Mi történt a Malév után?

2012. február 3. óta nincs nemzeti légitársaság, a Malév 66 év után végleg leszállt. A hírre a nagy légitársaságok azonnal reagáltak: sokan járatsűrítést, mások új útvonalakat állítottak be a kieső hálózat pótlására, a Wizz Air és a Ryanair tucatnyi útvonallal szállt harcba az utasok megnyerése érdekében.  Utóbbi később visszavett a tempóból, a Wizz Air viszont tavaly már több mint 2,6 millió utast szállított, ezzel csaknem beérte a Malév forgalmát. A hosszú távú járatok lassanként kivonultak, hiszen megszűnt a ráhordó forgalom, de számos új légitársaság jelent meg, miközben a diszkont légitársaságok aránya alaposan megnőtt. A repülőtér legnagyobb forgalmát a Wizz Air adja, a hagyományos légitársaságok között pedig a Lufthansa a piacvezető. Számos egykori Malév-célállomásra, amely korábban a ráhordó forgalomra épült – főként a környező országokban – még mindig nincs közvetlen járat, ám a Budapestről elérhető célállomások köre jelentősen nőtt.  Megjelent többek közt az Air Serbia, az Aegean, a Belavia, a Pegasus Airlines, az Emirates, a Transavia France, visszatért a SAS és a Vueling.

Az azóta eltelt időben bebizonyosodott: a nemzeti légitársaság leállása csak átmeneti zavart okozott. A Budapest Airport forgalma ugyan 2012-ben 4,7 százalékkal, 8,5 millió utasra esett vissza, 2013-ban viszont már némileg emelkedett, 2014-ben pedig a 2011-es rekordévet meghaladó, 9 millió 155 ezer utas fordult meg a repülőtéren, ami a nemzetközi viszonylatban is figyelemre méltó, 7,5 százalékos bővülést jelent. Idénre a repülőtér vezetői újabb, 9,6 milliós utascsúcsot és 5 százalékos növekedést prognosztizálnak, amihez minden feltétel adott. A nyári menetrendben öt új város válik elérhetővé, elindul az Iberia Madridból, a Vueling bővít Barcelonából és Rómából, a Wizz Air Maastricht, Hurghada és Alghero irányába indul el, miközben tavasszal Budapestre telepíti 9. gépét. És visszatér a transzatlanti forgalom is, az Air Transat hetente egyszer Montrealból és Torontóból közlekedik a nyáron, de zajlanak a tárgyalások további hosszú távú járatok indításáról, ezek azonban várhatóan már csak 2016-ben indulhatnak. Megjelenik viszont a first class Budapesten; az Emirates júniustól háromosztályos Airbus 330-200-as gépekkel közlekedik naponta Dubajból.

Nemzeti légitársaság azonban továbbra sincs, a Sólyomnak nem sikerült beugrania a megüresedő helyre, és azóta sem hallani újabb próbálkozásról. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerint azonban a kormány változatlanul nyitott a tárgyalásokra minden komoly érdeklődővel, tőkeerős szakmai és külső befektetővel egy új hazai légitársaság megalapításáról, amelyben kisebbségi tulajdonosként akár a magyar állam is részt vállalhatna - közölte a minisztérium a Napi Gazdasággal február harmadikán.

Az NFM szerint a piaci helyzet lehetővé teszi, hogy a szükséges indulótőkét biztosítani képes, fenntartható üzemeltetési modellel rendelkező üzleti partner sikeresen kísérelhesse meg egy magyar érdekeltségű légitársaság elindítását.

Egy új cég előtt több, jelenleg piaci résként jelentkező lehetőség is nyitva áll: például a tranzitforgalom vagy egyes közvetlen desztinációk (Nyugat-Balkán, Erdély, Észak-Amerika, Távol-Kelet). Az új magyar fuvarozó üzemelési modelljének alapját - a hiányzó összeköttetések megteremtése mellett - esetleg a nyugat-európai gyűjtő-elosztó bázissal rendelkező légitársaságok járataira vagy hálózatára való ráhordás is képezhetné - véli a minisztérium.

Magyarország számos határozott előnyt jelentő adottságot, piaci tényezőt, meglévő értéket és lehetőséget tud felkínálni a befektetőknek. Ezek közé tartozik például Budapest gyűjtő-elosztó funkció betöltésére alkalmas földrajzi elhelyezkedése és az európai viszonylatban is jó infrastruktúrával és szabad kapacitásokkal rendelkező Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér - hangsúlyozta a tárca, amely a lap megkeresésére azt is közölte, hogy nem látja esélyét a repülőtér visszavásárlásának.