Megreguláznák az illegálisan működő szálláshelyeket Romániában
„Egy lakótömb nem szálloda" – írja a rendelettel kapcsolatban kiadott közleményében a Vállalkozói és Turisztikai Minisztérium (MAT). A módosított rendelet értelmében nem csupán az egyéni vállalkozók vagy egyéb kisvállalkozások kötelesek besorolást igényelni a szaktárcától az Airbnb-n vagy más portálon kiadott lakásaikra, hanem a magánszemélyek is.
Tény, az elmúlt években befektetői céllal nagyon sokan vásároltak lakásokat Bukarestben, a látogatott turisztikai célpontoknál, elsősorban a tengerparton vagy a hegyvidéki üdülőhelyeken, miközben az adózási hajlamuk gyakorlatilag nulla volt.
Mostantól azonban a szállodákhoz, panziókhoz hasonlóan nekik is igényelniük kell a minisztériumtól egy úgynevezett besorolást a szoba-lakás számára – ez ingyenes –, ugyanakkor kötelesek mellékelni írásos beleegyezést az összes lakótól, vagy amennyiben ez bonyolult és hosszadalmas, akkor a közös képviselőtől, mert a minisztérium indoklása szerint „végül is a lakókat zavarhatják a szállásokat elfoglalók".
Konstanca: a román tengerpart legnagyobb városa |
Fotó: Facebook.com/PrimariaConstanta |
Csak zárójelben: Romániában, a magyarországi rendszertől eltérően a közös képviseletet a lakók által alakított, bejegyzett lakóegyesület látja el, amelynek van elnöke, alelnöke, adminisztrátora, vezető tanácsa, és eléggé kusza a működése.
A MAT szerint a szigorítás célja a feketepiac megtisztítása, a tisztességtelen versenyhelyzet megszüntetése. Felmérésük szerint Romániában jelenleg körülbelül ötezer ilyen Airbnb-típusú lakást adnak ki feketén, de a szám vélhetően ennél is magasabb.
A szálláshelyek tulajdonosai csendben és morogva tudomásul vették a szigorítást, de várhatóan egyelőre nem fognak ezerszámra kopogtatni a besorolásért, reménykednek, hogy a szomszédok szemet hunynak tevékenységük felett.
Helyettük azonban megszólalt Claudiu Năsui, aki 2020 decemberétől, az akkori kormány bukásáig, közel kilenc hónapig vezette a MAT-ot.
Közösségi oldalán tett bejegyzésében azt állítja, hogy a rendelettel „kisajátítottak vagyonából minden románt, akinek van egy lakása", a jelenlegi liberális párti (PNL) miniszter pedig „megfosztotta őket egy jogtól, aminek semmi köze a liberalizmushoz". Năsui szerint a kormány engedett a hotellobbi nyomásának, ezért „több ezer román veszíti el jövedelmét, romlik az idegenforgalom minősége", és „elegendő egy rossz szomszéd", hogy ne kapd meg az engedélyt.
A romániai szállodaszövetség (FPTR) természetesen nem hagyta szó nélkül az ex-miniszter vádaskodásait, és közleményben válaszoltak Năsuinak, akinek a pártja időközben ellenzékbe vonult. Visszadobva a sárgolyót megjegyzik, hogy Năsui volt az, aki áttételesen támogatta a szobakiadás feketepiacát azzal, hogy kezdeményezte egy 1990-es törvény hatályon kívül helyezését, amely megvédte a lakosságot, – beleértve a turistákat is – a törvénytelenül nyújtott szolgáltatásoktól, a kiskereskedelemtől a szállodákig.
Ami pedig a romániai szálláshely-feketepiacot illeti, a FPTR a minisztériumtál is durvább adatokat hozott nyilvánosságra. Adataik szerint a gyakorlatban minden kedvelt idegenforgalmi desztinációban ugyanannyi fekete szálláshely működik, mint ahány legális. Például a Fekete-tenger partján a hivatalosan bejelentett ágyak száma kb. 150 ezer, a valóságban azonban 300 ezren térhetnek este nyugovóra. Az egész országra levetítve pedig a szálláshelyeken elfoglalható ágyak száma egymillió körüli, de ebből csak 500 ezer után adóznak a tulajdonosok. Kiszámolták, hogy csak 2021 augusztusában, átlagosan csak napi 100 lej/fő (kb. 7300 forint) szállásösszeggel számolva, a feketézők egyetlen hónapban naponta 10 millió eurónak megfelelő lejt vágtak zsebre adómentesen. A szövetség a közleményében azt is megjegyezte, hogy már több uniós tagállam figyelmeztetett a romániai szálláshelyek körüli áldatlan állapotokra.
Persze, a fő kérdés, hogy a MAT-nak lesz-e emberi és anyagi erőforrása a szigorított rendelet betartatására.