetés program a közétkeztetésben tovább folytatódik, és az eddigi tapasztalatokat is beépítve terjesztik ki a vendéglátó üzletekre a minősítést. Az európai példák azt mutatják, jó tájékozódási lehetőség a vendégeknek a hatóság által minősített élelmiszerbiztonság. Az egyes országokban másként jelölik a minősítést, nálunk az iskolákban alkalmazott 1-től 5-ig tartó skálán értékelik az éttermeket. Kiemelten vizsgálják majd az élelmiszerbiztonságot, a személyi és tárgyi feltételeket, a higiéniát, a minőségi alapanyagokat (azok nyomon követését is), a fogyasztók tájékoztatását, többek között az allergén információkat, az ételek összetevőire vonatkozó információkat és a termékjelölést. Azt, hogy az étel az legyen, mint amit a neve jelöl.

A hatóság váratlanul érkezik majd azokba az éttermekbe, amelyek önkéntesen kérik a minősítést, és csak a pozitív példákat fogják nyilvánosságra hozni, a rosszabbul teljesítőknek felajánlják a javítás lehetőségét. Elsősorban a külföldiek által látogatott, turisztikai szempontból fontos helyekre fókuszálnak kezdetben. Szeretnék, ha a kereskedelmi vendéglátásban is elterjedne az önellenőrzés gyakorlata, ami a közétkeztetői konyhák ellenőrzésének és minősítésének egyik pozitív hozadéka volt.

A beszélgetés során a NÉBIH osztályvezetője felhívta a figyelmet egy másik, igencsak aktuális problémára is.

A karácsonyi vásárok élelmiszerbiztonságát fejleszteni kell - mondta Zoltai Anna.  A NÉBIH zöld számára nagyon sok bejelentés érkezik a látogatóktól, mert a vásárra érkezőket is zavarja a fejmagasságban fellógatott, csomagolatlan ételek,  például csülkök látványa, a szakképzetlen eladók piszkos ruhája és gyakori modortalansága. Az osztályvezető szerint a problémák abból adódnak, hogy nincs elegendő tapasztalat a jogszabályoknak megfelelő lebonyolításban.

A kitelepülő vállalkozások rögtönöznek, nem gondolják át előre az egyes folyamatokat, és nem készülnek fel váratlan helyzetekre. A szervezők pedig úgy gondolják, ha öt nappal a rendezvény előtt jelentik a kerületi főállatorvosnak, hogy milyen élelmiszereket és italokat fognak a köztéren árusítani, akkor ezzel eleget tettek a kötelezettségüknek. A szervező nem azonos a kitelepülő vendéglátó vállalkozóval, aki a helyszínen szolgáltat, és éppen az a probléma, hogy kettejük között pattog a felelősség. Gyakran nincsenek pontosan rögzítve a feltételek a bérleti szerződésben, ezért a vállalkozó nem tudja, hogy milyen infrastrukturális háttérben dolgozhat: honnan kapja az áramot, a vizet, hogyan vezetik el a szennyvizet, hogyan szállítják el a szemetet. A bérleti szerződésben ezt nem tisztázzák, ezért fordulhat elő, hogy ugyanazzal az autóval szállítják a szemetet, mint amelyikkel az élelmiszereket.

A legtöbb helyen már áldoznak arra, hogy egységes legyen az árusítóhelyek külső megjelenése, de előfordul, hogy  a pultba behajolva válogatnak a vendégek az ételek között, ami élelmiszerbiztonsági szempontból meglehetősen kockázatos. Az is gond, amikor az eladók egészségügyi vizsgálatok nélkül, piszkos ruhában dolgoznak, s ugyanabban a kötött kesztyűben szolgálnak ki, mint amelyikben elveszik a pénzt. Előfordul, hogy olyan vállalkozók árusítanak a köztereken vendéglátó terméket, akiknek nem erre szól a jogosítványa. Élelmiszerkereskedő például nem működtethet vendéglátóhelyet.

Ráadásul az 57/2010-es FVM-rendelet kimondja, hogy a vendéglátó termékek (hideg-meleg ételek, cukrászati termékek, hűtött édességek) forgalmazásához szükség van a kerületi hatósági állatorvos engedélyére. Egy másik rendelet feltételként írja elő a háttér-, vagy báziskonyhát. Ennek meglétét elvileg a karácsonyi vásárok szervezőinek kellene ellenőrizni. Mert a szervező is a felelős azért, hogy ki árul a közterületen, és közös feladatuk, hogy megteremtsék a működés feltételeit.

Ha az eddig soroltak rendben lennének, akkor is találna javítani, fejleszteni valót a hatóság.  Zoltai Anna azt mondja, hiányosak a vállalkozók és az alkalmi munkavállalók alapvető élelmiszerbiztonsági ismeretei. A látványosságot gyakran a higiéniai és élelmiszerbiztonsági szempontok elé helyezik. Az ellenőrök halomban tárolt, igénytelenül elkészített ételeket láttak, ragukat, rizses húst, kolbászokat. Pedig ha kisebb adagokban készítenék, akkor ízlésesebb és biztonságosabb lenne a választék.

A higiéniai szempontok betartásának fontosságára példa, ami most derült ki: lengyel tojások egész Európában szalmonellafertőzéseket okoztak, nálunk is három helyen. Az osztályvezető azt mondja, ha betartották volna a tojáskezelés szabályait, elkerülhették volna a szalmonellafertőzést.